Kedden kamatdöntő ülést tart az MNB monetáris tanácsa, ahol monetáris politikai döntések mellett az aktuális negyedéves inflációs jelentést is áttekintik, és ennek alapján határozhatják meg a további stratégiát.

Nagy menet volt

A jegybank igen erős kamatcsökkentési ciklust hajtott végre viszonylag rövid idő alatt: a kezdéskor a tényleges jegybanki eszköz kamata 18 százalék volt, amit havonta 100 bázisponttal csökkentettek, amíg az el nem érte az alapkamat 13 százalékos szintjét: ekkor az alapkamat visszavette az irányadó szerepet, a monetáris politikai eszköztár normalizálódott.

Kapcsolódó

Innen ugyancsak 100 bázispontos lépésekben haladt a folytatás, amit az infláció csökkenése indokolt is, azonban a fellépő piaci turbulenciák miatt az ütem csökkentésre került. Voltak 75 bázispontos lépések, majd 50 bázispontosak következtek, és az előrejelzés az volt, hogy egyelőre a 6,5-7 százalék közötti sávig tarthat a csökkentés, utána szünet következik, miután egyrészt érdemi reálkamatot akarnak fenntartani egyelőre, és a legnagyobb jegybankok kamatszintjei is meghatározók.

Ami a nagyobb vágás mellett szól

Ezek alapján most a sorozat utolsó, megszakítás nélküli lépése jöhet: a kérdés, hogy ez is 50 bázispontos lesz-e még, és akkor a kamat a megcélzott sáv közepére kerül, vagy a gyenge forint miatt csak 25 százalékot vágnak, és akkor 7 százalékos lesz a szint. A makrogazdasági helyzet alapvetően lehetővé teszi a nagyobb vágást, miután az ország külső mérlege tartósan pozitív, óvatosságot legfeljebb a költségvetés helyzete és a vártnál kisebb gazdasági élénkülés indokol.

A külső környezet, a kockázatvállalási készség az elmúlt időszakban kedvező volt, bár a hirtelen kiírt francia parlamenti választások érezhető bizonytalanságot okoztak az elmúlt egy hétben. Mindemellett az Európai Központi Bank már végrehajtotta az első kamatcsökkentést, ami támogathatja nálunk is az alacsonyabb kamatot, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ugyanakkor még nem szánta rá magát a lépésre, és egyelőre az is bizonytalan, hogy ezt szeptemberben vagy csak decemberben teszi meg.

Az esetleges óvatosság háttere

A legnagyobb probléma a forint gyengélkedése: igen közel van a 400 forintos szinthez az euró árfolyama, ami egyrészt az elmúlt egy év leggyengébb értéke, másrészt elérése, sőt átlépése a bizalom megingását hozhatja, akárcsak 2022-ben, ami tömeges euróba meneküléshez vezethet. A jegybank korábban jelezte, hogy nem tolerálja a további forintgyengülést, ezt azonban nem csak az alapkamattal, hanem esetleges közvetlen piaci beavatkozással is befolyásolhatja.

Euró/forint, 1 év
Euró/forint, 1 év
Kép: stooq.com

A szokatlanul heves forintgyengülés lehetséges okait a napokban próbáltuk azonosítani: döntő szerepe lehet az EU által kiszabott büntetésnek, ami viszont azt jelzi, hogy a kormány és az Unió közti konfrontáció nem szűnik, pedig erre égető szüksége lenne a gazdaságnak, ezzel összefüggésben a további uniós forrásokra is, melyek sorsa újra bizonytalanná vált. Erre a jegybanknak nincs ráhatása, ezekben a kérdésekben a kormány az illetékes.

Hosszabb kitekintés

Elvileg az sem kizárható, hogy egyáltalán nem csökkentenek kedden, ez azonban nem valószínű, valószínűleg inkább ijedelmet keltene, mint piaci megnyugvást. Ami viszont igazán érdekes kérdés, hogy a továbbiakban mi várható, mikor csökkenhet le a kamat legalább a lengyel szintig, amely most 5,75 százalék.

Ha az infláció átmeneti kilépés után visszatér a jegybanki toleranciasávba, akkor erről az oldalról nem lesz akadálya, ugyanakkor a forint gyengesége miatt vélhetően a jegybank az amerikai alapkamathoz képest is (jelenleg 5,5 százalék) érdemi kamatfelárat akar hagyni. Így komolyabb további csökkentés vélhetően csak a Fed kamatcsökkentési ciklusának megkezdését követően várható.