Tíz hónapja nem csökkent annyival a forintban tartott betétek állománya a jegybanknál, mint most júliusban. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég közzétett mérlege szerint több mint 1 208 milliárd forintos volt a csökkenés egy hónap alatt, ennél nagyobb mínusz utoljára tavaly szeptemberben volt, akkor 1,5 ezer milliárd forint értékben.

Bár ez a statisztika nem a banki ügyfelek által elhelyezett pénzeket mutatja, hanem a hitelintézetek által a jegybankba elhelyezett betéteket, mégis jól előrejelzi vagy épp leköveti egymást a két mutató.

Egy hónappal ezelőtt inkább növekedést lehetett feltételezni, ugyanis a júniusi állományváltozás három hónap kihagyás után pozitív volt. Fontos megjegyezni, hogy ekkor volt egy erősödés a forint árfolyamában, amely azóta jelentősen alábbhagyott. Az erősödés okairól, az akkori helyzetről részletesen írtunk korábbi elemzésünkben, amelyet itt olvashat el.

Kevesebb forint, lehet szándékosan

A forintbetét-állomány csökkenésének egyik oka az lehet, hogy a bankrendszer hazai fizetőeszközben való likviditása zuhanóban van május óta folyamatosan. Az elmúlt két év legrosszabb számát mutatja egyébként a jegybanki statisztika, kérdés, hogy hogyan lehetne orvosolni ezt a problémát. A legkézenfekvőbb megoldásnak talán a portfólió átrendezése tűnik. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a kormányzat betéteinek átlagos állománya is csökkent, ami nagyban hozzájárult a bankrendszer likviditásának szűküléséhez.

A pénzintézetek stratégiájának része is lehet, hogy csökkentik a betéteik összegét, valamint a konstrukciók vonzerejét is, helyette ugyanis inkább a hitelezési aktivitásukra koncentrálnak. Ezzel optimalizálni tudják a fizetőképességüket.

Kapcsolódó

Csökkenő kamat, sok-sok hitel

Július végén a jegybank alapkamat 6,75 százalékra csökkent, a csökkenő kamatok pedig általában visszafogják a betétek vonzerejét, mivel alacsonyabb hozamra számíthatnak ilyenkor a befektetők, így lehet, hogy más befektetési formák felé fordulnak. Ráadásul, ha ez még nem lenne elég a lakossági (és részben a vállalati) hitelezés is jelentősen felpörgött az idén, ami szintén a betétállomány csökkenését eredményezi nagy hitelkereslet esetén. Ha a jegybank tovább csökkenti a kamatot és a hitelek iránti kereslet a jelenlegi szinten marad, vagy az otthonfelújítási program hatására akár még magasabb lesz, akkor további betétkivonásokra lehet számítani.

Lakossági szinten is egész biztos leképeződik majd ez a tendencia, feltételezhetően nem olyan erős mértékben, mint a hitelintézetek által az MNB-nél elhelyezett betéteknél.

Menekülnek a bizonytalanságból

Ezen kívül a rendkívül magas pénzpiaci volatilitás és a még mindig rendkívül magas inflációs környezet is a betétekből való „menekülést” okozza. A háztartások és vállalati befektetők gyakran keresnek alternatív befektetési lehetőségeket, ha a banki betétek nem kínálnak elegendő hozamot a pénzük megőrzésére. Részvények, kötvények, ingatlanok vagy ETF-eket keresnek elsősorban.

Néhány hónappal ezelőtt az állampapír is opció lett volna, azonban a csökkenő kamatkörnyezet miatt jelentősen visszavágták a hozamokat a kincstárnál.

Nemcsak az alacsony kamatok, hanem az ingadozások és gazdasági bizonytalanságok is korlátozó tényezők, ide sorolhatjuk a geopolitikai feszültségeket vagy a globális gazdasági visszaesést (egyes helyeken kifejezetten recessziót). A piaci kockázatok miatt sokan – főleg a kisbefektetők – nem tartják elég biztonságosnak a hagyományos banki betéteket.

Orbánék is közbeszóltak

Októbertől konverziós illetéket vezet be a kormány, amelyet a jelenlegi illetéken felül kell megfizetni. Ez tranzakciónkként 0,45 százalék, felső határa 20 ezer forint lesz, és akkor kell fizetni, amikor egy ügylet különböző pénznemek közötti átváltást, azaz konverziót (is) tartalmaz.

Egész biztos, hogy az Orbán-kormány új extra terhe is közrejátszott abban, hogy ilyen nagy összegek távoztak a forintbetétekből. Sőt, ennek a közvetlen eredményeit az augusztus-szeptemberi statisztikákban fogjuk igazán látni.

Annyi biztos, hogy a forintból kivont pénzeket teljes egészében nem devizában helyezték el a hitelintézetek, ugyanis a devizaalapú betéteknél mindössze 496,8 milliárd forintos volt az emelkedés tranzakciókból eredően.

A kormány mostantól 400 milliárd forintot szed be védelmi hozzájárulás címén a bankoktól, valamint a jelenlegi tervek szerint jövőre is fennmaradnak az extraprofitadók. A kormány az orosz-ukrán háborúra hivatkozva kéri az extra pénzt, ami két okból is meglepő: egyrészt Ukrajna területén zajlik háború, másrészt az sem derül ki egyértelműen a meghosszabbítás indoklásából, hogy mégis miért jutottak volna extra profithoz a pénzintézetek.Az extraprofitadót már alapjaiban is nehéz megítélni, mert a kivetése is szubjektív, egyes szektorokra vonatkozik, míg másokra nem. A szabályozás részleteiről és annak piacra gyakorolt negatív hatásairól korábbi cikkünkben részletesen is olvashat.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!