Érdekes a forint árfolyamának alakulása az év eddig eltel majdnem 5 hónapjában. Amint azt a grafikon is mutatja, januárban az akkori stabil, eurónként 380 körüli értékről heves gyengülés kezdődött, ami márciusi tartott. Ott az árfolyam majdnem elérte a lélektani szempontból kritikus 400-as szintet az euróhoz képest, majd megfordult. Mostanra a folyamat felerősödött, és pénteken egy nagy elmozdulás után már csak 384 volt az euró árfolyama.

Euró/forint, 5 hónap
Euró/forint, 5 hónap
Kép: stooq.com

Az év eleji folyamatok

Az év eleji gyengülésnek akkor úgy tűnt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyminisztérium közti vita volt az oka, ez azonban önmagában nem okozott volna ekkora elmozdulást. Kiderült, hogy a költségvetés idei tervezett, 2,9 százalékos hiánya sem tartható, azt jócskán meg kell növelni, ráadásul még jövőre sem reális a célérték, hosszabb folyamatnak ígérkezik a kiegyensúlyozás.

Kapcsolódó

Ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolhatta a piacot, hogy az uniós pénzek körüli viták kiújultak, a jogállamisági problémák nem oldódtak meg, így az első nagyobb utalások után a további összegek sorsa megint bizonytalan lett. Ezek a kedvezőtlen hírek és a forint tényleges gyengülése sokakban félelmeket indított el, újra gyengült a forint iránti bizalom, a 2022-es összeomlás emléke még friss volt, ezért sokan váltották euróra megtakarításaikat.

Csökkenő kamatkülönbözet, leértékelődési félelmek

Ez annyiból is racionális lépés lehetett, hogy a lakossági állampapírok kamatai viszonylag rövid idő alatt lecsökkentek, a tartósan, éven túl elérhető legmagasabb kamat 7 százalék, amit a Fix Magyar Állampapír kínál. Az euróbefektetésekkel ugyanakkor 3-4 százalék körüli hozam érhető el, igaz, rövidebb távra, például, ha valaki Euró Magyar Állampapírt vesz. A kamat persze csökken, ha az Európai Központi Bank is megkezdi a kamatcsökkentést, de miután a reálkamatot az eurózóna jegybankja is fenn kívánja tartani, 2 százalékos hozamra hosszabb távon is számíthatunk.

Az így az euró és a forint közötti lecsökkent hozamkülönbség nem volt elegendő ahhoz, hogy a komolyabb leértékelési félelmeket kompenzálja, így a lakosság sok eurót vett, önmagában is gyengítve az árfolyamot, és egy részét külföldi bankokba is vitték. A csökkenő forintkamat közben azokat az intézményi befektetőket is pozícióik zárására, így forint eszközeik eladására és a forint euróra vagy dollárra váltására sarkalhatta, akik korábban a nagy különbözet miatt nyitottak ilyen pozíciókat. Ez önmagában nem baj, a rövidtávú spekulatív pozíciók zárulásával a jegybank is számolhatott.

Jegybanki jelzés

A márciusi fordulatot több tényező okozhatta. Egyrészt az MNB szokatlanul határozottan jelezte, hogy nem tolerálja a forint gyengülését, mivel az immár az eurónóza inflációját és importálja. Amíg 2021-ben és az azt megelőző években nulla közeli volt a külső infláció, addig ez a hatás értelemszerűen nem jelentkezett, vagyis csak a leértékelődés mértékével drágult az import, most viszont stabil árfolyam mellett is drágul átlagosan annyival, mint a külső infláció, így a kettő együtt már túl sok lenne, lehetetlenné a hazai árstabilitás fenntartható elérését.

Az MNB ezt annyira komolyan is gondolhatta, hogy akár be is avatkozhatott a piacon, ezt azonban sosem tudjuk meg, hisz pont ettől hatékony az ügylet, ha sor kerül rá. Mindenesetre a 400-as eurónkénti szint meghozta a fordulatot, és ez jó is, hogy így történt, mert fölötti 2022-es mintára akár pánik is kialakulhatott volna a piacon. Április közepétől már határozottan mutatkozott az erősödő trend.

Az erősödés tényezői

Az erősödés hátterében is többféle tényező áll. Egyrészt a legfontosabb fundamentum, a folyó fizetési mérleg stabil, sőt, többletet mutat, és ez minden kisebb valuta árfolyamában a legdöntőbb tényező. A legnagyobb többlet a külkereskedelemben jön létre, vagyis olyan nagy az exportunk, ami önmagában valutatöbbletet generál. 

Ezt átmenetileg elnyomhatják más folyamatok hatásai, de úgy tűnik, hogy a márciusi fennálló kedvezőtlen hatások szerepe fokozatosan csökkent. Az akkori rossz híreket aki akarta, lereagálta, aki félt, forintját euróra vagy dollárra váltotta, és az immár 7 százalék közelébe csökkenő jegybanki alapkamat mellett a kamatkülönbözetre épülő spekulatív pozíciók is lezárulhattak mostanra.

Javuló külső környezet

Közben külső piaci folyamatok is kedvezőbbek lettek: a két legnagyobb jegybanknál most már valóban közeledik a kamatcsökkentés: az Európai Központi Bank várhatóan már júniusban megteszi az első lépést, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed esetében szeptember a valószínű időpont. A várható kamatcsökkenések hatására a hosszabb állampapírhozamok is csökkentek mind az amerikai piacon, mind Európában, és ez a magyar hozamok csökkenését is magával hozta: a 10 éves állampapír hozama 6,6-6,7 százalék körül alakul, miközben 1-2 hónapja jóval 7 százalék fölé került.

Mi várható?

Összességében így a jelenlegi forinterősödést a stabil külső mérleg, ezen belül a jelentős exporttöbblet, a rövidtávú spekulatív pozíciók lezárulása és a korábbi félelmek enyhülése indokolja. A folyamat tartóssága ugyanakkor bizonytalan: nem valószínű, hogy olyan tartós erősödés jönne, ami a 2-3 éves csúcsra vinné a forintot, vagyis nem valószínű, hogy az euró árfolyama 367 forint alá kerülne. Kizárni persze nem lehet, de sokkal valószínűbb, hogy fennmarad a tavaly kialakult 370-395 közötti sáv, mivel a jegybank célja a stabilitás, nagy ingadozások nélkül.