A euró forinthoz képesti árfolyama egy szűkülő alakzatban, háromszögben van, melynek felső szára a kerek 400-as szint. Ha ez egy oldalazásba megy át nem sokkal 400 alatt, akkor tulajdonképpen nincs gond: a piac elfogadta ezt az árfolyamot, miközben viszonylag magas a megtakarítások külföldre vitele az esetleges gazdaságpolitikai félelmek miatt.

Forintgyengítő hatások

Ezt a lélektani motívumot itt elemeztük, megállapítva, hogy több éves forintleértékelődés után érthetők a félelmek, és a kommunikáció alapján nem meglepő, hogy sokan a legrosszabb forgatókönyvre is felkészülnek, noha a gyakorlatban szinte kizártnak tekinthető – szélsőséges példaként – az Európai Unióból való kilépés, hisz ebbe még a gazdag  Nagy-Britannia is beleroppan, nemhogy Magyarország.

Az egyéb aggasztó tényezők is szóba kerültek, mint a költségvetési hiány tartósan magas szintje, és ennek finanszírozása, valamint a további uniós források egyelőre teljes elmaradása. A kormány közben Kínától vesz fel hitelt, emellett Japánban is próbálkozik kötvénykibocsátással. A legegyszerűbb persze a Brüsszellel való kiegyezés lenne, amely felszabadítaná az óriási összegben beragadt uniós forrásokat, és ekkor a viszonylag kedvező kamatozású devizakötvények kibocsátásának nagyobb tere is megnyílna Magyarország előtt.

A témával bővebben EU-monitor rovatában is foglalkozik az Economx. 

A stabilitás garanciája

A forint jelenlegi stabilitását lényegében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) garantálja: a kamatdöntő üléseket követő sajtótájékoztatókon Virág Barnabás alelnök többször hangsúlyozta, hogy az MNB nem tolerál gyengébb forintot, leginkább ennek inflációs kockázata miatt. A jegybank pénzpiaci stabilitásra törekszik, és a monetáris politikát ez is befolyásolja. A forintkamat érdemi kamatfelárat tartalmaz mind az euró, mind a dollár kamatához képest, és ezt fenn is kívánják tartani. Értelemszerűen a nagy jegybankok várható erős kamatcsökkentési ciklusa teret ad az MNB-nek is a kamatcsökkentésre, a kamatfelár megtartása mellet.

Új tényező

Ami új tényező, hogy a jegybankelnök megbízatása jövő márciusban lejár. Önmagában ez nem feltétlenül kell, hogy befolyásolja a monetáris politikát, illetve az árfolyam védelmét, ugyanakkor nem is kizárható, hogy egy új vezetés másik irányt követ. A jegybankelnök személyére a kormányfő tesz javaslatot, és részéről elhangzott, hogy egy jelenlegi miniszter lehet a jelölt, a piac széleskörű várakozása szerint Varga Mihály mostani pénzügyminiszter személyében.

Kedvezőtlen forgatókönyv

A miniszterelnök arra is utalt, hogy az új jegybankelnök beiktatása után a kormány és a jegybank jobban együtt fog működni, a gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy ha a kormány és az új jegybanki vezetés valamilyen okból a forint stabilitását kevésbé tartja prioritásnak, esetleg a leértékelődéstől vár előnyöket, akkor a jelenlegi helyzet megszűnik, a 400-as szint nem tart ki tovább.

Ez szinte biztosan újabb bizalomvesztést okozna, és folytatódna az euróba menekülés, ami a forintárfolyamot tovább csökkenti. 

Ha a pénzt az itthoni bankokban vagy eurós magyar állampapírban tartják, akkor nincs további negatív hatás, de ha esetleg jelentős részben külföldre viszik, akkor ez a pénz ki is esik az államadósság finanszírozásából. Ezeket a kedvezőtlen lehetőségeket persze vélhetően a döntéshozók is figyelembe fogják venni, de ez nem garancia arra, hogy mégis a forint stabilitására törekedjenek.

Bizalomnövelő lépés

Egyetlen olyan megoldás lenne, amikor a leértékelés nem okoz félelmet, sőt, egyenesen pénzt hoz a rendszerbe: ha újra a 2001 előtti csúszó leértékelést vezetnék be, ahol a kiszámítható leértékelés kisebb, mint a forintkamat. Ennek esélye azonban elenyésző, ezt a módszer senki nem alkalmazza az Unióban. Az euró előszobájában lévő, rögzített árfolyamú bolgár levát kivéve a többi uniós önálló deviza árfolyama szabadon mozog.

Kép: stooq.com

Így viszont a marad a bizonytalansági tényező, amely érződik is a 400 forinthoz egyre inkább tapadó forintárfolyamon. A stabilitásnak, bizalomnak feltétlenül jót tenne, ha esetleg még a márciusi dátumot megelőzően valamilyen jelzés érkezne akár a leendő jegybankelnöktől, hogy prioritás lesz a nemzeti valuta stabilitása, legalábbis amennyiben valóban fennmarad ez a cél.