A forint gyengülését szinte azonnal megérzik azok, akik külföldre utaznak, azonban az irodáknál lekötött utak esetében rövid távon megúszható a drágulás.

A magyar utazási irodák egyelőre kivárnak az áremeléssel, az őszi-téli utak zömét már le is kötötték - mondta Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) szóvivője. Hamarosan megjelennek azonban a 2020-as tavaszi-nyári ajánlatok is, ahol már vélhetően érezhető lesz a forintgyengülés hatása.

Kapcsolódó

Az utazási irodáknak egyébként van lehetőségük emelni a már kifizetett utak árán is, de ennek mértéke nem lehet magasabb 8 százaléknál. 20 nappal az út előtt azonban már semmilyen áremelésre nincs mód. Nem törvényszerű egyébként, hogy az iroda áthárítja az árfolyamveszteséget az ügyfelekre.

Egy komolyabb forintgyengülésnél azok járnak jól, akik all inclusive utakat fizettek be előre, ebben az esetben ugyanis az étel és sok esetben az italfogyasztás is biztosított, vagyis kevesebbet kell helyben devizában költeniük - tette hozzá Bakó Balázs.

Hogyan spekulálnak élelmiszerláncok?

Ha 5-10 éves távlatban figyeljük a forintgyengülés trendjét, akkor azt látjuk, hogy az árfolyam szakaszosan, egy bizonyos sávban tartózkodott huzamosabb ideig: például egy időben 305 és 315 euró között mozgott, majd fölment a 315-320-as, aztán a 320-325-ös most pedig a 330-335 eurós sávba. Ez az importtermékek esetén korántsem nem jelent ugyanilyen arányú automatikus árdrágulást - magyarázta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Eltérő ütemben, eltérő mértékben és csak akkor gyűrűzik be az árfolyamhatás a beszerzési költségekbe, ha a gyengülés elhúzódik és egy újabb sáv felé mozdul. Egyazon terméknél, ugyanakkora külföldi eladási ár mellett, euróban számolva átlagban körülbelül 3-5 százalékos többletköltséget okoz, amennyiben az árfolyamsáv a fenti példa alapján egyel fölfelé mozdul.

Azonban egyik kereskedőnek sem érdeke, hogy rögtön, automatikusan lekövesse ezt a gyengülési hullámot a fogyasztói árakban is. Különféle módszerekkel próbálnak védekezni: minél nagyobb egy cég annál inkább hosszú távú szerződésekre törekszik, valaki árfolyambiztosítást köt, illetve ha már erősebb a drágulás megpróbál olcsóbb beszerzési forrást, helyettesítő terméket keresni, vagy valamilyen más költség csökkentésével ellensúlyozza az emelkedést.

Jellemzően tehát az árfolyamhatásnál kisebb drágulás látszik meg a végfogyasztói árakban, de hogy mennyivel, az üzletpolitika, termékbeszerzési hely és helyettesíthetőség kérdése. Erre nincs recept. Mindenkinek az az érdeke, hogy ne riassza el a vásárlót, hiszen a durva áremelkedés következménye, hogy az adott termékből kevesebb fogy. Nem is beszélve, hogy az üzletláncok közötti ár-és akciós versenyben ez hátrányt okoz - értékelt Vámos.

Fontos figyelembe venni, hogy az árfolyamhatás termékenként eltérő, hiszen vannak más költségek is: például élelmiszerek esetén a pillanatnyi árat az alapanyag világpiaci árváltozása határozza meg. Emiatt van például, hogy a tejek fogyasztói ára lefelé ment az egy évvel ezelőttihez képest.

Nem csak PR-fogás: előtérbe került a magyar termék

A hosszabb ideje tartó, folyamatos forintgyengülésnek exportösztönző és importfékező hatása van. Ezzel összefüggésben a kereskedők inkább a belföldi beszerzési források irányába fordulnak. Vámos György szerint a hazai termékek trendje üzleti érdek, vagyis több mint marketing és puszta kormányzati lózung. A nagy élelmiszerláncok elmúlt években valóban nagyobb arányban próbálnak beszerezni magyar terméket, mint korábban. (Ennek viszont lehet egy olyan hátulütője, hogy amennyiben megnő a kereslet a magyar termékek iránt, az az átadási árakat kissé följebb húzza).

A szakember szerint csak becsülni lehet, hogy az élelmiszerpiacon mekkora a hazai termékek aránya, mivel üzleti titokként kezelik a cégek. A kormányzati kommunikáció alapján a 2010 előtti kurzusban még 70 százalék körül volt ez arány, mostanra pedig már felment 80 százalékra. A vállalati jelzések alátámasztják, hogy ez az adat hellyel-közzel pontos lehet. Van tehát egy elmozdulás, amit örömmel reklámoznak a cégek.

Ha viszont egy termékcsoportban nincs elegendő hazai, akkor importhoz kell nyúlni. Ha a kereskedők nem tudják az importot magyar termékkel ellensúlyozni, akkor annak már akkora súlya lehet, hogy az inflációs adatokban is megjelenthet. Például, ha nem enyhül a forintgyengülés, az könnyen megdobhatja a zöldség-, és gyümölcs fogyasztói árakat télen, amikor megnő a behozatal - fogalmazott az OKSZ főtitkára.

Drágulnak a biztosítások

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) díja szeptemberben elszállt. Nem kizárt, hogy az egyik oka ennek a forint gyengülése volt. Rövid távon a gyenge forintnak nincs hatása a biztosítási díjakra, hiszen a szerződések általában egy évre szólnak. "Hosszabb távon az inflációs nyomás, például az importalkatrészek árának emelkedése viszont hat a díjakra is, ezért elsősorban a gépjármű-biztosítások díja emelkedhet - nyilatkozta a Napi.hu-nak az Aegon Magyarország Biztosító. A Groupama szakértői szerint is főleg a gépjármű-biztosításokat, a kgfb-t és a cascót érinti az árfolyamváltozás.

"A biztosító az ügyfelei érdekeit szem előtt tartva változtatja a díjait, figyelembe véve a kockázati viszonyokat. Ha a forint gyengülése tartósan megfigyelhető, az ebben érintett biztosítások esetében megfontoljuk a díjváltoztatás lehetőségét. Az érintett biztosítások körébe tartoznak azok az esetek, ahol a kötelezettségeink euróban számolódnak, ilyen például a külföldön okozott balesetek esete" - tette ehhez hozzá az Uniqa.

Olyan biztosítások esetében, ahol a szolgáltatás mértékére a forint leértékelődése közvetlen hatással van (gépjármű alkatrészek vagy közvetlen Euróban igénybevett szolgáltatások, külföldi egészségügyi ellátások), a tartósan gyenge árfolyamot a biztosítók kénytelenek rövidebb átfutási idővel, jellemzően a szerződés évfordulóján érvényesíteni a biztosítási díjaikban - mondja Koltai László, az Union Biztosító személybiztosítási üzletágának igazgatója. Az áremelés leginkább az utas- és a gépjármű biztosításokat érinti a cégnél. Főleg télen a síbaleseteknél emelkedhet meg az egészségügyi ellátások ára forintban számolva. Az Union viszont a jelenlegi árfolyamváltozások ellenére nem tervez díjemelést az utasbiztosításoknál.

Ami biztos, a kgfb-t 30, a cascót 15, a többi vagyonbiztosítást pedig 10 százalékos biztosítási adó terheli. Ha tehát a biztosítók több díjat szednek be az ügyfelektől, akkor az állam is több adót tud beszedni a klienseiktől. Az idei előirányzat ebből az adónemből 67,4 milliárd forint.