Teljesen újra kellett írni a korábbi alapvetéseket a magyar gazdaságban és a világgazdaságban egyaránt. Cselovszki Róbert, az Erste Bank vállalati üzletág vezetője szerint az elmúlt 5 évben lényegében minden tervet és prognózist felülírtak a pillanatfelvételt követő hetek, így folyamatosan paradigmák dőlnek meg.

Az idei év teljesítményéről és a változások gyorsaságáról szólva azzal példálózott, hogy bár az Erste Bank kiváló eredményeket fog elérni az idén, nem azokon a sorokon javult nagyot az eredmény, ahol azt előzetesen várták. Az inflációs csatát sikerült megnyerni, a lakossági fogyasztás megindult, a kamatszintek csökkentek – még akkor is, ha nem a korábban várt mértékben.

Kapcsolódó

A német választás fontos lesz

Cselovszki Róbert előretekintve emlékeztetett: az amerikai elnökválasztás eredménye mindenkit foglalkoztatott, és vannak kérdések azzal kapcsolatban, hogy tényleg vége lesz-e az orosz-ukrán háborúnak 2025. január 21-e, Donald Trump beiktatása után.

Nagy János, a bank elemzője szerint ami bizonyos, hogy protekcionista amerikai gazdaságpolitika és lazább költségvetési politika várható, ami dollárerősödést hozhat – ez nem tesz jót a feltörekvő országok devizáinak, így a forintnak sem.

Az eurózóna túl van a mélyponton, de nagyon komoly kérdés, hogy mi történik a jövőben. Cselovszki Róbert szerint érdekes, hogy az amerikai elnökválasztás mellett alig foglalkoznak az emberek azzal, hogy jövő februárban Németországban választások lesznek, noha a magyar gazdaság számára ennek eredménye fontosabb, hiszen kérdés, hogy az új kormánnyal lazul-e a német fiskális politika. 

A belső fogyasztás támasz lehet

Nagy János szerint itthon a legnagyobb gond a bizalomhiány: az infláció felfutása és az energiakrízis hosszú árnyékot vet a vállalatok és a fogyasztók várakozásaira – a szereplők még nem hiszik el, hogy jobb helyzetbe került a gazdaság. A beruházásoknál érezhető, hogy a cégek nem tudják mikor és milyen áron érdemes beruházni.  A fogyasztói bizalom a 2022 végi mélyponthoz képest ugyanakkor növekedett idén év elejéig, de azóta stagnálás látható.

Nyeste Orsolya, a bank vezető elemzője szerint a 4 százalékos fogyasztás-bővülés ugyanakkor kedvező, főleg, hogy a reálbér-növekedéssel az emberek nagyjából idén őszre érték utol az infláció okozta kiesést. 

A viszonylag erős első negyedéves jó GDP adat után komoly meglepetés volt a II. és a III. negyedéves gyengébb teljesítmény, amit Nyeste Orsolya, a bank vezető elemzője szerint elsősorban a nemzetközi gyenge konjuktúra okozott. Ez nem csak az exportot, de a beruházási hajlandóságot is befolyásolja. Ezen felül fontos látni, hogy a korábbi szuperkedvezményes kamatok beégtek a vállalkozói tudatba, a vállalkozók erre várnak.  

Nagy János szerint az építőipar helyzetértékelése és kilátásai alapján egyelőre nem várható a beruházások felpattanása. Bár a következő években nagy beruházások kezdhetik meg a termelést, de óriási kérdőjel a kapacitások kihasználtsága. A debreceni BMW gyár maximális kapacitása önmagában 0,5 százalékkal lökhetné meg a GDP-t, ezért itt bizony fontos a jövő.

Nagy János szerint tévedés a mostani helyzet alapján úgy ítélni, hogy az ország rossz lóra tett az akkumulátorgyártással, hiszen ezt évtizedes távon lesz érdemes vizsgálni. 

Az idén 0,5 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság az Erste szakértői szerint, de a bank elemzői szerint a jövő évi növekedés is 2 százalék körül alakulhat csak.

Azt ugyanakkor az Erste elemzője fontosnak tartottal jelezni, hogy a II. és a III. negyedévben eljutottunk a gazdasági cilus mélypontjára. A beruházások kapcsán az érdemi növekedés támogatása inkább csak 2026-tól várható, addig a belső fogyasztás lehet a növekedés alapja.

Kiszámítható marad a monetáris politika

Az infláció tekintetében az Erste szerint az idei évhez hasonló mértékű átárazódás várható. Ennek hatására a bank év végére 4 százalékos, éves átlagban 3,6 százalékos inflációval számol. Azt, hogy az MNB továbbra is aggódik, részben igazolható. Egyrészt az év végén elindult az élelmiszerárak növekedése, másrészt pedig nem jött jól a forintgyengülés, ami jelentősebb hatással bír az inflációra, mint 2020 előtt.

Az sem kedvező, hogy a forintgyengülés az inflációs várakozásokra is kedvezőtlenül hat. Ugyanakkor a piaci szolgáltatások inflációja lassulhat – már csak azért is, mert a szektorális áremeléseknek – például a telekommunikációs és a banki – szektorban határt szab, hogy a 2022-eshez képest sokkal kisebb mértékű lesz a 2023-as infláció.

A minimálbér-emelésnél győzött a realitás – emlékeztett az elemző arra, hogy korábban a mostani 9 százaléknál magasabb emelésekről volt szó. Ezt a bérfelzárkózást Nyeste Orsolya szerint az inflációs várakozásokat figyelembevéve a magyar gazdaságnak bírnia kell. A következő évekre bemondott értékek pedig nincsenek kőbe vésve – hívta fel a figyelmet.

A piaci árazások érdemben magasabbra tették éves időtávon a kamatokat – az elemzők ugyanakkor a kedvezőbb inflációs várakozások miatt a piaci árazásnál jelentősebb kamatcsökkentést várnak – az viszont megjósolhatatlan, hogy 50-75 vagy 100 bázispontos csökkenésre nyílhat-e lehetőség.

Azt is látni kell, hogy a kamatszintek elérték a régiós szintet, tehát innentől ezekre is figyelni kell. A hosszú kötvényhozamokban rövid távon nem várható változás, de nagy kérdés, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) mit jelez, mekkora a nettó finanszírozási igény. 

A forint árfolyamának csökkenésével kapcsolatban Nyeste Orsolya arról beszélt, hogy a fogyasztói alapú reálárfolyam vásárlóerő-paritáson most „helyén lévő” forintot mutat. 

Ami történt az, hogy a külpiaci gyengülés miatt ez, a 400 forint feletti árfolyam pár hónappal hamarabb érkezett meg Magyarországra. Ez ugyanakkor azt is jelentheti az Erste elemzője szerint, hogy további érdemi forintgyengülésre nincs ok. A forint árfolyamának védelmében Nyeste Orsolya szerint az MNB üzenetei megfelelőek, ennek nyomán az Erste a korábban decemberre várható újabb kamatcsökkentéssel már nem számol.

Ha a szigorúság a következő hónapokban megmarad, akkor az segítség lehet, ráadásul az Európai Központi Banktól várt kamatcsökkentések is a forint malmára hajthatják a vizet.  Az MNB élén várható vezetőcsere Nyeste Orsolya szerint nem hoz majd alapvető változást a monetáris politikában.