A forint árfolyamának 2022-es összeomlását követően tavaly és idén is feléledt a remény, hogy a 2018-ban induló gyengülő trend véget ért, és eljöhet újra a forint stabilitásának időszaka, amely egész az euró bevezetéséig eltarthat.

A 400-as árfolyamszint közeledtével sokak bizalma újra megrendült, azonban most, a szint érdemi eleste után kezd valóban okafogyottá válni a remény.

Kapcsolódó

Kép: Economx

2022 vége óta, amint ez a grafikonon is jól látszik, a forint stabilitását az garantálta, hogy az euró árfolyama nem lépte túl a 400-as szintet, legfeljebb egy-egy napra, de akkor is hamar visszatért alá. 

Az elmúlt hónapokban már aggasztó volt, hogy az árfolyam egyre inkább közelítette a szintet, kezdett hozzá tapadni, majd október elején fölötte is zárt heti szinten. Ezt követően még úgy tűnt, visszatérhet a szint alá, de az elmúlt hetek bizonytalankodása után a mostani csúnya hétzárás technikailag semmi jót nem ígér.

Hét közbeni lefordulás

Kérdés, hogy vajon miért történt mindez, amikor a fizetési mérleg továbbra is erős többletet mutat, a jegybank pedig korábban hangsúlyozta az árfolyam stabilitásának fontosságát. Ha megnézzük, hogy mikor indult az utolsó erős gyengülési szakasz, az adódhat, hogy az MNB keddi kamatdöntése és annak magyarázata döntő tényező lehet, miután az ezt követő nap indult a zuhanás.

Önmagában az a tény, hogy nem volt kamatcsökkentés, nem okozott meglepetést, hiszen ez volt a piaci várakozás is. Azonban a jegybank azt kommunikálta, hogy tartósan is fennmaradhat a jelenlegi 6,5 százalékos, mind az inflációhoz, mind az eurózóna alapkamatához képest magas szint, megriaszthatta a piacot.

A kamatcsökkentési ciklus elakadásának ugyanis csak egyetlen érdemi oka lehet, és ez pont a forint gyengélkedése. A gyengülést kiváltó hatások, vagyis a pénzpiaci helyzet rosszabb, mint amire a jegybank korábban számított, amit maga az árfolyamalakulás is jól mutat.

A megtakarítások átváltása

Tartósan többletes fizetési mérleg mellett a valuta csak akkor gyengül, ha valamilyen okból olyan erős az euró kereslete/forint kínálata, ami meghaladja a mérlegtöbblet hatását. Ez pedig a gyakorlatban két esetben következhet be: ha a belföldiek külföldi utazásai, esetleg vásárlásai rendkívül nagy mértékben megnőnek, vagy ha a bizalom hiánya miatt a megtakarításokat tömegesen euróra váltják. Az első eset nem túl valószínű, miután az országba érkező turizmus is igen erős, viszont a bizalmatlanság annál inkább.

A 400-as szintnek komoly lélektani hatása lehet: sokan gondolhatták úgy, hogy ha ezt még egyszer meglátják, nem kockáztatnak tovább, átállnak a stabil euróra, pláne, hogy már a kockázatmentesen elérhető forintkamatok-, és hozamok is visszaestek a tavalyi szintekhez képest.

A hatást erősítheti az egyre bizonytalanabbnak tűnő makrogazdasági helyzet: a költségvetés hiányát csak a még csordogáló uniós pénzek mérsékelik.

Bizonytalansági tényezők 

A gazdasági növekedésről, az ipari termelés visszaeséséről napvilágot látó adatok megint csak nem bizalomkeltők, és ilyen körülmények között a kormány által belengetett jövő évi 3-6 százalékos gazdasági növekedési elképzelés arra is utalhat, hogy a gazdaság élénkítése érdekében akár költségvetési fegyelmet, az alacsony inflációt, vagy épp a stabil forintárfolyamot is feláldozhatják. 

Mindennek hatását erősítheti a jövő évi várható választási költekezés, valamint az a tény, hogy márciustól új jegybankelnök lesz, így a monetáris politika is változhat, a forint árfolyamának stabilitása, mint prioritás, a jegybank esetében is hátrébb sorolódhat.

Kitörés

A félelmek így adottak, az euróba menekülés érthető folyamat, és most a grafikonon látható jelzés is ráerősít ezekre a folyamatokra.

Minél tovább van az euró árfolyama 400 forint fölött, annál kevésbé számítanak arra, hogy stabilan ás tartósan visszatér alá, így technikai értelemben egyre inkább megvalósul a közel 2 éves bázisból való kitörés, amelyben a 400-as szint volt az erős ellenállás.