November első harmadában jól teljesített a forint: sikerült érdemben az euróhoz képesti 380-as szint alá kerülnie, ami július óta most először sikerült, a legjobb érték 376,50 volt. Ahhoz, hogy lássuk a mostani erősödés okait, érdemes megnézni, hogy mi állt az előző hónapok viszonylagos gyengeségének hátterében.
Sikeres mentés
Tavaly ősszel az inflációs-, és energiaválság idején nagyot zuhan a forint, az euróért a legrosszabb időben több mint 430-at kellett belőle adni. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) átmenetileg különleges monetáris politikai eszközöket vezetett be, hogy ezzel az árfolyamot stabilizálja. Ez annyira sikeres volt, hogy idén nyáron már a 370-es szintet próbálta meg az euró áttörni: ez volt az a szint, amikorábban, a járvány idején a sokáig a forint leggyengébb értéke volt, így most technikai értelemben nagy jelentősége lett.
Kapcsolódó
A heves erősödésnek az is oka volt, hogy közben az energiaárak zuhanásnak indultak, és visszatértek a háború előtti időszak szintjére, így lecsökkentve az importszámlát. Emellett az export bővült az időközben termőre fordult beruházások miatt, így a forint árfolyamára ható fundamentumok nagyot javultak. A 370-es szint azonban áttörhetetlennek bizonyult, túl sok lett volna egyszerre ennyi forinterősödés.
Falba ütközött
Ha bármilyen, koncentrált piacon kereskedett termék (értékpapír, árutőzsdei termék, deviza) sikertelenül kísérel meg áttörni egy erős technikai szintet, akkor onnan rendszerint visszapattan. Ez történt a forinttal is: távolodni kezdett a 370-es szinttől, sőt, kétszer egészen 395-ig jutott az euróval szemben, amit a piaci szereplők többsége már indokolatlan gyengeségnek tekint. A gyengülésben még szerepet játszhatott, hogy az infláció még 20 százalék körül volt, az uniós pénzek körüli bizonytalanság elhúzódott.
A jelenlegi erősödés
Bő egy hónapja azonban megkezdődött az erősödés, amit több tényező segített. A folyó fizetési mérleg tovább javult, immár tartósan jelentős exporttöbblet mutatkozik, ami a devizaárfolyam legfontosabb tényezője. Ugyancsak döntő hatás, hogy megindult a gyors infláció csökkenés év/év szinten is: 20 százalékról pár hónap alatt 10 százalék alá csökkent. A költségvetési hiány nagyobb lett a vártnál a fogyasztás visszaesése és így az áfabevételek elmaradása miatt, de kezelhető mértékű maradt: kisebb, mint az előző évben.
Végül az általános piaci hangulat is kedvezőbb lett világszerte alapvetően amiatt, hogy az inflációs válság mindenhol múlóban van, a jegybanki kamatemelési ciklusok véget értek, néhol már a csökkentés is megkezdődött, nálunk ez már javában zajlik, miközben a monetáris politikai eszköztárt is normalizálni lehetett, hisz már nincs szüksége a forintnak erre a jegybanki beavatkozásra. Még az izraeli konfliktus is csak átmenetileg tudott rontani a hangulaton, mivel egyre kisebb a veszély, hogy regionális konfliktussá alakul.
Válság előtti árfolyam
Kérdés ezek után, hogy sor kerülhet-e a nyári 370-es szint áttörésére és az erős irányban, és ha igen, ez milyen hatásokkal járna. Jelenleg az exporttöbblet igen erős, miután az előző másfél év nagy inflációja után a belföldi vásárlóerő visszaesett, így az import is csökkent. A folyamatosan erős többlet eurótúlkínálatot okoz, ami a forint erősödését segíti. Ilyen környezetben ez nem is baj, hisz az export nyereségessége ettől ugyan valamelyes mérséklődhet, ugyanakkor az olcsóbb import és különösen a forintban alacsonyabb energiaárak a belföldi fogyasztást segítik inflációcsökkentő hatásuk által.
Az alacsonyabb forintárfolyam egyúttal felértékeli a magyar bérszínvonalat más európai országokéhoz, különösen az eurózónához képest, ami úgy jelent felzárkózást, hogy nem kell érte különösebb erőfeszítést tenni. Magasabb felzárkózási szintnél, kisebb bérszintkülönbségnél mérséklődhet a munkaerő elvándorlása, növekedhet a hazatérés mértéke.
Ha úgy tekintjük, hogy a gazdaság rövidesen teljesen túljut az inflációs válságon, akkor elvileg indokolt lehet, hogy a forint árfolyama is visszatérjen a válság előtti szintre, ami az euróhoz képesti 345-370 közti sáv volt. Természetesen nem tudjuk, hogy erre most sor kerül-e, de ha igen, akkor most már fundamentálisan megalapozottabb lenne, mint nyár elején volt, amikor hosszasan kísérletezett az árfolyam a 370-es szint áttörésével. Ami talán lényegesebb, hogy az újbóli gyengülés, különösen a 400-as szint elérésének veszélye most már talán teljesen elhárult rövid távon.
Ecomonitor
Gazdaságról egyszerűen, pénzügyeinkről érthetően! - Kedves Olvasónk! Ön Fellegi Tamás, az Economx.hu újságírója, kiemelt elemzőjének rovatát, az Ecomonitort olvassa. Nem is járhatna jobb helyen, hiszen a rovatban megjelenő elemzések többek között olyan érdekes témákra világítanak rá, mint a fiskális és monetáris politika kapcsolata – hogyan függ egyik a másiktól, miért lényegesek a különféle egyensúlyok (költségvetés, kereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg).
Az Ecomonitor megvizsgálja továbbá az államadósság jelentését és jelentőségét, finanszírozását, azt, hogy hol és miért merülhetnek fel problémák ezen a téren. Áttekint mindent, ami az inflációval és az arra ható monetáris politikával kapcsolatos, a hazai folyamatokon túlmenően a régió országai, az EU-tagállamok illetve a legnagyobb gazdaságok is szóba kerülnek. Munkatársunk nyomon követi a forint árfolyamának érdemibb változásait, a stabilabb időszakokat elemzi, a befolyásoló okokat feltárja. Egyidejűleg követi a főbb devizák mozgását.
Bemutatja a kedvező befektetési lehetőségeket, azok nominális és reálhozamát, áttekinti a különböző befektetések kockázatait (kötvények, részvények, kriptodevizák). Beszámol az érdekesebb nemzetközi gazdasági eseményekről, így egy-egy ország kiemelkedő növekedéséről, felzárkózásáról, sikeréről vagy épp az ellenkezője: a súlyos gazdasági nehézségekről.
Fellegi Tamás írásaiban fontosnak tartja a részvénypiacon belül a hazai tőzsde szerepét, a BÉT-en forgó főbb, közkedvelt részvények mellett a kevéssé ismert papírokat, valamint az Xtend kategóriát is górcső alá veszi majd.
Ecomonitor, az Ön iránytűje a gazdaság térképén!
Jó olvasást kívánunk.