Miután májusban és júniusban igen jó formában volt a hazai fizetőeszköz, de az eurónként 370-es szinttel nem tudott megbirkózni erős irányban, a nyár második felében heves gyengülés kezdődött. Augusztus elejére már 395 volt az érték, veszélyesen közel kerülve a 400-askerek szinthez, ami könnyen újra megrendíthette volna a forint iránti bizalmat, pánikszerű menekülést kiváltva.

Negyedéves sáv

A 395-ös szint végül fordulót hozott, augusztus végén be is kukkantott az árfolyam 380 alá, hogy aztán szeptember végén ismét 395-ig szaladjon fel. Most pedig, november első napjaiban, újra 380 alatt van. Ezzel kialakult egy 3 hónapos sáv az árfolyamban, kérdés, hogy ez tartós lesz, vagy kimozdulhat belőle valamelyik irányban még akár idén.

Euró/forint, egy év
Euró/forint, egy év
Kép: stooq.com

Erős határ a gyenge oldalon

A gyenge irány, azaz a 400-hoz közelítő értéke kevéssé valószínű, miután a gyengülő trend kiújulásából adódó kockázattal a jegybank és a kormány egyaránt tisztában lehet, emellett fundamentális okok sem támogatjak ezt, egyedül az uniós pénzek hosszabb távú elmaradása okozhatna ilyet.

A fizetési mérleg, amely az árfolyam legfőbb fundamentuma, kiegyenlített lett, az exporttöbblet tartós. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megszűntette a tavaly a forint megmentésére bevezetett rendkívüli monetáris politikai eszközöket, normalizálódott a monetáris politika, ugyanakkor Virág Barnabás alelnök hangsúlyozta, hogy figyelembe veszik a külső kockázati tényezőket, melyek a forint árfolyamára is hatással lehetnek, és ennek megfelelően döntenek.

Küldő hangulat, állampapírhozamok

Az árfolyammozgás az elmúlt három hónapban nagyjából is meg is felelt a külső hangulatváltozásoknak. Az adott időszakban ennek legfontosabb mérőeszköze az amerikai 10 éves államkötvény hozama volt, ami az augusztusi 4,30 százalékos szintről októberre felszaladt 5 százalékig, noha az infláció csökkenése szépen folytatódott. Az elmúlt hetekben azonban változás következett be: a piac megnyugodott, és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdai kamatdöntő ülése után a folyamatok felgyorsultak: immár nem csak az amerikai kötvényhozamok csökkentek, hanem az európaiak is. 

Úgy tűnik, a piac végre elhitte, hogy valóban vége az inflációs válságnak, a jegybankok nem emelik tovább a kamatokat, sőt, ahol nagyon magasra kellett emelni, mint például nálunk, ott már javában zajlik a csökkentés. Most kezd tudatosodni, hogy nem egy elhúzódó inflációs válsággal állunk szemben, hanem a korábbi, elsősorban a legnagyobb jegybankok szintjén túl laza monetáris politika által a piacra zúdított hatalmas pénzmennyiség okozott inflációs sokkot, kiegészülve a járvány és az ukrajnai háború hatásaival, melyek jórészt lecsengtek.

Csökkenő olajár

A legújabb, izraeli háború miatt félelmek is csökkenőben vannak, miután egyre inkább úgy tűnik, hogy komolyan senki nem akar beszállni Izrael és a Hamász terrorszervezet harcába, amely ráadásul nem is ígérkezik túl hosszúnak, hisz elég jól halad a Hamász megsemmisítése. A félelmek csökkenését az olajár alakulása is jól jelzi, amely ugyancsak az elmúlt hónapok legalacsonyabb szintjére tért vissza (a WTI esetében 80-81, a Brent esetében 84-85 dollár).

Erős árfolyamsáv

Ha folytatódik a piacokon a jó hangulat, eurónként még 10 forintos mozgás könnyen elképzelhető az erős irányba, azonban a 370-es szint, ami nyáron áttörhetetlennek bizonyult, újra nagy akadályt jelenthet. Így nagy valószínűséggel megvan az a két szélső érték ami keretek közé szorítja az árfolyamot: a 370 és a 395. Jelentős hatása még az uniós pénzek nagyobb, több milliárd eurós részletének beérkezése lehet, erre azonban idén már mérsékelt az esély.