A tavalyi év utolsó időszakában a forint árfolyama egy, a korábbiakhoz képest szűk sávba került, eurónként 376 és 386 közé. Ezt indokolhatta a gazdasági folyamatok gyors javulása, mindenekelőtt az inflációcsökkenés, a folyó fizetési mérleg egyensúlyba kerülése, és különösen az uniós források egy részének felszabadulása.

Stabil piacon a kis elmozdulás is feltűnő

Úgy tűnt, hogy mindennek hatására már nem lesz szükség rendkívüli eszközök használatára ahhoz, hogy az árfolyam stabil legyen, a kamatszint pedig fokozatosan visszatérjen olyan tartományba, amely megfelelő a hitelezés egészséges növekedéséhez. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is jelezte, hogy a viszonylag stabil árfolyam a kedvező a gazdaság számára.

Kép: Economx

Nagyjából két hete lassú gyengülő trend kezdődött, amely az utóbbi napokban, de különösen kedden felgyorsult, és ha nem is sokkal, de átlépte a 386-os szintet az euróárfolyam, így október közepe óta a leggyengébb forintárfolyam alakult ki. A sávból való kilépés mértéke nem jelentős, vészesnek egyáltalán nem tűnik a helyzet, ugyanakkor nagyon sok piaci szereplő felfigyelt a folyamatra, miután megszokhattuk az utóbbi hónapokban, hogy a korábbi válságos időszak után végre stabilitás mutatkozik a forint árfolyamában is.

A feltörekvő piacok korrekciója

A legfőbb fundamentum, a külgazdasági mérleg továbbra is kedvező, az export erős, így erről az oldalról biztosan nem lép fel gyengítő hatás. Ugyanakkor az a tény, hogy a múlt héten már 5,5 százalékig is visszaeső 10 éves állampapírhozam újra 6 százalék fölé került, jelez valamiféle korrekciót, vagy kisebb piaci bizalmatlanságot. Kedden ezt külső folyamatok is indokolták, miután a Budapesti Értéktőzsdén és más feltörekvő piacokon hosszú emelkedés után korrekció, visszaesés következett be.

Ez önmagában is indokolt, ha túlvetté válnak a piacok, de szerepet játszhatott az is, hogy a kínai piacokról való gyorsuló tőkemenekülés megszakadt, és a nagyobb intézményi befektetők egy része a különösen a hongkongi tőzsdén olcsóvá vált kínai részvények felé fordult, miközben más feltörekvő piacokon realizálta az elmúlt időszakban felgyűlt szép profitot.

A hitelkamatok csökkentésének szándéka

Még egy tényező felvetődhet, ami viszont kifejezetten csak a hazai piacon jelentkezik. A Nemzetgazdasági Minisztérium vitát indított arról, hogy tartósan alacsonyabb vállalati hitelkamatokat a forinthitelek esetében lejjebb kellene szorítani, túlmenően azon, ami a piaci folyamtokból is következni fog. Konkrétan a javaslat az, hogy a változó kamatok alapját ne a BUBOR, hanem a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozama képezze, mivel utóbbi alacsonyabb.

Jelenleg, amikor a kamat-, és hozamcsökkenési folyamat zajlik, de az MNB a kiszámíthatóség fenntartása okán nem akar olyan gyors lépést tenni a kamatcsökkentésben, mint amilyen az infláció gyengülésében látszott, a jegybank alapkamat átmenetileg magasan maradt az indokolt szinthez képest. Ezt néhány hónap alatt 100 bázispontos lépésekkel az MNB vélhetően ki fogja egyenlíteni, addig valóban jelentős eltérés lehet az azonnali és a 3 hónapos kamatok között.

Ha már kiegyensúlyozott lesz a piac, várhatóan ez az eltérés lecsökken, így kérdés, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium főleg az átmeneti időszakra szeretné, vagy tartósan számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a jegybanki alapkamat a reálkamat fenntartása miatt érdemben magasabban marad az inflációnál, de a 3 hónapos hozamban már kevésbé mutatkozik ez a felár, így hitelkamatok hosszabb távon is csökkenthetők lennének a lépéssel.

Hitelminősítői reakció

Ami a befektetői megítélést befolyásolhatta, az a Standard & Poor's hitelminősítő reagálása a felvetésre a HVG szerint, miszerint a külföldi befektetői hangulat épp kezdett helyreállni a pénzügyi szektort célzó rendkívüli intézkedések sorozata után, ez megszakadna az új javaslat által. Az S&P elemzője szerint a vállalati hitelkamatlábakra vonatkozó magyar javaslat a legújabb a gazdaságot célzó, nem konvencionális eszközök sorában, ami lényeges kockázatot jelent, és jelentősen csökkentheti a hazai bankok jövedelmezőségét.

A 10 éves hozam felpattanása jelezhet valamekkora befektetői kivonulást, de valószínűleg ennek mértéke nem jelentős. A legtöbben, akik magyar piaccal foglalkoznak, tisztában vannak azzal, hogy a kormány számára a beruházások ösztönzése elsődleges cél, aminek elérése nem konvencionális eszközök alkalmazását is maga után vonhatja. Így, ha ez lenne az egyik ok, akkor átmeneti lehet a forintgyengülés, amire az is utal, hogy szerdán délelőtt már felpattant a forint a mélypontról, erősödés indult az árfolyamban.