Nyár elején a tavaly októberi mélypont óta erősödő forint az euróhoz képest a 370-es jelentős technikai szintet (ez volt 2020-21-ben a mélypont) próbálta áttörni, ez azonban négyszeri kísérlet után sem sikerült, így az árfolyam visszafordult a gyenge irányba.
Augusztusban és szeptemberben kétszer is ijesztő szintig, 395-ig gyengült a forint: itt már túl közel volt a 400-as lélektani határ, amelynek elérése feléleszthette volna a tavalyi félelmeket, megindítva az euróba menekülést.
Erre végül nem került sor, és a fundamentális okok alapján nem is lett volna indokolt az újabb gyengülő trend kialakulása. Szemben ugyanis a tavalyi helyzettel, mikor az átmenetileg az égbe szálló gázár teljesen felborított a fizetési mérleget, most hónapról hónapra kedvező adatok érkeznek.
Az export igen erős, az import költsége pedig lecsökkent a gázár normalizálódása és a csökkenő fogyasztása által. A fizetési mérleg hiánya így elenyésző szintre csökken, akár meg is szűnhet év végéig.
Ez a forintárfolyam legfontosabb alapvető tényezője, emellett azonban a költségvetési hiányra is odafigyelnek a piaci résztvevők, miután ha ez túl nagy, ugyancsak megrendítheti a bizalmat. Végül az idei hiánycélt megemelték, ezt a piac látszólag megnyugvással fogadta, azonban az uniós pénzek jó ideje húzódó ügye még különösen erősen hathat az árfolyamra.
Ha ugyanis belátható időn belül sor kerül a folyósításra, az a költségvetési hiányt is mérsékelheti, ami az átváltások révén pedig erős forintkeresletet generál.
Jöhetnek az eurómilliárdok?
A napokban Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter ismét optimista volt a közeli folyósítást illetően, és korábban Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is úgy nyilatkozott, hogy a kormány várakozása szerint a lengyel választások után rövid idővel megállapodás történhet, és megkezdődhetnek a kifizetések.
Erre most a piac is komolyabban számíthat, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatcsökkentési ciklusa is zajlik, egyúttal normalizálták a monetáris politikát, amelynek épp a forint mentése miatt kellett rendkívüli eszközöket alkalmaznia az elmúlt közel egy évben.
Az árfolyam így most már a fundamentumok egyensúlyba kerülésével jegybanki segítség nélkül is stabilan alakul, nincs már szükség rendkívüli kamattöbbletre az euróhoz képest, ez pedig a további kamatcsökkentést is lehetővé teszi: annak mértékét most már csak az infláció alakulása befolyásolja.
Így jó eséllyel most már stabil maradhat az árfolyam, sőt, ha valóban érkezni kezdenek az uniós pénzek, a 370-es szint újbóli megtesztelése sem lenne meglepő.