A KSH nyilvánosságra hozta a februári termék-külkereskedelmi adatokat. Az export értéke 12,6 milliárd euró volt, ami 9,2 százalékkal több, mint januárban, de 2,4 százalékkal kisebb, mint tavaly februárban. Az import értéke 10,9 milliárd eurót tett ki: egy év alatt 12 százalékkal mérséklődött, aminek legfőbb oka a gáz-, és áram árának jelentős csökkenése az európai piacon.

Hatalmas többlet

A februári exporttöbblet így 1,7 milliárd euró, amit ha forintra váltanak, önmagában szép erősödést okozott volna a forint piacán, ezzel szemben februárban végig gyengült a hazai fizetőeszköz. Természetesen a devizaforgalomnak csak egy részét (bár hosszú távon messze a legfontosabb részét) adja a külkereskedelmi egyenleg, emellett a kereslet-kínálatot még sok tényező meghatározza. Ezek között lehet a külföldi befektetők döntése, hogy összességében inkább vásárolják a forintban denominált értékpapírokat (részvények, államkötvények), vagy kiszállnak meglévő befektetéseikből.

A héten ugyanakkor már erősödésnek indult a forint, és ez csütörtökön is folytatódik, amiben jelentős szerepe lehet a fizetési mérleg javulásának, ezen belül az erős külkereskedelmi többletnek. A jegybank múlt heti kamatdöntése során hangsúlyozta, hogy nem tolerálja az érdemben gyengülő forintot, mint inflációnövelő tényezőt, és ez a jelzés az erős exporttöbblettel együtt már komoly vételi erőt hozhat a forint piacára.

Export: a készülő beruházások hatása

Visszatérve a friss külkereskedelmi adatra: sokan említik, hogy kisebb az export, mint tavaly ilyenkor, ugyanakkor az előző hónaphoz képest mért növekedés biztató, hogy a trend kitart-e, azt a következő hónapok fogják eldönteni. A jelenleg épülő, de rövidesen elkészülő feldolgozóipari beruházások termőre fordulnak, és legkésőbb jövőre már önmagukban jelentősen növelik az exportot, így a tartós visszaesés igen valószínűtlen forgatókönyv.

Importcsökkenés: vége az energiaválságnak

Az import jelentős csökkenése ugyanakkor kifejezetten pozitív, hisz az jórészt a gáz, illetve az áram árának jelentős csökkenéséből adódik. A magyarországi gázimport nagy részének elszámolása az előző két havi átlagár alapján történik: a tavaly februárt megelőző két hónapban ez még közelíthette a 100 euró/megawattórás szintet, miközben most a december-januári átlag legfeljebb 35 euró volt, február eleje óta pedig az ár folyamatosan a 25-30 euró közti sávban van, így a következő hónapokok importadataiban még kisebb részt fog képviselni a gáz.

Az elektromos áram ára az európai piacokon tavaly év vége felé indult meredek csökkenésnek, és az áramimportunk nem olyan jelentős tétel, mint a gáz, de ez is csökkentette az importra fordított összeget. Így lényegében az a kedvező állapot, hogy visszaállt múlt évtizedben jellemző erős exporttöbblet, annak köszönhető, hogy az energiaimportért már nem kell többet fizetni, mint akkor. Az ár ugyan még magasabb, mint 2016-2020 között, de közben csökkent a gázfogyasztás, így az importra kifizetett, euróban számolt összeg már nagyjából megfelelhet az akkorinak.

Stabil külső egyensúly

A tartós exporttöbblet javítja az ország finanszírozási képességét, és lehetővé teszi azt, hogy ha nincs a kormány vagy a jegybank részéről leértékelési szándék, akkor tartósan stabil maradjon, adott esetben erősödhessen a forintárfolyam. A külső egyensúly így most már megvalósult, ha még a költségvetés hiányát is sikerül majd lecsökkenteni az eredetileg tervezett GDP-arányos 2,9 százalékra, akkor minden tekintetben helyreáll az ország makrogazdasági stabilitása.