Novemberben közel 41 milliárd euróra emelkedett az MNB devizatartaléka, ami a mindenkori legmagasabb érték. Régebben, például 2011-ben és 2015-ben nem maradt el sokkal ettől az adat, ám akkor még 40 milliárd euró alatt volt az érték.
Az utolsó 15 évben jelentős ingadozások történtek a devizatartalék nagyságában. 2008 októberében, a válság csúcspontján az ország a fizetésképtelenség határán állt, ezért hatalmas megállapodást kellett kötni az IMF-el, mire a piac megnyugodott, a tőkemenekülés lelassult, majd megállt, a devizatartalékok pedig feltölthetők lettek a kívánatos szintre az IMF hitelei által.
2011-re már optimálisnak mutatkozott a tartalékszint, utána még kisebb visszaesés jött, aztán komolyabb csökkenés a 2015-ös magas érték után következett: két év alatt 39-ről 23 milliárd euróra zuhant a devizatartalék. Ez volt az időszak, amikor a kormány az államadósság devizarészének nem kis hányadát forintra váltotta, azaz törlesztette, sőt előtörlesztette a főleg dollár alapú devizakötvényeket, és túlnyomórészt forintban bocsátott ki állampapírt.
Új lakossági állampapírok érkeznek: ezt érdemes tudni róluk
A kamatszintek korábbiakhoz képest igen heves ingadozása, amit az infláció váltott ki, rugalmasabb feltételekkel rendelkező lakossági állampapírokat indokol. Bővebben --->Ez indokolja a hatalmas csökkenést, és a kisebb devizaadósság kisebb tartalékot is igényel, ugyanakkor Magyarország nyitott gazdaság, jelentős exporttal és importtal, és célszerűnek tartják, ha a devizatartalékok legalább három havi, de inkább magasabb importmennyiséget fedeznek. Ebben a tekintetben az érték talán kissé alacsony volt, és most kaphatunk egy feltételezhető magyarázatot arra, hogy miért állt gyengülő pályára a forint 2018 elejétől.
A devizatartalékok ekkor ütemesen nőni kezdtek, miközben a devizaadósság leépítése folytatódott, így nem zárhatjuk ki, hogy a jegybank a piacon nagyobb tételben vásárolt eurót, ami gyengítette a forintot, de az akkori, majdhogynem deflációs környezetben ezt inkább előnynek tekintették. 2022 elejére már ismét 38-39 milliárd körül volt a tartalék, vagyis a járványidőszakban is növekedett, miközben ekkor a forint már gyorsabban gyengült.
A tavalyi sokk
2021 őszén már megugrott a gázár, de nagy gondot még nem okozhatott, majd 2022 nyarán szállt az égbe, 300 euró/megawattóra fölé, és ekkor történt a tározók télre való feltöltése. A korábbi ár sokszorosán történő vásárlás óriási devizamennyiséget igényelt, ami a forint felgyorsult zuhanásához vezetett. Tavaly ősszel viszont, amikor a jegybank a forint stabilizálására speciális monetáris politikai eszközöket hirdetett meg, az eszközök között szerepelt az is, hogy a gázimporthoz átmenetileg biztosítja a devizát, így azt nem a piacon kell megvenni.
Így ezt a tételt a devizatartalékokból fedezték: körülbelül 6 milliárd eurós visszaesés mutatkozik akkor a tartalékokban, megközelítőleg ennyit szánhattak az importtámogatásra. Év végétől már újra emelkedett a tartalék: elképzelhető, hogy a jegybank hevesebb forinterősödések idején visszavásárolta a piacról a gázimporthoz nyújtott devizát: ez magyarázná is, hogy miért nem sikerült erős irányba átjutnia az árfolyamnak az eurónkénti 370-es szinten.
Közben már a járvány idején, amikor megnövekedett a költségvetés hiánya, devizakötvény kibocsátásokra is sor került, ami ismét csak hozzájárult a devizatartalékok növekedéséhez. Az idei év folyamán az energiaárak visszaestek, így az importra fordítandó devizamennyiség is újra lecsökkent, miközben az export igen erősen felfutott, a folyó fizetési mérleg már többletet mutat.
Ez önmagában is kiegyensúlyozott vagy erősödő forintárfolyamot indokol, de akár a devizatartalékok növelését is lehetővé teszi. Jelenleg mindenesetre olyan magas a devizatartalék, ami esetleges külső sokkok esetén is bőven biztosítja a forint árfolyamának stabilitását.