Újabb autós sarcok Budapesten: megkutyulták a fizetős zónákat

Eldőlt, két budai és két pesti kerületben is jelentősen megváltozhatnak a fizetős parkolásra vonatkozó szabályok. A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében Zugló, Ferencváros és Újbuda egyes részei érinettek, ám a XII. kerületben is lesznek „apróbb” technikai átalakítások.

A javaslatot ugyan Karácsony Gergely főpolgármester nyújtotta be, ám a kerületi önkormányzatok kérték tőle a változtatást.

A testület – 19 igennel, 9 tartózkodás mellett – ismét módosította a parkolási rendeltet.

A IX. kerületben a "C" várakozási övezetet bővítik a Vágóhíd utca - Üllői út Könyves Kálmán Körút - Soroksári út által határolt területtel.
A XI. kerületben az Őrmezői térség "D" várakozási övezetből "C" övezetbe kerül, a várakozási idő 3 órában történő maximalizálása érdekében. Továbbá a Hegyalja út - Budaörsi út - Zólyom köz - Zólyomi út - Radvány utca - Breznó köz által határolt területet - beleértve a határoló utakat is - továbbá a Nedecvár utca, Breznó köz és a Muskotály utca teljes hosszát bevonják "C" várakozási övezetbe.
A XIV. kerületben a "C" várakozási övezetet bővítik a Csömöri út - Rákospatak utca - Vezér utca - Egressy út - Lőcsei út - Szugló utca - Fűrész utca - Bosnyák utca - Lőcsei út - Csömöri út által határolt területtel, valamint az Örs vezér tér 11-20. mögötti területet is bevonják a várakozási övezetbe.
A XII. kerületben az Istenhegyi út - Németvölgyi út találkozásánál lévő területet átsorolják a "B" várakozási övezetből "A" övezetbe.

Hogy mit jelent a várakozási övezet bővítése, különösebb magyarázatra nem szorul. Az övezeti átsorolás viszont már egy kissé szofisztikáltabb megfogalmazása a díjemelésnek.

Most akkor bosszankodhatunk? Nyugi, nem mindenki

A hivatalos indoklás szerint a zónák közti átsorolásokra azért volt szükség, mert a kerületek által a parkolásüzemeltetés során szerzett tapasztalatok ezt indokolják. A fizetőövezet bővítését pedig hatásvizsgálatok támasztják alá.

Az egyik érintett, Újbuda például rendszeresen bővíti a fizetős parkolási övezeteket. Ahogy a fővároshoz köthető az ÉnBudapestem portál is emlékeztet rá idén januárban a Gellérthegyen, februárban Őrmezőn tolták kijjebb a zónákat. 2023 július elsejétől pedig a kerületben fizetőssé tették a főváros tulajdonában álló négy kelenföldi P+R parkolót is, mondván hogy végre eltűnjenek a hosszútávon ott tárolt autók, és valóban az eredeti funkcióját tudja betölteni. Az elmúlt hónapokban a kelenföldi területek nagy részén fizetőssé vált a parkolás: nagy része 300 forintos övezet lett, persze azért akad 450 forintos B zóna is a kerületben.

Miért kell egyáltalán ez a sarc?

A kérdésre kézenfekvő a válasz: a fővárosba naponta elinduló és százezrével betóduló autók miatt. Utóbbi állandó hivatkozási alapja a dél-budai kerületnek. Az agglomerációból érkezők itt lépik át a városhatárt, és tekintélyes részük itt próbálja az autóját tömegközlekedésre cserélni. Állandó probléma a parkolóhelyek telítettsége, ami teljesen érthető módon az ott élőket zavarja a leginkább, pláne ha a sokadik kör után sem tudnak a lakásuk közelében leparkolni.

Újbuda tapasztalatai azt mutatják, hogy ahol pl. 2022-ben változások voltak (Szentimreváros, Gellérthegy, Őrmező és Kelenföldön az Etele út térsége) jelentősen javult a parkolási helyzet, sokkal több szabad parkolóhely van – írja az újbuda online.

A másik érintett kerületben, Zuglóban legutóbb alig két hete változott a parkolás, amikor is egy, a Mexikó út, az Egressy út, a Róna utca, a Mogyoródi út, a Nagy Lajos király útja, a Fogarasi út közötti szakaszt jelöltek ki „C” zónává, azaz fizetőssé. A szempontok nyilván itt is hasonlóak.

A II. kerületben tavaly novemberben bővült a fizetős övezet. A Pasarét, a Rózsadomb és az Óbuda felé eső területek bizonyos utcáit érintette a változás.

Tavaly óta már csak négy zóna

2022 szeptember ötödikétől 27 helyett csupán négy fizetős parkolási van Budapesten. A négy zóna négy külön fizetési kategóriát rejt:

A zóna: 600 forint/óra, reggel 8 és este 22 óra között,
B zóna: 450 forint/óra, reggel 8 és este 20 óra között,
C zóna: 300 forint/óra, reggel 8 és délután 18 óra között,
D zóna: 200 forint/ óra, reggel 8 és délután 18 óra között.

A kerületek maguk is elismerik persze, hogy a problémákat nem oldja meg teljesen a fizetőssé tétel, ám a helyi lakosok általában díjazzák. Pláne, hogy

a szabad helyekért cserébe általában egészen minimális díjat kell fizetniük az éves várakozási engedélyért.

Újbudán lakcímenként évente 12.000 forintot kell fizetni az első autóra, a második gépjárműre viszont már 24.000 forintot.

A II. kerület még ennél is sokkal kegyesebben bánik az autótulajdonosaival: évi 2000 forinttal le is van tudva a dolog, de még második autó is megúszhatja évi 3500 forintból! a parkolást.

2022-ben volt hír, hogy Bukarestben meglépték a magyar szemmel lehetetlent: elkezdik elkérni a szolgáltatás valós árát – mármint az ott élőktől. Mondhatnánk úgy is, hogy alaposan megnyirbálták a lakossági kedvezményeket: ahogy erről akkor a Telex is beszámolt, bizonyos körzetekben átszámítva évi 43 ezer forintnál is többe kerül már a parkolás.

A hírt akkor a VEKE is kommentálta: szerintük Budapesten a parkolás azért káosz, mert a kerületi polgármesterek és erős emberek játékszere. Egyrészt a kerületi önkormányzatok kevés szabadon felhasználható bevételeinek egyike, amiért ölre mennek, másrészt a helyi lakosság szerzett jogként tart igényt az ingyenes közterülethasználatra, így a lakossági parkolás direkt szavazatszerző- avagy vesztő kérdés is egyben.

Ezért a kerületek továbbra is azon agyalnak, hogyan biztosítsanak továbbra is ingyenparkolást a saját lakóiknak...

...a parkolást a kerületi lobbi jó ideje kicsavarta a főváros kezéből” – fogalmaztak.

Azon tehát kár csodálkozni, hogy Fővárosi Közgyűlés, ahol nagyrészt a kerületi polgármesterek ülnek – minden ilyen módosítási kérelmet megszavaz. Más kérdés azonban, hogy a Főpolgármesteri Hivatal úgy látja, a parkolási probléma fő forrását igazából a városhatáron kívül kell keresni.

Felmérések szerint ugyanis naponta több mint 300 ezer autó indul el az agglomerációból, és oda is tér vissza, miközben a P+R parkolóhelyek száma nem haladja meg a hatezret. Ráadásul ahogy a kelenföldi példa is megmutatta, ezeket a helyeket az autósok hosszútávon stipi-stopizzák. Ráadásul fizikai képtelenség annyit építeni belőlük, amennyire szükség lenne, meg amúgy sem lenne rá pénze Budapestnek.

Durva számok

A KSH 2022-es adatai szerint Budapesten 710 752 autó, Pest megyével kiegészülve a közép-magyarországi régióban már 1,3 millió autó volt, és ez majdnem a harmada az országban található 4,1 millió gépkocsinak.

A napjainkra felszámolt Budapesti Fejlesztési Központnak egyébként – ami véletlenül pont a kormány szervezete volt – voltak olyan tervei, hogy ilyen P+R parkolókat hozzanak létre a városhatáron kívül, méghozzá az agglomerációs települések vasútállomásainál, csakhogy a kormány gyorsan felszámolta a céget.

Lázár János építési és közlekedési miniszter pedig – több miden más mellett – az agglomerációs P+R parkolók fejlesztéséről sem akart hallani, holott a projekt a felfüggesztés pillanatában már 60 százalékon állt, és a saját szakértői csapata is a befejezést javasolta a támogatás visszafizetésének kockázata miatt.