A belügyminisztérium összesítése szerint országszerte 1,27 millióan tiltakoztak, a CGT szakszervezet 2,8 millió résztvevőről közölt adatokat. Mindkét szám magasabb, mint január 19-én, amikor a hatóságok 1,1 millió tüntetőt, a szakszervezetek 2 millió tiltakozót számoltak össze.
Társadalmi reform ellen 1995 óta nem tüntettek ilyen sokan a francia utcákon.
A munkabeszüntetés elsősorban a közszférát érintette, mindenekelőtt a közlekedést, az oktatást és az energiaszektort.
A vasutasoktól a légiirányítókon át a tanárokig mindenki sztrájkolt
Az állami vasúttársaság, az SNCF tájékoztatása szerint kedden a vonatoknak átlagosan alig 20 százaléka, a szuperexpresszeknek (TGV) 25-30 százaléka közlekedett. A szakszervezetek összesítése szerint az SNCF dolgozóinak 36,5 százaléka tartott munkabeszüntetést, míg januárt 19-én 46,3 százalékuk sztrájkolt. A vasúttársaság igazgatósága nem kívánta megerősíteni az adatokat.
A repülőtereken a légiirányítók sztrájkja jelentős késéseket és fennakadásokat eredményezett, a párizsi Orly repülőtéren a járatok ötödét törölték, a párizsi tömegközlekedésben a járművek csak a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban közlekedtek, de akkor is csak ritkítva.
A TotalEnergies energiaórás olajfinomítóiban 75-100 százalékos volt a részvétel a munkabeszüntetésben, míg az EDF áramszolgáltató szerint keddre virradó éjjel csaknem három nukleáris reaktornak megfelelő teljesítménnyel csökkent a villamosenergia-termelés az országban, de ez a szakszervezetek szerint „semmilyen hatással” nincs a fogyasztókra.
Az oktatási tárca szerint az általános iskolákban a tanárok 26,65, a középiskolákban 25,22 százaléka nem tartotta meg az óráit, míg január 19-én az általános iskolákban 42, a középiskolákban 35 százalékos volt a részvétel a sztrájkban.
A pedagógus-szakszervezetek szerint viszont a tanárok 55 százaléka tartott munkabeszüntetést kedden.
Január 19-én a közszférában dolgozó 2,5 millió munkavállaló 28 százaléka vett részt a tiltakozó megmozdulásban, kedden csak 19 százalékuk.
A rendőrség 11 ezer rendőrt és csendőrt mozgósított a felvonulók biztonságának szavatolására, a fővárosban – ahol délután indult a legnagyobb menet – 4 ezer rendfenntartó volt az utcákon. Párizsban a rendőrség szerint 87 ezren, a szervezők szerint félmillióan tiltakoztak. A tüntetőkhöz a rendőrökkel összetűzéseket provokáló anarchista rendbontók is csatlakoztak, közülük 23 embert előállítottak.
Laurent Berger, a CFEDT szakszervezet főtitkára szerint már a vidéki városokban délelőtt rendezett felvonulásokon többen voltak, mint január 19-én.
„Mindenhonnan az országból nagyon magas számok érkeznek, legalább akkorák, sőt jobbak, mint január 19-én” – mondta a szakszervezeti vezető.
Mostantól elvárjuk, hogy a kormány mondjon le a nyugdíjkorhatár 64 évre emeléséről, és végre üljön le a tárgyalóasztalhoz, mert a franciák tömegesen utasítják el a reformot. Ezt meg kell hallani
– tette hozzá.
Philippe Martinez, a radikálisabb CGT szakszervezet vezetője úgy fogalmazott, hogy „amennyiben a kormány és a köztársasági elnök továbbra is megvető hangon szól a megmozdulásokról, a gördülő sztrájk kérdése is felmerül”.
A törvénytervezetet – amelynek legfőbb intézkedése a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelése, valamint a teljes összegű nyugdíjhoz szükséges szolgálati évek fokozatos meghosszabbításának felgyorsítása – hétfőn kezdte el megvitatni a nemzetgyűlés szociális bizottsága. A javaslat – amelyhez az ellenzék 7 ezer módosítót nyújtott be, ebből 6 ezret a baloldal – a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.
A szakszervezetek kedd este február 7-re és 11-re hirdették meg a következő tiltakozónapokat.
A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.
A nyugdíjreformot Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígérte 2017-ben, majd a második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután a törvénytervezet elfogadásához nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja.