Jelenleg körülbelül nyolc-tízezer filippínó vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Amennyiben az új idegenrendészeti törvény lehetővé teszi, akkor jövőre a többszörösére is nőhet a számuk –nyilatkozta a HR Portálnak Rowena Paragas.

A toborzási szakértő hozzátette: Európában nagyjából százezer filippínó munkavállaló dolgozik elsősorban az egészségügyben, a gyártásban, a vendéglátásban, valamint a logisztikában, a mintegy tízezer hazánkba érkező vendégmunkást főként a gyártó és az elektronikai szektorban foglalkoztatják minősített kölcsönzőcégeken keresztül.

Rowena Paragas azt is hangsúlyozta, hogy nagy nemzetközi verseny alakult ki a filippínó munkavállalókért.

A fő vetélytársak:

 

  • Ázsiában Tajvan, Dél-Korea;
  • a közel-keleti arab országok;
  • Európában pedig Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria;
  • és legújabban a magyar példát követve a közép-kelet-európai régió: Románia, Horvátország, Szlovénia, Lengyelország, Szlovákia.

 

Magyarország előnye a távol-keleti és arab országokkal szemben az európai elhelyezkedés, a katolikus vallás, továbbá az erősebb munkajogi védelem – fűzte hozzá.

Czomba Sándor: senki sem beszélt 500 ezer vendégmunkásról

Soha senki nem mondta azt, hogy Magyarországon 500 ezer vendégmunkásra van szükség 2030-ra. A gazdasági növekedéshez, a beruházások miatt 500 ezer új munkáskézre lesz szükség - mondta az államtitkár. De tényleg ez az igazság?

Rowena Paragas kiemelte, Magyarországon 95 százalékos a fülöp-szigeteki vendégmunkások beválási aránya, ami rendkívül jónak mondható. „Aki tíz fővel kipróbálja, utána százat rendel". Egy német cégvezető elmondta neki, hogy filippínó munkásaik átlagosan harminc százalékkal termelékenyebbek a többi ott dolgozóval összevetve.

A PASEI alelnöke elmagyarázta azt is, miért éri meg a vendégmunkásoknak átutazniuk a fél világot. 

Gyári összeszerelői munkásként a

  • Fülöp-szigeteken régiótól függően nettó 250-300 dollárt lehet megkeresni;
  • Magyarországon 550-600 eurónak megfelelő forintot;
  • míg Nyugat-Európában 1500-1700 eurót.

Ha azonban hozzávesszük, hogy Magyarországon ingyenes a szállás, a munkába járás és kapnak a dolgozók étkezési támogatást is, akkor már nem akkora a különbség. Rowena Paragas úgy látja, sokat számít az is, hogyan adja el a közvetítőcég az országot a jelölteknek. Például a döntésnél sokat nyom a latba, mennyire biztonságos az adott ország, hogyan bánnak ott a vendégmunkásokkal – olvasható a HR Portál cikkében. 

Ugyanakkor van olyan terület, ahol Magyarország versenyképtelen, ilyen az egészségügy, az idősgondozás, a logisztika: ezeken a területeken a vendégmunkásokat Németország és Ausztria szívja fel.

Az egészségügyben a németek és az osztrákok által kínált 2400 eurót (közel 1 millió forint) nem tudják a magyar munkaadók megfizetni.

Szakmunkásként a letelepedés és a családegyesítés is megoldható ellentétben Magyarországgal. Rowena Paragas úgy látja, hogy

az osztrák bér 80 százalékát kellene adni, akkor lenne reális opció nagy számban a filippínók toborzása szakmunkás munkakörökbe,

ami bőven ellentmond annak az állításnak, miszerint a vendégmunkások lenyomják a hazai béreket. 

Ahogy arról több cikkben is olvashattak az Economxon, a Fülöp-szigeteken szigorú szabályokhoz kötött a munkaerőexport. Az állam tudni akarja, hol, milyen körülmények között, mennyien és mennyiért dolgoznak. Így meghatározták azt is, hogy mekkora munkabér kell minimálisan ahhoz, hogy jóváhagyják a munkavállalók exportját:

  • gyári betanított, konyhai kisegítő, takarítói, pincér munkák esetén havi nettó 550 euró (211 ezer forint);
  • építőipari szakmunkáknál, különféle kékgalléros szerelőknél 700 euró (226 ezer forint);
  • kamiosofőröknél 850 euró (323 ezer forint).

Rowena Paragas a HR Portálnak elárulta: 2024-ben munkaerőigényben az idősgondozásban, a vendéglátóiparban, a logisztikában, illetve a gyártásban vár felfutást Magyarországon. 

Azt hallottuk a magyar kormány képviselőjétől, hogy vendégmunkások tekintetében prioritás a Fülöp-szigetek. Azzal kalkulálunk, hogy jövőre többszörösére nő a filippínó vendégmunkások száma

– mondta az ügyvezető, aki azzal zárta gondolatait, hogy Keep It Open, azaz tartsátok nyitva a kapukat.

Hét plusz egy hit és tévhit az ázsiai vendégmunkásokról

Mennyit keresnek a vendégmunkások? Milyen munkaköröket töltenek be? Mennyire szabályozott a magyar piac? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ cikksorozatunkban. Tudja, mi a hét tévhit? KATTINTSON!

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló idegenrendészeti törvényt bár már elfogadta az Országgyűlés, ám azt Novák Katalin köztársasági elnök egyelőre nem írta alá. Ennek a jogszabálynak kell rendeznie a vendégmunkások alkalmazását is.

Ugyanakkor ez csak egy keret, ami nem működik a részletszabályozás, a végrehajtási rendeletek nélkül. Bár a kormányzati kommunikáció szerint az új idegenrendészeti törvény komoly szigorítást jelent majd a vendégmunkások alkalmazása terén is, egyelőre mindez a részletszabályozások ismerete nélkül még nem vehető készpénznek.

„Külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik. Ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy van-e magyar munkavállaló, ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni"

– olvasható a törvény preambulumában, ugyanakkor az a törvényjavaslatból nem derül ki, hogyan is működne ez a bizonyos vizsgálat.

Tegyük hozzá, hogy az a kitétel az elkaszált vendégmunkás törvényben is szerepelt, hogy a foglalkoztatónak először elvileg az országhatárokon belül kell alkalmazottat keresnie a megüresedett állásra. Majd csak ezt követően, egy szigorú kiválasztási szűrést megelőzve jöhet szóba a vendégmunkások bevonása. Ugyanakkor a törvény visszavonásáig sem sikerült tisztázni, hogy ezt milyen módon tudja bizonyítani a foglalkoztató. 

Mindenesetre a törvényben meghatározzák a szezonális vendégmunkást, akinek a tartózkodási célja, hogy jogszabályban meghatározott szezonális munkát végezzen. A szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb hat hónap, amely tizenkét hónapon belül hat hónapot meg nem haladó időtartamig meghosszabbítható. 

Illetve létrehoztak egy Vendégmunkás foglalkoztatása beruházás megvalósítása érdekében című jogi alakzatot is. 

A törvényjavaslat szerint a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedélyt az a vendégmunkás kaphat, akinek:

  • a célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen a kormány rendeletében meghatározott beruházás megvalósítása érdekében;
  • valamint a foglalkoztatója a magyar állammal megállapodást kötött, és jogszabályban meghatározott előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással (beruházás megvalósítása érdekében, meghatározott időtartamra és meghatározott számú vendégmunkás alkalmazására vonatkozó hatósági ígérvény) rendelkezik.

Itt viszont fontos megjegyezni, hogy az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást kormányrendeletben meghatározottak szerint a foglalkoztató kérelmére a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter adja ki.

Tehát, a foglalkoztató és a Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közötti egyeztetés során dől el a vendégmunkások száma is.