Az olimpia gyorsítópálya lenne – mondta a Népszavának Fürjes Balázs, aki szerint az olimpia rendezéséről szóló népszavazás elsőre jó ötletnek tűnik, de a látszat csalóka. Nem volt még egyetlen olimpia, amelyet népszavazás előzött volna meg, még a világ legerősebb demokráciáiban sem. Abban a tíz városban, ahol az elmúlt tizenegy évben népszavazásra akarták vinni, az olimpia mindenütt zsákutcába jutott – fogalmazott.
Fürjes Balázs szerint a kormánynak ezzel nincs dolga, Budapest önkormányzatának és a MOB-nak kell közös nevezőre jutnia.
Karácsony Gergely főpolgármester arról beszélt, hogy az olimpiát a város fejlődésének szolgálatába lehetne állítani.
Magyar Péter is azt mondta, szakmai diskurzusra, transzparenciára, közös döntésre van szükség – emlékeztetett Fürjes Balázs.
Párizs szervezési összköltsége 4,4 milliárd euró, mintegy 1700 milliárd forint volt.
Ám ennek az összegnek csupán a három százaléka volt közpénz – hívta fel a figyelmet Fürjes Balázs, aki elmondta, a franciák a szervezési kiadások kilencvenhét százalékát magánpénzekből finanszírozták, így a jegyértékesítést, a vendéglátási csomagokat, ahogy volt NOB-támogatás és kereskedelmi partnerek, szponzorpénz.
Arról, hogy 9 milliárd lenne ez az összeg, nem 4,4 feltette a kérdést,
Az olimpia új lendületet tud adni a fejlődésnek.
A NOB elvárása az, hogy csak az olimpia miatt ne építs semmit – mondta Fürjes Balázs, aki szerint a nemzetközi szervezet már rég javasolja a házigazdáknak, ha van a közelükben egy hiányzó létesítmény, bátran lépjék át az országhatárt is.
Az atlétikai világbajnokságra készült ideiglenes lelátókkal a 35-40 ezres aréna adott, a 65 ezres Puskás is, utóbbi tökéletes volna a nyitó- és záróünnepség számára – mutatott rá.
Párizsban az olimpiai és paralimpiai játékokra eladtak 12 millió jegyet, a tévéközvetítéseken keresztül a világ népességének a fele kapcsolódott a küzdelmekhez. Kilenc évig készültek rá, sok erőforrást vetettek be – tette hozzá.