Egyre ritkábban hallhatjuk egy mondatban a növekedés és egyensúly kifejezéseket, arról azonban még annál is ritkábban esik szó, hogy ebben mi a szerepe jegybankoknak. Végbement azonban számos változás a gazdaságban mellett a jegybankok életében is, ami megváltoztatta a szemléletmódot.

„A gazdasági siker receptje a stabil egyensúly és a folyamatos növekedés” – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a lapunk által szervezett Macronomx Meetup konferencián.

Az előző évtized egy nyugodt növekedési pályát biztosított Magyarországnak, a 2020-as évtizedről azonban „mindent mást elmondhatunk, csak azt nem, hogy nyugodt”.

„Komplex folyamatok zajlanak, és a gazdaságoknak folyamatosan problémákkal kell szembenézniük” – hangsúlyozta a jegybank alelnöke. Egy új szintre kell emelni a stabil növekedés és egyensúly fenntartását. A pénzügyi fenntarthatóság mellett a társadalmi, környezeti és területi kérdésekről is beszélni kell.

Pénzügyi evolúció

A komplexitás növekedése és a felgyorsuló változások szinte teljes egészében átalakították a finanszírozási közeget. „A gazdasági fejlődés kulcsa ugyanaz, mint az élővilág fejlődésé” – mondta Virág Barnabás, kiemelve, hogy mindkét esetben ugyanaz a kérdés, hogy milyen gyorsan vagyunk képesek alkalmazkodni a változó környezethez.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke
Virág Barnabás, az MNB alelnöke
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Nemcsak társadalmi és gazdasági szinten zajlik egy evolúciós folyamat, hanem még a jegybankok történetében is végbement egy jelentős változás. 2012-ig a jegybankolás „unalmas szakma volt”, csupán egy cél és megközelítés volt, az infláció és a kamatok voltak a fókuszban. A 2008-as válság azonban megmutatta, hogy ez nem elegendő, ezt követően népszerűvé váltak a jegybankok, óriási hitel- és eszközvásárlási programok indultak, és felpörgött a gazdaság.

„Ez az évtized a nagy átmenetek évtizede lesz, ráadásul mindezen folyamatok rendkívül gyorsan mennek majd végbe” – mondta Virág Barnabás. Szerinte az új finanszírozási környezetet a zöld átmenet, a demográfiai kihívások, technológiai forradalmak és a geopolitikai törésvonalak fogják meghatározni.

Szinte minden ország egyre többet költ védelmi célokra, a NATO európai tagállamai a reál GDP arányában 1-1,5 százalék alatti részt költöttek 2019-ig, 2020-tól kezdve itt is elindult egy fellendülés, 2024-re 2-3 százalékra növekedhet ez a költés a legtöbb országban. Erről a témáról részletesen írtunk korábbi cikkünkben, amelyet itt olvashat el.

Három cél

A zöld átmenetre a globális GDP 3-7,5 százalékát kell elkölteni évente annak érdekében, hogy elérjük a nettó zéró kibocsátást. Eközben a költségvetések tartósan magasabb hiánypálya mellett működnek, ráadásul szinte az egész világon további 1-2 százalékos emelkedés várható 2029-ig.

„A jegybankoknak kritikusnak kell lennie” – húzta alá Virág Barnabás. Már csak azért is, mert az elmúlt néhány évben világviszonylatban sem haladtunk előre sokat az energiaátmenet, zöld gazdaság, területi fejlettség és a jövedelmi egyenlőtlenségek területén.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke
Virág Barnabás, az MNB alelnöke
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Az MNB alelnöke emlékeztetett, az a jegybanki tartalék, amit a pénzintézetek még a 2021-es likviditási program keretein belül helyeztek el a jegybanknál, kezdenek kifutni, így most az „az elsődleges feladat, hogy olyan eszközöket találjunk, amik ösztönzőleg hatnak a hosszútávú fenntarthatóságra”. 

„Azt látjuk, hogy megfordult a trend, a korábbi időszakoknál magasabb kamatkörnyezet alakult ki, globálisan megváltoztak a beruházási igények és a piac viszonya – a jelenség tartósan velünk élhet”

– fejtette ki Virág Barnabás. „A hozamgörbék normalizálódnak, a reálkamatok visszatérnek a pozitív tartományba” – mondta. Hozzátéve ugyanakkor, hogy a fejlett piaci hozamok évekig magas szinten maradhatnak.

  • Mit jelent ez? – tette fel a kérdést a jegybank alelnöke. 
  • Azt, hogy kockázatokat mérlegelő monetáris politikára van szükség, éveken át – adta meg a választ. 

Virág Barnabás érdeklődéssel olvassa azokat a kiáltványokat, „amiket különböző szervezetektől kapok, hogy 5 százalék alatt kellene lennie az alapkamatnak, de ez nem a realitás”.

„Nem arról kell beszélgetni, hogy az alapkamatnak hol kellene állnia, sokkal inkább a hazai országkockázati felár szűkítésére kell helyezni a fókuszt a gazdaságpolitikában” – szögezte le előadásában. Kiemelte, fontos feladat, hogy a stabilitást erősítsük, a felárat szűkítsük, 

„100 bázispontos csökkentés 1500 milliárdos megtakarítást eredményez.”

Úgy folytatta, „jó hír, hogy az elkövetkező időszakot az határozza majd meg, hogy miként állnak a makrogazdasági mutatóink: az inflációs pálya csökkent, úgy is, hogy az inflációnak van egy ragadós része, a szolgáltatószektori infláció, de azt »gyűrni« kell”. Kitért a költségvetésre is előadásában, úgy látja, máig sok vita zajlik róla. „Ha az elsődleges egyenleg mentén vizsgáljuk a kérdést, a kormány 4 százalék körüli célkitűzése estén nulla százalék jön ki” – közölte.

A folyó fizetési mérleg egyenlegét nézve 2024-ben a növekedés fél százaléknál is nagyobb lehet szerinte, ha az év első hónapjában tapasztalatokat vesszük alapul. 

  • „Hogy mi a feladatunk a mérleg másik oldalán?” – tette fel ismét a kérdést. 
  • „Egy alapvető struktúraváltásra lesz szükség, a magyar gazdaság abban sikeres, hogy relatíve jó, 26 százalékos beruházási rátát értünk el, a cégeknek ugyanakkor többet kell költeni innovációra, fejlesztésekre, az okostőke felé kell elvinni a hangsúlyt, még akkor is, ha ez az immateriális része nemzetközi viszonylatban ez alacsonynak számít Magyarországon.”

Óriási tartaléka van az országnak

Virág Barnabás szerint a szakemberek keveset beszélnek róla, hogy finanszírozási oldalról elég komoly belső pénzügyi forrásai vannak az országnak, „pedig ez kulcselem”. Az elmúlt 12 évben több mint 5 százalék volt a nettó megtakarítása magyar lakosságnak, GDP-alapon, az emberek pénzügyi eszközei folyamatosan bővülnek, GDP-arányosan 2023-ban 38 százalékponttal emelkedett a ráta: 

körülbelül 85-86 ezer milliárd forintnyi belső pénzügyi megtakarítás van kint.

További előny, hogy a hazai vállalatok a régióét messze meghaladó likvideszköz-állománnyal rendelkeznek, folyamatosan halmozódik a megtakarításuk, „igaz, ez egy koncentrált folyamat, nem mindenkinél van jelen, mindenki a pénzügyi szintjét tolja egyre magasabb szintre” – mondta már a vállalati oldalt vizsgálva az alelnök, aki szerint egy fenntartható kamatnormalizációs pálya kell, ami megőrzi a stabilitást, hozzájárulva a piaci alapú hitelezés visszaépüléséhez.

A célokat alapvetően mindkét szegmensben sikerült elérni: az infláció csökkent, a pénzügyi stabilitás egyértelműen megmaradt, ha a piaci alapú hitelezés visszaépülését nézzük lakossági oldalon, ennek jeleit is egyértelműen láthatjuk. A vállalati oldal számára, „akik kivárnak és ülnek a pénzükön” annyit még hozzáfűzött Virág Barnabás, hogy kereseti közegtől függetlenül fektessenek a technológiai átállásba, a robotizációba és egyéb innovatív tevékenységekbe.

Utalva Navracsics Tibor a konferencián tett kijelentéseire elmondta, a belföldi megtakarítások jelentős részre külföldi eszközöket finanszíroz, „mindenki próbája diverzifikálni a portfólióját, nem szeretném azt mondani, hogy ez egy irracionális folyamat, nekünk azt kell előteremteni, hogy a minél több finanszírozás menjen el a magyar vállalatok irányába és ne kifelé”. 

„A gazdaság alacsony hitelpenetráció mellett működik, az emelkedésben komoly növekedési lehetőségek vannak. A tanulságokat le kellett vonni, az elmúlt 10 évben komoly hitelezési folyamatok mentek végbe, de céges szinten a penetráció nem változott, lakossági oldalon még óvatosabb a helyzet, háromszor is meggondolják az embereket, hogy becsöngessenek-e hitelért.”

Leszögezte: az új hiteleket nem elég általánosan adni és felvenni, célzottan kell tudni felhasználni. „Örömteli, hogy erről elkeztünk stratégiai szinten is gondolkodni. Ugyanakkor az alacsony hitelpenetráció alacsony hitel/betét mutatót eredményez – Nyugat-Európában 100 százalék a hitel/betét aránya, míg Kelet-Európában ez 70 százalék. Emögött több ok húzódik meg, ilyen a hitelfelvevők attitűdjei és a hitelezést konzervatív irányba befolyásoló okok.”

Macronomx Meetup

Növekedés és egyensúly – ez a két szó jellemzi idén a gazdasági folyamatokat, amelyet az IndaMedia és az Economx konferenciáján, a Macronomx Meetupon járnak körbe a szakértők. Kövesse velünk az eseményt percről percre!