Kettősség jellemzi a hazai gazdasági növekedési kilátásokat, nagy növekedésre tehát nem számíthatunk még 2024-ben. Egyrészről ugyanis az ipari export továbbra is gyengélkedik, emiatt a helyreállás egyelőre nem indult el a szektorban. Mindeközben azonban a gyenge ipari exportkereslet mellett a hazai fogyasztási kereslet egyértelműen az élénkülés jeleit mutatja.

Mi növelheti tovább a fogyasztást? A munkanélküliség lassú csökkenése, a lakossági hitelezés felfutása, valamint az óvatosság oldódása javíthatja a lakosság fogyasztását a következő negyedévekben. Emellett természetesen szükség lenne a fizetések reálértékének további emelkedésére is, amely jelenleg kevésbé látszódik a mediánbérekben.

A bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékkal növekedhet idén az MBH Bank elemzői szerint.

2025-ben jöhet a nagyobb a növekedés: várhatóan 4,2 százalékkal növekszik a gazdaság. Az ipari termelés mellett a vállalati szektor is jelentős impulzust adhat a korábban elhalasztott beruházások elindításával, sőt, a feldolgozóipari működőtőke-beáramlás is jelentősen hozzájárulhat a javuláshoz. A háztartások fogyasztása szintén jövőre bővülhet nagymértékben. A 2026-os előzetes becslések 4 százalékkal számolnak a pénzintézetnél.

Letörhetetlen infláció?

„A következő hónapok kulcskérdése, hogy miként fog alakulni a szolgáltatások árindexe” – mondta Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

A szolgáltatások dezinflációja világszerte lassabb, mint a teljes fogyasztói kosár árdinamikájának csökkenése. A magyar szolgáltatásinflációval azonban még így is sikerült 2024 első hónapjaiban elsőnek lenni, nálunk volt ugyanis a legmagasabb az Európai Unióban.

Májusban 9,7 százalék volt a piaci szolgáltatások éves áremelkedése: ennek harmada a telekommunikációs és banki szolgáltatások visszatekintő átárazásából eredt. Összehasonlításképp: 2017 és 2021 között az utóbbi tételek átlagos hozzájárulása az inflációhoz csupán -0,2 százalékpont volt.

Az MBH-nál arra számítanak, hogy a szolgáltatások drágulása lassulni fog a következő hónapokban, hiszen egyre kevésbé indokolható, hogy a tavalyi éves infláció legyen az alapja az árazási döntéseknek.

A pénzintézet elemzői az idei évre vonatkozó inflációs várakozásukat 4,1 százalékról 3,8 százalékra mérsékelték, miután az elmúlt hónapokban a maginfláción kívüli tételek árai viszonylag kedvezően alakultak.

Kapcsolódó

A maginfláció az év végéig fokozatosan emelkedhet, és jövőre is csak lassan csökkenhet, mivel az inflációs várakozások még mindig viszonylag magasak, és a fogyasztás fokozatos helyreállása, valamint a gazdasági növekedés beindulása javítja a vállalatok árazási erejét.

A jövő évre várt átlagos inflációs várakozását enyhén felfelé, 3,5 százalékra korrigálta az MBH, mivel az inflációs célhoz való visszatérés üteme lassabb, mint a tavaszi hónapokban tapasztalt gyors dezinfláció. A 3 százalékos jegybanki inflációs cél stabilan fenntartható elérése várhatóan 2026 közepén valósul meg, de az éves átlagos infláció ekkor is 3 százalék fölötti lehet.

Munkaerőpiaci helyzet

A munkaerőpiac az elmúlt egy évben tapasztalt enyhülés ellenére továbbra is feszesnek tekinthető, az elemzők szerint a teljes foglalkoztatottság állapota nincs túlságosan messze, és a munkanélküliségi ráta is tovább csökkent 4,4 százalékra március és május között. Az év végére a munkanélküliségi ráta visszatérhet a 4 százalékos szint alá.

A hitelintézet elemzői az idei munkanélküliségre vonatkozó várakozásukat 4,2 százalékon tartják, 2025-re pedig 0,1 százalékponttal 3,6 százalékra mérséklik.

Tovább csökkenhet az alapkamat?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa legutóbbi, júniusi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal 7 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben vitte lejjebb. Ezzel az alapkamat elérte a félév végére vonatkozó korábban kommunikált sáv felső szélét.

Egyértelműnek tűnik, nincs már tér további kamatcsökkentésre, most egy hosszabb-rövidebb pihenőn van az alapkamat. Már nagyon szűk az MNB mozgástere az alapkamat további vágásában, így akár az is lehet, hogy ez volt az utolsó csökkentés 2024-ben.

A júniusi visszafogottabb kamatcsökkentés oka elsősorban a pénzpiaci hangulat romlása volt, a június közepén ismét erőteljesebbé váló forintgyengülés, valamint a Fed várható kamatcsökkentésének eltolódása miatt az MNB óvatosabb vált

– erről Balog-Béki Márta, az MBH Bank senior tőkepiaci elemzője beszélt.

Az elemző várakozása szerint a következő egy-két ülésen nem valószínű újabb kamatcsökkentési döntés a Monetáris Tanács részéről, ugyanakkor az alapkamatot az év végére 6,5 százalékra prognosztizálják a szakértők. Jövő év végére az irányadó kamatláb 5,5 százalékra mérséklődhet itthon.

Gyengülhet a forint

Az euró-forint keresztárfolyamra vonatkozó várakozásai gyengültek a korábbi előrejelzéshez képest:

  • áprilisban még 382,5 forintos euróárfolyamot vártak az idei év végére, míg 2025 végére 380 forintot;
  • az új prognosztizáció szerint 2024 végére 392,5 forint, 2025 végére pedig 390 forintos euróárfolyam valószínűsíthető.

„A gyengébb árfolyamvárakozásunk fő oka, hogy a Fed kamatcsökkentései lassabban érkeznek, mint korábban vártuk, ami erősíti a dollárt, és gyengítő hatással van a feltörekvő piaci devizákra, így a forintra is” – húzta alá Balog-Béki Márta.

Emellett a mérsékelt gazdasági növekedés és az állampapír-hozamok várható csökkenése is magyarázat lehet a forint további gyengülésére.