A magyar gázipar és gáztársaságok a naptári évtől eltérő üzleti menetrend szerint működnek: a "gázév", vagyis a gázipari üzleti év októbertől októberig tart, a korábbi júliustól júliusig tartó időszak helyett. Az októberi indulás - amellett, hogy praktikus, hiszen ekkor kezdődik a fűtési szezon, és a tárolókat is október végéig töltik fel - az uniós energiapiaci harmonizáció következménye.

Központi szerepben Európában

Az EU 28 tagállamából Magyarország rendelkezik a hatodik legnagyobb tárolói kapacitásokkal - még olyan hagyományos kitermelő országok, mint például Nagy-Britannia is kisebb kapacitásokkal bírnak. A magyarországi földgázfogyasztás a korábbi szint felére csökkent, és most nagyjából a tárolói kapacitás felét használják ki.

Kapcsolódó

A földgáz az uniós energiapiacokon a második legfontosabb energiahordozó a villamos energia mögött. A földgáz hatalmas előnye, hogy könnyen szállítható és tárolható - ami az árampiacon jelenleg és középtávon még nem lesz megoldható -, ezért a földgáz várhatóan hosszú ideig meghatározó lesz az energiamixben. A hazai gáztároló-kapacitás 6,3 milliárd köbméter elhelyezését teszi lehetővé hat felhagyott gázmezőn: Algyő, Zsana, Kardoskút, Szőreg, Hajdúszoboszló és a Zala megyei Pusztaederics. Ebből 1,2 milliárd köbméter biztonsági készlet, így kereskedelmi célokra nem használható.

A gáztároló-kapacitás persze önmagában semmire sem elég, a gázt - jellemezően importból - elő is kell teremteni, hiszen a magyarországi fogyasztást egyre kisebb arányban biztosítja a hazai termelés. Az import öt ponton léphet be az országba: Ukrajna, Ausztria, Szlovákia, Románia és Horvátország felől. Ebből az első kettő az igazán fontos: Ukrajna felől érkezik az orosz földgázimport, míg Ausztria felől a nyugat-európai vezetékrendszerekhez kapcsolódik az ország. A szlovák vezeték az észak-déli gázfolyosó része, ám két évvel ezelőtti elkészülte óta érdemi forgalmat még nem bonyolított.

A magyar gázvezeték-rendszer biztosítja Szerbia gázellátását is, így Szerbia felé Kiskundorozsmán kifele áramlik a gáz a magyar rendszerből, pontosabban egyszerűen "átfolyik" az orosz import ezen hányada. A rendelkezésre álló tárolói kapacitásaink és a még mindig bővülő, országokat összekötő gázvezeték-rendszer felértékeli Magyarország helyzetét, miután egyfajta regionális gázelosztói központtá teszi az országot, ami javítja az itt működő cégek lehetőségeit - magyarázta Matisfalvi András, a MET Magyarország kiemelt fogyasztókért felelős értékesítési vezetője.

Nem mindegy, honnan jön a gáz

Bár a magyar piac regionális szerepe meghatározó; sokat számít, hogy milyen áron kerül a vezetékekbe és végső soron a lakossági és ipari fogyasztókhoz a földgáz. A lakossági (egyetemes) szolgáltatásban az árakat a kormány határozza meg, itt nincs piaci verseny, A lakossági kisfogyasztók számára is nyitott a lehetőség, hogy a versenypiacról vásároljanak, ám ezzel a lehetőséggel nagyon kis mértékben élnek. A nagyobb ipari vállalatok vagy akár a kisebb vállalkozások, kkv-k esetében viszont húsba vágó kérdés, hogy mikor és milyen áron sikerül megszerezni a cég működtetéséhez szükséges energiát, alapanyagot. A MET Magyarország kereskedőinek tapasztalatai szerint nem mindegy, hogy milyen forrásból érkezik a gáz.

Napi.hu

A gázárat alapvetően a gázmolekula pillanatnyi ára határozza meg, amit az erős verseny több irányból is befolyásolhat. Az ár elsősorban a pillanatnyi kereslet-kínálat alakulásán múlik, amelyre rövid távon főként az időjárás van hatással. Ha esik a hőmérséklet, akkor növekszik a földgáz iránti kereslet, és az árak emelkedni kezdenek. A kínálati oldal is változhat: ha például karbantartás miatt kiesik a termelés egy bizonyos része, nőnek az árak. Alakíthatja a földgáz árát a piacon lévő LNG (cseppfolyós földgáz) mennyisége, a nagy gáztárolók készletállománya, a nyersolaj hordónkénti ára vagy a dollár-euró árfolyam is.

Kialakult az egységes piac

Mára kialakult az egységes európai gázpiac, amely a szibériai gázmezőktől egészen az Ibériai-félszigetig tart. A verseny erős, így ma már nem beszélhetünk az orosz gáz árelőnyéről, minden szereplő - így a nagy orosz szállítók is - az európai árakhoz igazodnak. Ezáltal az árszintek kiegyenlítődnek, a piacok konszolidálódnak, ma már nincs értelme nyugat-európai és orosz árakról beszélni. Az eltérő árazás más versenyelőnyökből származhat - mondta Matisfalvi András.

Jó pillanatban kell szerződni

A fogyasztók alapvetően vagy fűtésre, vagy ipari technológiai célokra vásárolnak gázt a kereskedőktől. Az erős árverseny miatt a gázkereskedők kedvezményeket adnak a fogyasztóiknak: ha például egy energiakereskedőnek kedvezményes forrása van (ami jellemzően limitált mennyiségű földgázmennyiség), "akciósan" fel tudja ajánlani a hűségesebb, kiemelkedő partnereinek gyors döntésre - amíg a készlet tart. Minél nagyobb egy energiakereskedő, annál jobban tudja érvényesíteni az áraiban a portfólióhatást. Minél több a végfogyasztó egy portfólióban, minél nagyobb a különböző fogyasztók napon vagy hónapon belüli fogyasztása, annál jobban kiegyenlíthetik egymást: ez kedvező a kereskedőnek, amely így kedvezményt biztosíthat a vásárlóinak.

Egy távhőtermelőnek jellemzően télen van szüksége földgázra, egy mezőgazdasági fogyasztónak (például terményszárítónak) pedig nyáron és ősszel, vagyis az eltérő időpontokban jelentkező igények kedvezően hathatnak a kereskedő portfóliójára - tette hozzá a MET Magyarország szakértője.

A földgáz árának a "molekulaáron" kívüli másik jelentős tétele a logisztikai költségekből adódik. A földgáz szállításához szükséges kapacitásokat (vezetékhasználatot) éves aukciókon értékesítik a rendszerüzemeltetők, így a földgáz szállításának alapját éves kapacitás-lekötések biztosítják. Éppen ezért az egy évnél rövidebb gázszállítási szerződés nagyon ritka; a szerződések többsége egyéves, bár léteznek két- vagy hároméves megállapodások is.

A hazai versenypiac negyedét lefedi a MET

Fűtési igénynél a felhasználási csúcs télre esik, ezt az időjárás befolyásolja. A technológiai felhasználás attól függ, hogy a fogyasztó mire használja a földgázt: egy üveggyár például folyamatosan fűti a kemencéket, de van, ahol például ipari gőztermelésre használják a gázt, ezért a technológiának megfelelően ingadozhat a fogyasztás. Egy ágazaton belül is eltérhet a felhasználás időpontja: a mezőgazdaságban használhatnak földgázt a termények szárítására (nyári csúcs) vagy istállók fűtésére (fűtési profil, téli csúcs). A versenypiacon a fogyasztás is jóval nagyobb a lakossági fűtésszámláknál: míg egy háztartás évente 2-3 ezer köbméter földgázt használ, egy kkv évi 40-60 ezer köbmétert. A MET legtöbb fogyasztója évente egymillió köbmétert meghaladó földgázmennyiséget használ fel, a nagy ipari fogyasztók vagy a távhőtermelők évi 20 millió köbméter felett vásárolnak, de a legnagyobb fogyasztók éves igénye elérheti a 100 millió köbmétert is.

A teljes versenypiacon az éves értékesített földgázmennyiség 4-4,5 milliárd köbméter évente, a lakossági piacon (egyetemes szolgáltatás) pedig évi 3,5-4 milliárd köbméter. A MET Magyarország a magyar versenypiac 25-30 százalékát lefedő végfogyasztói értékesítésével, illetve a nagykereskedelmi piaci jelenlétével a piacvezető cégek egyike. Az anyavállalat, a MET Csoport pedig Európa tíz legnagyobb földgázkereskedő cége közé tartozik, és folyamatosan nyit új régiók, új termékek felé. Az európai jelenlét és az európai energiapiacok alapos ismerete abban is segít, hogy a cégcsoport - az egyedi igények kiszolgálásán túl - minél kedvezőbb árú forrásokat és minél komplexebb szolgáltatásokat nyújtson a partnereinek.

A cikk megjelenését a MET Magyarország támogatta.