Megérkeztek a legfrissebb GDP-adatok, így összehasonlítottuk a hazai adatokat az uniós tagállamok eredményeivel. A helyzet világos: a magyar gazdaság kezd magára találni, és ennek a hatása már jól látható. Az idei első negyedéves adatok - függetlenül attól, hogy az előző negyedévhez vagy az előző év azonos időszakához vizsgáljuk - dobogós helyezést értek el.
Kedden reggel kiderült, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) 2024 első negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki értékét. Az előző negyedévhez képest – a kiigazított adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.
Harmadik Magyarország
Az adatokat érdemes uniós szinten is értelmezni: ha az előző év azonos negyedévéhez vizsgáljuk az idei első negyedéves adatait, akkor leszögezhető, hogy Magyarország az 1,7 százalékos növekedéssel a harmadik helyen végzett Litvániát (+2,9) és Spanyolországot (+2,4) követően.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi év utolsó negyedévében hazánk még csak a hatodik helyen állt. Az idei első negyedévben jelentős előnyre tettünk szert az Eurózónához (+0,4), illetve az EU-s átlaghoz (+0,5) képest. A sorrend az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva így fest:
-
Litvánia 2,9,
-
Spanyolország 2,4,
-
Magyarország 1,7,
-
Portugália 1,4,
-
Belgium 1,3,
-
Franciaország 1,1,
-
Lettország 0,7,
-
Olaszország 0,6,
-
Csehország 0,4,
-
Németország -0,2,
-
Svédország -1,1,
-
Ausztria -1,3,
-
Írország -4,9 százalékon végzett az első negyedévben.
Nagy Márton kedd délelőtt az Indexnek kifejtette, hogy a kormány várakozása szerint az összesen öt tényezőből négy teljesül: a fogyasztás helyreállt, ezt tükrözi a kiskereskedelmi forgalom: 13 hónap után ismét növekedést ért el az idei első két hónapban.
Ezen belül főként az élelmiszer- és turisztikai szektor mutat élénkülést.
Nagy Márton szerint a beruházások is dinamikusabbá válnak, illetve a munkaerőpiaci aktivitás is növekszik: „A tartalékokat szabadítjuk ki, pedig mindenki mosolygott és azt mondta, nem lesz több foglalkoztatott. De kérem szépen: lesz. Hatvanezer fő lett inaktívból aktív státuszú.” A hitelezés is szépen pörög Nagy Márton szerint: „a hitel által támogatott gazdasági növekedés valósul majd meg, ami nagyon fontos tényező” – összegezte.
Ugyanakkor a német gazdasággal komoly probléma van, ami jelentős hatást gyakorol a magyar gazdaságra.
Már februárban lehetett látni, hogy a német gazdaság komolyan megtorpant, ez pedig a magyar gazdaságra is jelentős hatást eredményez. Már korábban látszott, a problémáik elérnek Magyarországig. Ami nem is csoda: hiszen azontúl, hogy az Európai Unió a legnagyobb ipari szektoráról beszélünk, közismert a magyar gazdaság német-kitettsége. Ugyanakkor az összehasonlításból jól látszik, a magyar gazdaság kezd magára találni, és a kedden napvilágot látott számok uniós szinten is képesek helytállni.
Varga Mihály: Ez már a növekedési pálya
Érdemes az első negyedéves adatokat az előző negyedévhez képest is megvizsgálni: Magyarország gazdasági teljesítménye 0,8 százalékkal bővült. Ez pedig uniós kitekintésben a második helyre volt elég – igaz, hármas holtverseny alakult ki:
-
Írország 1,1,
-
Magyarország 0,8,
-
Lettország 0,8,
-
Litvánia 0,8,
-
Spanyolország 0,7,
-
Portugália 0,7,
-
Csehország 0,5,
-
Belgium 0,3,
-
Olaszország 0,3,
-
Franciaország 0,2,
-
Németország 0,2,
-
Ausztria 0,2,
-
Svédország 0,1 százalékot ért el.
Az uniós és az eurózónás átlag 0,3 százalékot ért el, szemben a 0,8-as magyar adattal. Varga Mihály pénzügyminiszter így az adatokkal kapcsolatban leszögezte: „az év első hónapjaiban a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára.” A növekedést segítette, hogy a foglalkoztatás rekordszinten van, a reálbérek emelkednek, a fogyasztás beindult, az építőipar és a turizmus is egyre jobban teljesít. Várakozása szerint az év egészében 2,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza a rendelkezésre álló nemzetközi adatok alapján megállapította, hogy „a magyar növekedés nemzetközi összevetésben kiemelkedőnek számít és egyértelműen az élmezőnybe tartozik.
Negyedéves alapon jelenleg az unión belül a második legnagyobb a magyar növekedés, olyan országokat megelőzve, mint Spanyolország, Portugália, Csehország, Belgium, Franciaország, Németország és Ausztria.
A magyar növekedés éves alapon is előkelő helyen áll, a harmadik legmagasabb előrelépést érte el a magyar gazdaság az uniós országok között, megelőzve Portugáliát, Belgiumot, Franciaországot, Lettországot, Olaszországot, Csehországot, Németországot és Ausztriát.”
Suppan Gergely hozzátette: az unió negyedéves alapon 0,3 százalékkal bővült, míg éves alapon 0,5 százalékos növekedést produkált. Azaz a magyar gazdaság az unió növekedési ütemét negyedéves alapon több mint 2,5-szeresen, éves alapon közel 3,5-szeresen múlta felül. Így tovább folytatódhat, sőt gyorsulhat a gazdasági felzárkózás.
Az elemzőházak is optimisták
A keddi első becslésre várva az Economx-nak nyilatkozó szakértők rámutattak, hogy éves alapon szinte borítékolható volt az 1 százalék feletti növekedés az első negyedévben. Ugyanakkor Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője szerint az év eleji gazdasági adatok óvatos optimizmusra adnak okot:
Az építőipar teljesítménye a januári 10 százalékos bővülés után ugyan februárban korrigált, azonban az ágazat még ezzel együtt is érdemben felülmúlhatta a tavalyi negyedik negyedéves teljesítményét, így pedig felfelé húzhatta a GDP-t.
Az ipar esetében a januári visszaesést februárban meglepetésre havi alapon jelentős, 3,5 százalékos bővülés követte. Az első negyedéves GDP-adat kapcsán ezen ágazatnál van a legnagyobb bizonytalanság, hogy a második havi kedvezőbb adat csak kiugrás volt-e, vagy pedig ez a kilábalás első jele.
Vegyes a kép a kiskereskedelmet illetően is: januárban havi alapon stagnált a forgalom volumene, miközben februárban visszaesett, ugyanakkor a tavaly november–decemberi jelentősebb bővülés áthúzódó hatásaként negyedéves alapon itt érdemi, 1 százalék közeli növekedés következhetett be.
A turizmusban mind a belföldi, mind a külföldi vendégforgalom kedvezően alakult az év elején.
Az MBH pedig úgy értékelte az adatokat, hogy a gyenge 2023-as első félévi teljesítmény után a harmadik negyedévben megkezdődött a gazdaság kilábalása a recesszióból, az idei évben pedig már 2,5 százalék feletti gazdasági bővülés várható. A hazai és összeurópai kilátásokat a korábbinál érdemben alacsonyabb szinten stabilizálódott energiaárak segítik, azonban az ukrajnai háború és a magas globális kamatok miatt lassuló belső és külső kereslet beárnyékolja azokat.
A bank szerint a teljesítményt az első negyedévben a nettó export tovább támogathatta, miután az importvolumen tovább mérséklődött, többek közt az alacsonyabb belföldi felhasználásnak köszönhetően. Az év második felében azonban a fogyasztás és az ipar kisebb fellendülésével az import jelentős növekedésére számítunk, míg az export szignifikáns növekedésének gátat szab a gyenge külső konjunktúra.
A bank elemzésében azt is leszögezte, hogy az idei növekedés fő mozgatórugója az elhalasztott fogyasztás pótlása, amit az érdemben helyreálló reálbérek támogatnak. Az idei év elejétől az EU-s források nagyjából harmadát jelentő 12,2 milliárd eurónyi feloldott és fokozatosan beérkező pénzek növekedésösztönző szerepe is támaszt nyújthat, főként a beruházásokon keresztül, illetve a beruházási fázisban lévő feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése is támogatja az ipart és a növekedést.
A képet árnyalja, hogy a beruházási komponenst a magas kamatok és a már bejelentett 675 milliárd forintos állami beruházás elhalasztása csökkenti, de a beáramló FDI részben ellensúlyozhatja ezt. A beruházások különösen 2025-ben lehetnek erőteljesek a kamatszint mérséklődéséből következően, továbbá a tervek szerint számos jelentős feldolgozóipari fejlesztést helyeznek majd üzembe, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára is megkezdi a termelést, ami részben megalapozza a 2025-ös növekedést – összegezte az MBH.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!