A Századvég gazdaságkutató pozitívumnak tartja az energiahordozók árának csökkenését, ám figyelmeztettek, az áralakulást továbbra is bizonytalanságok övezik.
Ezzel egyidejűleg az infláció lassult az elmúlt hónapokban az Európai Unióban és az eurozónában is, így csökken a külső inflációs nyomás Magyarországon.
A hazai infláció vélhetően 2023 első negyedévében tetőzött, év végére 10 százalék alá csökkenhet, éves szinten 18,6 százalékos lehet; az ütem 2024 és 2026 között rendre 5,1, 3,1 és 2,7 százalékosra mérséklődik.
A jegybank a következő hónapokban vélhetően folytatja a kamatcsökkentést, így 2023 negyedik negyedévére az irányadó eszköz kamata az alapkamat szintjére mérséklődhet.
Folytatódik a kamatcsökkentés
Mai kamatdöntő ülésén az MNB folytatta a monetáris szigorítást: első lépésként a kamatfolyosó felső szélét hozták lejjebb 100 bázisponttal. Bővebben>>>Ezek a tényezők gátolják a növekedést
Az év elején a belső piaci kereslet csökkenése foghatja vissza nagymértékben a gazdasági bővülést Magyarországon, míg a nettó export továbbra is pozitívan járul hozzá a növekedéshez.
A magas inflációs környezet és a csökkenő reálbérek a lakossági fogyasztás mérséklődéséhez vezethetnek, azonban az infláció lassulásával az év végéhez közeledve a fogyasztás emelkedésére lehet számítani.
A beruházásoknál is hasonló trendeket várnak, az év elején a bizonytalan gazdasági kilátások és a magas kamatkörnyezet hatására a beruházások is visszafogottan alakulhatnak.
Az év második felében a beruházások visszaesését mérsékelheti az energetikai korszerűsítési projektek előtérbe kerülése, továbbá az állami finanszírozású hadiipari fejlesztések megindulása.
Idén a belső piaci kereslet 2,2 százalékkal zsugorodhat, jövőre 4,6 százalékkal nőhet, és 2025-ben és 2026-ban 3,3, valamint 3,6 százalékkal bővülhet.
Jól hangzik a bruttó átlagkereset összege, egyénenként azonban árnyaltabb a kép
2023 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,5, a nettó átlagkereset 15,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bővebben>>>Nőnek a kormányzati kiadások
A tavaly év végén bejelentett költségvetési kiigazítás hatására idén év elején a kormányzati kiadások mérsékelt növekedését várják, éves szinten 2023-ban 1,5, míg 2024-ben 2,1, 2025-ben 1,9 és 2026-ban 2 százalékos lehet a kormányzati kiadások növekedése.
A kormányzati terveknek megfelelően
- az államháztartás ESA-hiánya a GDP 3,9 százalékát,
- a pénzforgalmi hiány pedig a GDP 4,3 százalékát éri el idén az előrejelzés szerint,
- míg év végére a GDP-arányos bruttó államadósság 68,5 százalékra csökkenhet.
Nagyobb költségvetési hiányt jósolnak, mint a kormány
A 2024-es költségvetési törvény tervezetében szereplőnél magasabb, 3,3 százalékos hiányprognózisuk hátterében az áll, hogy
a költségvetés Országgyűlés elé benyújtott tervezete nem tartalmazza az MNB veszteségtérítésével kapcsolatos kiadásokat.
Az MNB 2023-ban várható veszteségeinek megtérítését fedező, a 2024. évi költségvetési évet terhelő részét az Állami Számvevőszék 430 milliárd forintra becsülte.
A hazai export dinamikusan bővült 2023 első negyedévében. A külső kereslet folyamatos bővülése mellett is az előző évi magas bázis és a globális kockázatok fennállása miatt a hazai export 2,5 százalékos növekedését prognosztizálják.