Magyarország bruttó hazai terméke 2022 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte keddi első becslését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent. Miután az előző, a harmadik negyedévben is csökkenést mért a KSH, így a magyar gazdaság technikai értelemben recesszióba került.

Az ipar és a szolgálatatások húzták a GDP-t

A KSH közlése szerint 

2022-ben a GDP volumene 4,6 százalékkal növekedett 2021-hez képest,

a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint egyaránt.

A növekedéshez több nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként az ingatlanügyletek, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős az egy évvel korábbihoz mérten – közölte gyorstájékoztatójában a KSH. Mint írják, a növekedést főként a mezőgazdaság jelentős visszaesése fékezte.

Mélypont közelében a gazdasági aktivitás

A KSH jelentős revíziót hajtott végre a múltbéli adatokon – írja kommentárjában Nagy János, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. A részletek egyelőre nem ismertek, a hivatal rövid kommentárja szerint a növekedéshez több nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. 

A negyedév során korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult, köszönhetően a járműiparnak és a kiépülő, jelentős akkumulátorkapacitásoknak. Emellett a szolgáltatások jelenthették még a húzóerőt, elsősorban a szállítások, a turizmus és a szabadidős tevékenységek.

A gazdasági aktivitás a mélypont közelében lehet jelenleg. A korábban megszokotthoz képest továbbra is megnövekedett energiaárak és a vágtázó infláció együttesen szorítják vissza a fizetőképes keresletet. A rendkívül kedvezőtlenné váló kamatkörnyezet és a kormányzati halasztások a beruházási aktivitás lassulását eredményezik

– közölte Nagy János. Szerinte mindemellett a globálisan kedvezőbbé váló kilátások, kiegészülve a jelentős hazai kapacitásbővítésekkel (elsősorban az akkumulátorgyártás terén) az export érdemi bővülését vetíthetik előre, ami ellensúlyozhatja a belső kereslet visszafogott teljesítményét. Az Ersténél az árdinamika mérséklődésével párhuzamosan a második negyedévtől számítanak a gazdaság meglódulására, melyet főként majd az év második felében már érdemben javuló világgazdasági konjunktúra is támogat majd.

A növekedési fordulat akár hamarabb is bekövetkezhet

A gazdaság negyedik negyedévi visszaesése Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint várható volt a megugró infláció és a csökkenő reálbérek keresletszűkítő hatása miatt. „Ezt támasztották alá a kiskereskedelmi adatok is, a negyedik negyedévben a kiskereskedelmi forgalom mintegy egy százalékkal csökkent mind éves, mind negyedéves alapon. Igen jelentősen, 2,8 százalékra lassult az ipari termelés növekedése, míg az előző negyedévhez képest közel 2 százalékkal csökkent, elsősorban az energiaintenzív iparágak termelésének visszafogása miatt. Az építőipar szerény növekedést ért el mind negyedéves, mind éves összehasonlításban, így a kis súlya miatt nem befolyásolhatta a GDP növekedését. Azonban válságállónak bizonyult a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatás, az utóbbi kifejezetten impozáns növekedést ért el decemberben. Kínálati oldalon az energiaköltségek elszállása miatt átmenetileg bezáró vállalkozások, intézmények fékezhették a gazdaságot, elsősorban a szabadidő, sport, kultúra területén” – írja kommentárjában Suppan Gergely.

A jelenlegi viszonylag alacsonyabb energiaárak, a vártnál ellenállóbbnak bizonyuló ágazatok, a vártnál kedvezőbb európai kilátások, az ellátási láncok helyreállása, valamint a zérócovid politika után újranyíló kínai gazdaság hatására azonban a növekedési fordulat akár hamarabb is bekövetkezhet, így a gazdaság lassulása is enyhébb lehet a jelenlegi várakozásokhoz képest

– közölte az elemző. Szerinte kérdéses, hogy a hazai gazdaság már az első negyedévben kilép-e a technikai recesszióból, de a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat a gazdaság a fűtési szezont követő újranyitások hatására.

A második felévben a csökkenő infláció következtében várhatóan ismét emelkedő reálbérek, az év végétől pedig a várhatóan csökkenő kamatok miatt újra élénkülő beruházások, valamint a létrejövő új ipari kapacitások is támogathatják a növekedést. A jövő évi növekedést az is támogathatja, ha nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli aszály, így a mezőgazdaság hozzájárulása is számottevő lehet – fogalmazott Suppan Gergely. Szerinte a javuló kilátások miatt kismértékben javíthatják az idei 0,8 százalékos növekedési előrejelzésüket.

„Ezzel még nincs vége”

„A megjelent negyedik negyedéves adatok alapján jól látszik a gazdaság lendületvesztése a tavalyi év második felében, ami egyértelműen kijózanodás az első félév erős fiskális stimulusa, kormányzati kiköltekezése után. A múlt heti kormányinfó óta – amikor is Gulyás Gergely 4,7 százalékos tavalyi növekedésről beszélt – várható volt, hogy várakozásainkhoz képest kisebb lesz a visszaesés a negyedik negyedévben, de a részletek még nem ismertek” – írja kommentárjában Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A frissen közölt növekedési adattal technikai recesszióba került az ország, és a várakozásaik szerint ezzel még nincs vége:

az idei év első negyedévében is zsugorodást várnak a lakossági fogyasztás és beruházások visszaesése miatt.

„2023-ban a tavalyi év második felében kibontakozott trend folytatódását várjuk, és az EU-pénzek körüli várhatóan idén is elhúzódó vita miatt a beruházások sem fogják majd annyira húzni a gazdaságot, mint korábban” – tette hozzá a befektetési igazgató. A gazdaságot övező jelentős kockázatok miatt nem változtatnak a jelenlegi – a konszenzustól igencsak eltérő – enyhe recessziót mutató 2023-as várakozásukon. „Az egyedüli pozitív meglepetést a külső környezet további javulása esetén az ipar jelentheti, ami a tavalyi évben ellenállónak bizonyult az energiaválság és recessziós félelmek közepette. A lakossági fogyasztásban azonban nem számolunk érdemi javulással a magas inflációs környezet és a csökkenő reáljövedelmek miatt. A közösségi fogyasztásban ezzel szemben lehet még egy utolsó hajrá, ha jövőre újra életbe lépnek a Covid miatt átmenetileg felfüggesztett EU-s adósságcsökkentési direktívák" – tette hozzá Kiss Péter.

Nagy Márton és Varga Mihály elégedett

A háború és a magyarok által elutasított, káros brüsszeli szankciók sújtotta gazdasági válsághelyzetben is kivételesen teljesített a magyar gazdaság – reagált közleményében a KSH adataira Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Tárcavezető szerint a 4,6 százalékos GDP-adat a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik az Európai Unióban. „Ez azt is jelenti, hogy a háború és szankciók ellenére a rendszerváltozás utáni időszak 6. legmagasabb növekedését produkálta a magyar gazdaság. Bebizonyosodott, hogy a magyar kormány jó úton jár, intézkedései eredményesek, meg tudták védeni a gazdaság teljesítményét” – közölte a miniszter.

Nagy Márton szerint a kimagasló eredmény hátterében

  • az évek óta töretlen nemzetközi bizalom,
  • a tartósan magas befektetési és beruházási szint,
  • a magas foglalkoztatottság, uniós szinten az egyik legalacsonyabb munkanélküliség,
  • az erőteljes bérdinamika (éves szinten 17,5 százalékos) és
  • a célzott kormányzati intézkedések

álltak. „Az eredmények elismerése mellett a kormány szándéka továbbra is világos: úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy továbbra is elkerüljük a recessziót. 2023-ban célul tűztük ki, hogy legalább 1,5 százalékos növekedést érjünk el, az év végére pedig egyszámjegyűre csökkentsük az inflációt” – hangsúlyozta a gazdaságfejlesztési miniszter. A kormány értékelése szerint mindez érdemben járulhat hozzá, hogy 2024-ben újra kilőhessen a magyar gazdaság – zárta közleményét Nagy Márton.

Uniós források nélkül

Az elhúzódó orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók ellenére is növekedési fázisban maradt a magyar gazdaság tavaly – jelentette ki Varga Mihály. Noha a tavalyi év utolsó negyedévében valamelyest csökkent is a magyar növekedési lendület, az európai átlag fölött tudott maradni – közölte a magyar pénzügyminiszter.

„Gyors gazdasági kilábalásról beszélhetünk, hiszen a koronavírus-járvány utáni időszakhoz hasonlóan, Magyarország a háború, a növekvő energiaárak és a brüsszeli szankciók ellenére is erőteljesebb, 4,6 százalékos növekedést tudott felmutatni, mint a 3,6 százalékos növekedést elért unió egésze” – fogalmazott Varga Mihály. Magyarország annak ellenére növelte gazdasági teljesítményét, hogy továbbra sem jutott hozzá a neki járó helyreállítási forrásokhoz – emelte ki. A miniszter hozzátette, Magyarország további gazdaságpolitikai lépések meghozatalával azon dolgozik, hogy elkerülje a visszaesést.

A pénzügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az európai versenyképesség megerősödik, ez esetben ugyanis a magyar gazdaságnak is jó esélye van arra, hogy a költségvetésben jelzett növekedési tartomány 1-1,5 százalék körüli legyen.

Európa puha recessziójában Magyarország az egyik legnagyobb vesztes

Rövid és enyhe gazdasági visszaeséssel kell szembenézniük a vállalatoknak Európában, amit azonban csak lassú fellendülés követ. A közép-kelet-európai régiót, így Magyarországot is súlyosabban érinti a krízis, emiatt a cégeknek minden rendelkezésre álló forrást meg kell ragadniuk a túléléshez, emellett hatékonyabbá és zöldebbé kell válniuk, hogy megerősödve kerüljenek ki a válságból.