Nagy Márton nagy bejelentései:

  • csökkentette az idei évre vonatkozó gazdasági bővülés mértékét;
  • néhány nap múlva bejelenthetik az árrésstopot a banki szektorban;
  • nem tudni, kivezetik-e az árrésstopot május végén;
  • nemsokára bejelentik a 100 új gyár programot.

Nagy Márton a sajtótájékoztatón közölte, megkezdődött a 2026-os költségvetés előkészítése, amely nyáron a parlament elé kerülhet. Ezt előzi meg hagyományosan a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági előrejelzése, amit a kormány elfogadott a legutóbbi ülésén.

Kapcsolódó

A legfontosabb, hogy Nagy Márton vezette minisztérium csökkentett az idei növekedési számokat, 2,5 százalékos GDP-növekedésre csökkent a bővülés 3,4 százalékról. 

Ugyanakkor dinamikusan növekszik a GDP, jövőre 4,1 százalék lesz, majd marad a 4 százalék körüli év per év szinten.

A bővülés továbbra is a fogyasztástól függ, idén 4,1 százalék lesz, jövőre 5,2 százalék. A miniszter szerint ezek a családi adókedvezmények, a reálbérnövekedések lesznek. 

Nagy Márton elismerte azt is, hogy a beruházások lassan épülnek vissza, idén még csak 2,3 százalékos bővülés várható, jövőre 5,9 százalék lesz. Ezt azzal magyarázta, hogy a nagy vállalati beruházások (CATL, BYD, BMW stb.) várhatóan csak év végén, vagy a jövő év elején kapcsolódnak be a gazdaságba. 

Beszélt az inflációról is

Nagy Márton szerint idén 4,5 százalékos lesz az infláció. 

Az infláció közellenség, ha már egyszer legyőztük és visszakúszott, legyőzzük ismét

– magyarázta, majd hozzátette: jövőre 3,6 százalék lesz az áremelkedések mértéke.  

Az infláció elleni küzdelemnek három lába van:

  • Az élelmiszerek inflációja 7,1 százalék volt, az árrésstoppal 18,1 százalékkal csökkentek az árak.
  • Banki szolgáltatás februárban 12,5 százalékos volt februárban, itt viszont jön a beavatkozás. Nagyon-nagy esély van a banki szolgáltatásoknál az árstopra, a december 31-ei szintre kell visszaállítani a díjakat a szektorban a bankoknak, újakat nem lehet bevezetni. A bankokkal nehéz az egyeztetés - tette hozzá.
  • A távközlési szolgáltatókkal a héten találkoznak, három céggel kell kiegyezniük (itt 15,6 százalék volt a februári infláció). Üzentük, hogy egy önkéntes árkorlátozást várnak csökkentsék az árakat, ezt várják el. Itt egy sokkal nagyobb esélyt látunk, hogy nem kell beavatkozni a piaci folyamatokba.

Újságíró kérdésre válaszolva Nagy Márton elmondta az árrésstop jövőbeni kivezetésével kapcsolatban, hogy a jelenlegi helyzetben a termékek kétharmada nincs árrésstop alatt, a minisztériumban figyelik, hogy ezeknek az árai növekednek-e. A tárcavezető úgy látja, a kereskedők nem fölfelé nyomják, hanem lefelé tapossák az árakat. Ez azt jelenti, hogy ki akarják nyitni az árréstopot a beszállítók, a termelők irányában.

Egyébként leszögezte, hogy elfogadhatatlan, hogyha az árrésstop kivezetése után visszamennek az árak.

Mert akkor miért csináljuk?

- tette fel a kérdést Nagy Márton, hozzátéve: akkor az árrésstop csupán játék a számokkal. A nemzetgazdasági miniszter szerint korai lenne arról beszélni, hogy mi lesz az árrésstoppal. Ha kell, folytatjuk, ha kell, akkor kilépünk belőle - tette hozzá.

Az árrésstop hatása március 31-én:

  • 884 darab csökkenő árú termék
  • Az átlagos csökkenés mértéke 18,1 százalék, 
  • A növekvő vagy változatlan árú termékek száma: 116 darab. 

Nagy Márton szerint május végére, a várható kivezetés után 4,5 százalékra csökken az élelmiszer inflációjának a mértéke. 

Eladják a családi ékszert?

A magyar államnak érdemes eladnia a részesedését a bankholdingban – ezt válaszolta az Index kérdéseire Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy a Magyar Bankholding érdeklődik az iránt, hogy növelje a tőzsdei jelenlétét, bővítse a közkézhányadot. Ez lehetőséget adna arra az államnak, hogy értékesítse a részesedését, ami jelenleg 20 százalékos. „Személyesen úgy gondolom, hogy a magyar államnak érdemes eladnia a részesedését a bankholdingban” – mondta.

A napokban a Bloomberg értesült arról, hogy megkezdődött az MBH Bank Nyrt. lehetséges részvénykibocsátásának az előkészítése a Citigroup tanácsadóinak a részvételével. Az Index a Bloombergre hivatkozva három lehetőségről írt:
  • megkezdődött egy lehetséges részvénykibocsátás előkészítése a Citigroup Inc. tanácsadóinak a részvételével, már idén elindulhat a tranzakció;
  • a megbeszélések most még korai szakaszban járnak, és nincs garancia arra, hogy megvalósul a kibocsátás;
  • emellett az állam a bankból való kiszállást fontolgatja.
A részletekről EBBEN A CIKKÜNKBEN írtunk.

Az Economx kérdésére Nagy Márton megerősítette, hogy nem tartja problémának, hogy a kereskedők a beszállítók, a gyártók árait nyomnák le. Elmondta, hogy ez a verseny. Amennyiben a beszállítók, a termelők veszteséget szenvednének el, akkor növeljék az exporttevékenységüket. Elmondta azt is, bár a kormányzat szerint a kereskedők az infláció legfőbb okozói, az árak emelkedéséhez köze van beszállítóknak is. 

Szintén újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a GDP-kilátások csökkentése mögött külső tényezők húzódnak meg, ilyen a kereskedelem, az exportdinamika, valamint az ipar- és befektetések volumenének visszaesése. Ugyanakkor a fogyasztás szerinte megfelelően alakul, az áfabevételek a vártnak megfelelően alakulnak, így a 2025-ös költségvetési hiánycél tartható. Ezt azzal magyarázta, hogy a GDP belső szerkezetében a fogyasztás egy kicsit jobb, a külső környezet nehezebb, de a költségvetés bevételei nem változnak - magyarázta, majd hozzátette: a 2026-os büdzsére már hatással lehet. 

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a GDP dinamikus növekedése mögött milyen pozitív remények húzódnak meg. Nagy Márton elmondta, hogy egyrészt a bázishatás, másrészt az általunk felhozott 100 új gyár program elindulása is segíthet ebben. Nagy Márton közölte: összeállították Szijjártó Péter miniszterrel az érintett száz gyár listáját, sőt, összesen kétszáz gyárat azonosítottak. Ezt várhatóan néhány hét múlva be is jelentik. Elmondta azt is, hogy ebben élelmiszeripari-, védelmiipari- és energetikai beruházások is vannak. 

Arról is beszélt, hogyan képzelik el a banki szolgáltatások inflációjának megfékezését. A lakossági fizetési számla vezetéséhez kapcsolódó díjak befagyasztása a 2024. december 31-ei szinthez nem visszamenőlegesen történik meg, viszont elég kis időt fognak kapni az érintettek. Még a héten, a hét végén pontot teszünk a végére, onnantól kezdve egy hét múlva bevezetik az árrésstopot a banki szektorban is - mutatott rá Nagy Márton a várható tárgyalási menetre. A távközlési cégekkel szerdán találkoznak a kormányzat képviselői, szerdától számítva két hét múlva már csökkennie kell az áraknak.

Nagy Márton az Index kérdésére arról is beszélt, hogy a magyar államnak érdemes eladnia a részesedését a bankholdingban.

„A Magyar Bankholding érdeklődik az iránt, hogy növelje a tőzsdei jelenlétét, bővítse a közkézhányadot. Ez lehetőséget adna arra az államnak, hogy értékesítse a részesedését, ami jelenleg 20 százalékos. Személyesen úgy gondolom, hogy a magyar államnak érdemes eladnia a részesedését a bankholdingban” – mondta.