A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2020 harmadik negyedévében 4,6 százalékkal csökkent az előző évihez viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévinél 11,4 százalékkal nagyobb, az előző év azonos időszakinál 4,6 százalékkal kisebb volt. A nemzetgazdaság teljesítménye január-szeptemberben 5,5 százalékkal esett vissza a nyers adatok szerint - derül ki a második becslésből. Az első becslésben közölt adathoz viszonyítva a második becslés nyers volumenindexe nem változott.
Termelési oldal:
Az ipar teljesítménye 2,4, ezen belül a feldolgozóiparé 1,9 százalékkal zsugorodott az előző évihez mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a villamos berendezés gyártása és az egyéb (nem közúti) jármű gyártása ágazatok növekedése mérsékelte a visszaesést. Az építőipar hozzáadott értéke 17,6, a mezőgazdaságé 3,8 százalékal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (20,9 százalék), illetve a szállítás, raktározás (19,9 százalék) nemzetgazdasági ágban volt. A kereskedelem teljesítménye 1,8 százalékkal nőtt. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, valamint a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás hozzáadott értéke 9,6, illetve 7,9 százalékkal csökkent. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,9 százalékkal emelkedett. A közigazgatás és az oktatás hozzáadott értéke 0,8, illetve 1,7 százalékkal mérséklődött. Az egészségügy hozzáadott értéke 1,4 százalékkal nőtt.
• A bruttó hazai termék harmadik negyedévi, 4,6 százalékos visszaesésében a szolgáltatások 2,2, az ipar 0,4, az építőipar 1 százalékpontos csökkenést okoztak. A szolgáltatásokon belül a szállítás, raktározás fogta vissza leginkább (1,0 százalékponttal) a gazdaság teljesítményét.
Felhasználási oldal:
A háztartások tényleges fogyasztása 2,2 százalékkal mérséklődött az előző évihez képest. A legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal csökkent. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása ennél nagyobb mértékben, 6,6 százalékkal lett alacsonyabb az egy évvel korábbinál, miután a nem rezidensek (turisták) fogyasztási kiadása jelentős mértékben visszaesett a negyedévben. Ezen belül a tartós termékekre fordított hazai fogyasztási kiadások volumene növekedett (3,4 százalék), ellenben a többi csoporté visszaesett: a féltartós termékeké 4,7, a nem tartós cikkeké 2,1, a szolgáltatásoké 11,9 százalékkal.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,2 százalékkal nagyobb, a közösségi fogyasztásé 4,8 százalékkal kisebb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,8 százalékkal emelkedett.
Így végső fogyasztás 2,5 százalékkal alacsonyabb lett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a harmadik negyedévben 13,7 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Mind az építési, mind a gép- és berendezésberuházások volumene jelentősen visszaesett. A nemzetgazdasági ágak többségénél alacsonyabb lett a beruházási volumen. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 8,7 százalékkal csökkent.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a negyedévben összességében 4,6 százalékkal alacsonyabb lett.
• A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában - folyó áron - újra aktívum keletkezett, 509 milliárd forint értékben. Az export és az import volumene azonos mértékben, 5,2%-kal csökkent. Az áruforgalomban a kivitel 2,7%-kal magasabb, a behozatal 0,6%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 29,2 , importja 26,4%-kal zuhant.
• A bruttó hazai termék 2020. III. negyedévi, 4,6%-os visszaesésében a végső fogyasztás 1,7, a bruttó felhalmozás 2,8, a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,1 százalékpontos csökkenést okozott.
Az idei III. negyedévben az előző negyedévhez képest szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján:
- A magyar gazdaság teljesítménye 11,4 százalékkal növekedett.
- A termelési oldalon az ipar bruttó hozzáadott értéke 24,2, a szolgáltatásoké 10,0 százalékkal nőtt, míg a mezőgazdaság és az építőipar hozzáadott értéke 1,3, illetve 4,1 százalékkal csökkent.
- A felhasználási oldalon a végső fogyasztás összetevői közül a háztartások fogyasztási kiadása 7,4, a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások volumene 13,1 százalékkal emelkedett. A közösségi fogyasztás 2 százalékkal alacsonyabb lett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,3 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export volumene 28,9 , az importé 18,7 százalékkal megugrott.
- A jövőre kivetített dinamikára építő, az amerikai tájékoztatási gyakorlatban régóta közölt úgynevezett évesített index 53,9 százalékos növekedést jelez a III. negyedévben, az előző negyedévben mért 46,8 százalékos visszaesés után. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az aktuális negyedéves - az előző negyedévhez viszonyított - volumenváltozás négy negyedévig folytatódna.