A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szempontjából az Ausztriától mért lemaradásunk lényegesen kisebb volt a '70-es évek második felétől az 1990-es évig terjedő időszakban, mint napjainkban. Az 1982-es csúcshoz képest a mélypontot 1997-2000 között értük el, majd 2000-től kisebb hullámzásokkal növekvő pályára került Magyarország. Ezzel 2017-ben újra elértük az 1989-es szintet (az osztrák egy főre jutó GDP 53,4 százalékát) - derül ki a GKI Gazdaságkutató elemzéséből.
Ezzel szemben a Világbank adataiból kiindulva, a folyóáras egy főre jutó GDP tekintve az összehasonlítás alapjául, azt lehet látni, hogy 1980-ig fokozatosan leszakadtunk Ausztriától, majd egy kétéves felzárkózás után gyors leszakadás következett 1988-ig, amit stagnálás váltott fel. A Bokros-csomagot követően 1996-tól beindult a felzárkózás, amely 2007-ig tartott.
A világgazdasági válság hatása ugyan 2010-re lecsengett, de 2012-ig - az adóreform és a Széll Kálmán terv időszakában - tovább nőtt az elmaradásunk Ausztriától. 2013-2017 között, nagyobb részt az EU források, kisebb részt a nemzetközi zéró kamat politika begyűrűzésének hatására a felzárkózás gyorsult, így 2017-re újra elértük a 2009-es szintet.
A folyóáras adatok alapján tehát az látható, hogy a lemaradásunk lényegesen nagyobbnak mutatkozik, mint a vásárlóerő paritás alkalmazása mellett, így a fejlettségünk az osztráknak nem az 53,4 százalékán, hanem a harmadánál is kisebb szinten, 28,7 százalékon áll.
Hová juthatunk 2030-ra?
A GKI megvizsgálta, hogy különböző (reálisnak tekinthető) hosszú távú növekedési trendek alapján hova juthat hazánk 2030-ra az egy főre jutó GDP tekintetében.
| A GDP éves növekedése | 2002-2017 | 2010-2017 |
| Magyarország | 2,0% | 2,1% |
| Ausztria | 1,5% | 1,5% |
| Forrás: Eurostat, GKI | ||
Vásárlóerő-paritáson az osztrák egy főre jutó GDP 53,7 százalékán álltunk 2016-ban. A 2010 és 2017 közötti átlagos növekedéssel számolva mindkét ország esetében, az osztrák szint 58,2 százalékára juthatunk el 2030-ra. Ha egy optimista, éves 4 százalékos magyar növekedéssel számolunk, akkor 12 év után az osztrák szint 73,7 százalékára juthatnánk el.
2017-ben a magyar egy főre jutó folyóáras GDP az osztrák harmadát sem (30,2 százalék) érte el. A 2010-2017-es ütemmel számolva Ausztria akkori értékének egyharmadát (32,7 százalék) közelíthetjük meg. Ha Magyarország esetében egy optimista, éves 4 százalékos növekedéssel számolunk, akkor is csak az osztrák szint 41,3 százalékára érünk el 2030-ra.
A GKI megjegyzi ugyanakkor: amennyiben az árfolyam erősödne a jelenlegi szinthez képest, úgy a felzárkózás erőteljesebb lehetne, de ez fordítva is igaz: gyengébb árfolyam mellett csökken a folyóáras felzárkózás üteme.
Vagyis a GKI szerint a 2010-2017 közötti magyar és osztrák növekedési ütemekkel számolva vásárlóerő-paritáson 2030-ra elérhető az akkori osztrák szint 58 százaléka, míg egy dinamikusabb, évi 4 százalékos növekedéssel 74 százalék is megközelíthető. Ugyanakkor folyóáron reálisan mindössze az osztrák szint harmadáig juthatunk el, ami dinamikus növekedéssel sem éri el az osztrák felét.