Ahol kevés az átlagbér, ott valószínűleg a diplomás is

Hogy a keresetek miért ennyire eltérőek településenként, arra a gazdaságkutató több lehetséges okot is felvázolt tanulmányában.

Az egyik tényező, hogy az egyes települések gazdasági szerkezete eltérő, ez pedig kihatással van a keresetre is. Azok a vidéki települések, melyek iparosodottabbak, továbbá több szolgáltatást nyújtanak, ott többet keresnek, mint az agrár jellegű településeken. Nem elhanyagolandó szempont azonban az sem, hogy mekkora a magasabb végzettségűek aránya.

A felmérés alapján a magyar lakosság 19 százalékának van valamilyen felsőfokú végzettsége, a foglalkoztatottak körében pedig egyre több a diplomás: 2022-ban közel 1,5 millió főt tettek ki, ami 31,3 százalékos arány.

A legnagyobb arányban a fővárosban, azon belül is Budán élnek diplomások (57,4 százalék), de nagy súlyuk van Pest vármegyében, a Balaton körül, valamint a nagyvárosokban és azok térségében.

A kereseti különbségek kialakulásában épp az ő arányuk lehet a legmeghatározóbb tényező a GKI vizsgálatai alapján: a nettó kereset és a diplomások aránya közötti korreláció igen magas, 0,78.

A diplomások arányának egy százalékpontos növekedése 5 ezer forinttal növelte egy település havi nettó átlagkeresetét a 2022-es adatok alapján. Ez lényegében azt jelenti, hogy ahol a munkavállalók 20 százaléka diplomás, ott 100 ezer forinttal több az egy főre jutó nettó jövedelem. Így ahol több diplomás lakik, ott a vásárlóerő is magasabb és több a szolgáltatás.

Az ország 3152 településéből mindössze 52 településen haladja meg a diplomások aránya a 40 százalékot, ezzel együtt pedig 395 ezer a havi nettó kereslet.

297 településen még az 5 százalékot sem éri el a diplomások aránya, és itt 158 ezer forint az átlag nettó jövedelem. A legtöbb településen 10-20 százalék körüli a felsőfokú végzettségűek aránya.