Hatszoros bérkülönbségek vannak Magyarországon, és ráadásul munkavállalók nagy része azt érzi, hogy a pénztárcája egyre kisebb, a fizetését sokkal jobban be kell osztania, mint korábban. A GKI elemzése szerint 2023-ban reálkereset csökkenés volt a települések 68 százalékán, egyedül Győr és agglomerációja tudott egybefüggő térségként növekedést felmutatni. 

Hatalmas különbségek

Ráadásul a 2023-as reálbérek csökkenése sem volt egyenletes. A nettó kereset a fővárosban volt a legmagasabb: havi 469 ezer forint, ami 13,7 százalékos emelkedést jelentett egy év alatt.

Ezt követték a megyei jogú városok és megyeszékhelyek havi 382 ezerrel forinttal, ami 13,6 százalékos emelkedést mutat egy év alatt. A városokban élők keresete nettó 338 ezer forint volt, 14,8 százalékos növekedéssel, a nagyközségekben és községekben lakók pedig 296 ezer forintot kerestek, 16,4 százalékos emelkedéssel. 

Az országos nettó átlagkereset havi átlaga 372 ezer forint volt, átlagosan 14,8 százalékkal nőttek a bérek.

Kapcsolódó

A legmagasabb nettó kereset Budapest, Győr és Székesfehérvár agglomerációjában volt 2023-ban. A legalacsonyabb jövedelmű területek közé tartoznak Baranya és Somogy vármegye kis lélekszámú települései, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegye határ menti területei.

Vármegyék szerint a legalacsonyabb nettó keresetek Szabolcs-Szatmár-Beregben voltak, itt 297 ezer forintot vittek haza az ott lakók. A szabolcsiakat kevéssel előzték meg a Békés és Somogy vármegyeiek, ahol 309 ezer forintból kellett megélniük havonta. 

A legmagasabb jövedelmű vármegye Pest volt 411 ezer forintos bérrel, a második Győr-Moson-Sopron vármegye, ahol 399 ezer forintot vittek haza az ott élők, és csak egy picivel maradt le Komárom-Esztergom vármegye a 398 ezer forintos bérekkel.

Torzulás is van

Az elemzésben felhívják a figyelmet arra, hogy a budapesti keresetek torzítottak, ugyanis a fővárosban dolgozó, albérletben lakó, azonban állandó lakcímmel más településen rendelkezők jövedelme a statisztikában nem Budapesten, hanem más vidéki településeken jelenik meg és ott emeli az átlagot.

A nettó keresetek növekedését százalékos és nominális értéken is megvizsgálta a GKI. Reálkereset növekedés volt a kékkel jelölt területeken, vagyis Győrben és környékén, valamint Baranya és Borsod határ menti települései. Utóbbi területeken, ahol feltételezhetően magas a minimálbéresek aránya, a 15 százalékos minimálbér és 10 százalékos garantált bérminimum emelés jelentősen hozzájárulhatott az átlagkereset nagy emelkedéséhez.


Kép: GKI

Nemcsak a százalékban kifejezett, hanem a nominális nettó kereset változását is megnézte a GKI, ez pontosabban tükrözi, hogyan változott a dolgozók anyagi helyzete. 

Habár Budapest százalékos kereset növekedése elmaradt az átlagtól, nominálisan az országos átlag növekedésénél (48 ezer forint) jobban nőtt a kereset a fővárosban (56 ezer forint). A legmagasabb nominális növekedést azonban nem Budapest, hanem Győr és agglomerációja (több mint 60 ezer forint) érte el. A határ menti települések, ahol százalékosan nagy növekedés volt, nominálisan átlag alatt növekedtek a keresetek, közölte a GKI.

A nominális jövedelem tekintetében a főváros továbbra is messze kiemelkedik a sorból, míg a legnagyobb és a legalacsonyabb keresetű megyék sorrendje alig változott.

Vármegyék sorrendje a növekedés nominális növekedése szerint

  • Pest: 52 ezer forint
  • Győr-Moson-Sopron: 59 ezer forint
  • Komárom-Esztergom: 53 ezer forint
  • Fejér: 48 ezer forint
  • Vas: 46 ezer forint
  • Veszprém: 45 ezer forint
  • Csongrád-Csanád: 42 ezer forint
  • Heves: 47 ezer forint
  • Tolna: 42 ezer forint
  • Bács-Kiskun: 45 ezer forint
  • Hajdú-Bihar: 44 ezer forint
  • Baranya: 43 ezer forint
  • Zala: 40 ezer forint
  • Jász-Nagykun-Szolnok: 41 ezer forint
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megye: 41 ezer forint
  • Nógrád megye: 41 ezer forint
  • Somogy: 39 ezer forint
  • Békés: 39 ezer forint
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: 38 ezer forint

Ők kerestek a legjobban

2023-ban a legtöbbet a pénzügyi, biztosítási tevékenység és az információ, kommunikáció területén keresték, átlagosan 642 ezer, illetve 609 ezer forintot, a legkevesebbet a vendéglátásban dolgozók kapták, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A legnagyobb béremelkedés a bányászat (21 százalék), valamint az ingatlanügyek területén (20 százalék) volt.

Mi vár ránk 2025-ben?

Idén január 1-től 9 százalékkal, illetve 7 százalékkal emelkednek a kötelező legkisebb keresetek. Így a minimálbér bruttó 290 800 forintra, a garantált bérminimum (a köznyelvben „szakmunkás minimálbér”) pedig bruttó 348 800 forintra nő. 

Az adókedvezmények nélküli nettó minimálbér 193 382 forint, míg a szakmunkás minimálbér nettó 231 952 forint lesz havonta. 

Ugyan a minimálbér-emelés célja az, hogy felzárkóztassa az alacsonyabb jövedelműeket az átlagbérekhez, ez kétségtelenül hatással lesz a magasabb bérkategóriákra is, és a teljes bérskálát felfelé mozdítja

– mondta Dénes Rajmund Roland, a Humán Centrum cégvezetője. 

A minimálbér egyfajta viszonyítási alapként szolgál, és általában azon munkavállalók alkupozícióját is erősíti, akik magasabb fizetést kapnak – hangsúlyozta. Ez bérfeszültséghez is vezethet, hiszen a magasabb jövedelemmel rendelkező munkavállalók is igyekeznek megőrizni a minimálbérhez képest korábban fennálló távolságot.

Utalt arra, hogy míg 2008-ban a szellemi munkát végzők kicsit több, mint kétszeresét keresték a fizikai munkát végzőknek, ez 2023-ra 1,6-szorosára csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a fizikai munkát végzők reálkeresete 15 év alatt 1,7-szeresére, amíg a fehérgalléros dolgozóké csak 1,3-szorosára emelkedett.