A globális minimumadó kialakításához kapcsolódó munka már 2019 elején kezdetét vette az OECD által vezetett nemzetközi közösség szintjén azzal a céllal, hogy az államok közt folytatott adóverseny korlátozzák. A javaslat lényege már kezdetben is az volt, hogy a nagy multinacionális vállalatcsoportokat terhelő jövedelemadó tényleges szintje elérjen egy kötelező minimum mértéket.

Amennyiben pedig valamely ország a minimumszint alatt adóztatná a joghatósága alá eső társaságokat, a különbözetet más országok – elsősorban a végső anyavállalat országa – szedhetné be. Majd 2021 tavaszán jelentette be Joe Biden kabinetje, hogy az Egyesült Államok támogatja a globális társaságiadó-minimum bevezetését, a kezdeményezés pedig innentől kapott új lendületet.

Aztán tavaly ősszel meg is állapodtak a G7, majd a G20 országok nyomására, hogy 15 százalékos minimális szintet vezetnek be. A modellszabályok szerint abban az esetben, ha egy országban az adott vállalatcsoport tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, akkor a különbözetet - a feltöltési adót - más országok szedhetik be. A feltöltési adó alapja alapvetően az ugyanazon országban működő leányvállalatok összesített számviteli eredménye, a szabályok hatálya alá eső vállalatcsoportok pedig azok, amelyek éves konszolidált bevétele a 750 millió eurót eléri.

A tervek 135 ország konszenzusa alapján születtek meg, lefektetve egy globálisan összehangolt társasági adórendszer alapjait. A globális minimumadó mérföldkőnek számít a nemzetközi adózás történetében, azonban az Orbán Viktor vezette magyar kormány továbbra is vétózza a javaslatot. Mindez egyszerre váltotta ki az Egyesült Államok haragját, amely fel is mondja az 1979-es kettősadóztatás megakadályozásáról szóló adóegyezményét, valamint az Európai Uniót is, amelynek öt legnagyobb gazdasága (Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország) bejelentette, hogy mindenképpen implementálják az adót, és az Európai Bizottság szorgalmazza minden más EU-tagállamnál is ezt a lépést.

Magyarország két pad közé eshet

Már nyáron jelezték az EU-s elnökséget akkor még betöltő francia kormány tagjai, hogy mivel a globális minimumadó koncepciójának épp az a lényege, hogy az adókülönbözetet más ország is beszedheti, így Magyarország nélkül is bevezetik az új, magasabb kulcsot. Bruno Le Maire pénzügyminiszter jelezte azt is, hogy az EU-s erősített együttműködés rendszerét alkalmaznák, vagyis kötelező direktívát nem, de egy kvázi-adóuniót vezetnek be. Így legfeljebb csak a magyar költségvetés veszíti el az abból eredő többletbevételeket.

Alapvetően az említett országok implementációja azzal járhat, hogy az ezen országokban végső anyavállalattal rendelkező magyarországi cégek profitja után ezek az országok feltöltési adót vethetnek ki a 15 százalékos tényleges jövedelemadó-terhelés mértékéig

– értékelte a fejleményeket a Napi.hu-nak Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A szakértő szerint ha még több ország döntene a globális minimumadó szabályainak alkalmazása mellett, úgy Magyarország is egyre inkább érdekeltté válhat abban, hogy az itthon működő cégek profitjára kivetett feltöltési adót maga szedje be. Ráadásul a magyar kormány bármikor úgy dönthet, hogy mégis alkalmazza az új kulcsot, ezzel viszont okafogyottá válna az Európai Unió vonatkozó direktívája ellen bevetett vétó is.

„Magyarországnak gyakorlatilag bármikor lehetősége van csatlakozni a rendszerhez. Amennyiben így döntene, vélhetően elfogadásra kerülne az az európai uniós irányelv, amely a globális minimumadó szabályainak összehangolt EU-s bevezetését írná elő a tagállamok számára (a szabályok alkalmazásának kezdetét ez az irányelv-tervezet 2023. december 31-el, azaz gyakorlatilag a 2024-es évvel jelöli meg)” – tette hozzá Póczak Ferenc. A Deloitte adóosztályának partnere szerint jelenleg nem tudni olyan kormányzati szándékról, amely szerint Magyarország csatlakozni kívánna a globális minimumadó rendszeréhez. Érdekesség, hogy politikai okokból még a kezdeményező Egyesült Államok sem döntött az adónem bevezetéséről.

Pont a legnagyobb multinacionális cégek nem ússzák meg az adót

Viszont egyelőre hiába tűnik kevésnek a bevezetésről már döntő országok sora, Magyarországon a legtöbb multinacionális vállalat eredeti székhelye épp ezekben az államokban, valamint az Egyesült Államokban van. Az itthon működő külföldi vállalkozásokat 2020-ban 102 különböző országból irányították, de a tulajdonosok 66 százalékának székhelye az Európai Unió valamely tagállamában volt. A vállalkozásszám, a gazdasági teljesítménymutatók és a foglalkoztatottak száma alapján egyaránt Németország a legfontosabb partner itthon. A német irányítású leányvállalatok 2020-ban a külföldi leányvállalatok árbevételéből 32, a hozzáadott értékéből 30 százalékkal részesedtek, és az összes külföldi irányítású vállalkozásnál dolgozók 31 százalékát (217 ezer fő) foglalkoztatták – a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.

A globális minimumadót bevezető Franciaország a negyedik, az Egyesült Királyság az ötödik, Hollandia a nyolcadik legtöbb céget adja Magyarországon. A listán a második az Egyesült Államok, amely várhatóan még az idén dönt az adórendszer alkalmazásáról. A már biztosan csatlakozó országokban van a székhelye az érintett 750 millió eurós árbevételű, Magyarországon jelenlévő vállalatok közel 80 százalékának.

„Magyarország azzal, hogy nem tölti fel a magyarországi cégek tényleges jövedelemadó-terhelését 15 százalékra, megőrzi az alacsony tényleges adókulcsokból származó versenyképességét egészen addig amíg ezen cégek profitjára más országok (például saját anyavállalataik országai) nem vetik ki a feltöltési adót” – jelezte Póczak Ferenc, aki szerint a globális minimumadó magyar versenyképességre gyakorolt hatását így elsősorban nem a magyarországi implementáció, hanem inkább a nagy magyarországi tőkebefektető országok implementációja határozza meg. 

Magyarország éppen ebből kifolyólag válhat érdekeltté a szabályok bevezetésében, hiszen ha nincs versenyképességet megőrző hatása annak, hogy nem veti ki a feltöltési adót saját társaságaira (mivel azt kivetik más országok), akkor Magyarország mindössze adóbevételekről mondana le más országok javára”

 – összegezte a helyzetet a Deloitte szakértője.

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.