A bizottságnak elküldött magyar kormányzati válaszban mind a négy olyan területen, ahol a testület előrelépést várt, elfogadták a bizottság álláspontját. Függetlenül attól, hogy egyetértünk-e vagy sem az Európai Bizottság felvetésével - mondta az MTI szerint Gulyás Gergely miniszter, aki úgy gondolja, ezeknek a kérdéseknek a jelentősége lényegesen kisebb mint annak, hogy Magyarország végre megkapja azokat a pénzeket, amelyek az uniós szabályok szerint járna.
Miután minden olyan kérdésben, ahol eddig viták voltak, a bizottság álláspontját elfogadtuk, ezért úgy gondoljuk, hogy a technikai lezárása van csak hátra a megegyezésnek és utána a megállapodás aláírható - véli Gulyás.
Másra mutogatnak
A miniszter ma is megismételte azt a kormányzati vélelmezést, amely szerint a baloldal és nyugat-európai szövetségesei nem szeretnének semmiféleképpen megegyezést. Nem támogatják, sőt tesznek is azért, hogy a magyar pedagógusok ne kaphassanak béremelést, hiszen uniós pénzek között található az a forrás is, amely pedagógusbérekre lenne fordítható. Továbbá az egészségügyi béremelés fedezete is a helyreállítási alap költségvetésében van - közölte Gulyás. (A valójában a kormány kritikusai a jogállamisági normák betartására várnának garanciát, mielőtt utalnák az uniós pénzeket, amelyeket az ellenzék képviselői is mielőbb haza akarnak hozni - a szerk.)
A globális minimumadó vétójával Európát védjük
A globális minimumadóról is megismételte Gulyás, hogy a kormány álláspontja szerint az a jelenlegi formájában az Egyesült Államoknak jó, de Európának rossz, és a közép-európai régiónak a legrosszabb. A megállapodás elfogadásával azt az adóelőnyt, amelyet a Magyarországon fizetendő alacsonyabb adók jelentenek nekünk a nemzetközi befektetéseknél és az ide irányuló beruházásoknál, elveszítenénk.
Gulyás Gergely azt mondta, a globális minimumadó eredeti célja, hogy a nagy techcégeket megadóztassák, pillanatnyilag nem része az egyezménynek. "Tehát valójában itt Magyarország Európa érdekeit képviseli" - közölte Gulyás.
Annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, a miniszter azt mondta, ez nyomásgyakorlás annak érdekében, hogy Magyarország fogadja el a globális minimumadót.
"Az Egyesült Államok elég nagy hatalom ahhoz, hogy ne ilyen kisstílű nyomásgyakorlást alkalmazzon" - fogalmazott az MTI szerint Gulyás Gergely, aki elmondta, a 1979-es, most felmondandó megállapodás helyére lépő egyezményt már 2010-ben Oszkó Péter akkori pénzügyminiszter aláírta amerikai kollégájával, de az amerikai törvényhozás még nem fogadta el. A miniszter azt mondta: a 2010-es megállapodás minden problémát orvosolna, de az amerikai kormány nyomásgyakorlásra kívánja használni ezt az ügyet.
A most felmondandó egyezmény 2024 januárjáig hatályban marad, tehát az amerikaiak azt szeretnék elérni, hogy a következő másfél évben fogadjuk el a globális minimumadót, és akkor ők valószínűleg készek lennének ratifikálni a 2010-es megállapodást - mondta Gulyás.
Nehéz a gazdasági helyzet a világban
A forintárfolyamról a miniszter azt mondta: "hektikus, nehéz világgazdasági helyzet van, amely az ukrajnai háború miatt állt elő, és a háború következményeként az erre adott éles európai reakciók erősítették fel".
Miután a gazdasági helyzet a világban lényegesen nehezebb mint az elmúlt évtizedekben bármikor, "az infláció a mögöttünk hagyott három-négy évtizedben nem látott méreteket ér el mind az Egyesült Államokban, mind Európában, ez a magyar forintot is próbára teszi" - mondta, majd hozzátette: az euró sem volt hasonlóan gyenge a dollárhoz viszonyítva az elmúlt húsz évben, mint amilyen most. (Majd ha az amerikai Fed kamatemelését az Európai Központi Bank is követi júliusban, az euró is erősödhet, ami azonban további rossz hír lesz a forintnak - a szerk.)
Gulyás Gergely azt mondta: egy olyan világgazdasági folyamat áll emögött, amely azon alapul, hogy a nyersanyagok és az energiahordozók megléte bizonytalanná vált, ezért a gazdaság egészének működésére is.
A kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a helyzet, amennyire lehet, normalizálódjon. A költségvetés stabil és kiegyensúlyozott, a hiány csökkenő, a magyar reálgazdaság jó állapotban van, az idei növekedésünk 5 százalék körül lesz, akár fölötte is lehet - mondta a miniszter.
(A központi költségvetés hiánya több mint 3000 milliárd forint volt június végén, amely az idei egész évre tervezettnek mintegy 92 százaléka - a szerk.)