A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere által benyújtott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag, 165 igen szavazattal elfogadta a parlament kedd fél kettőkor.

A jogszabály létrehozza az egészségügyi szolgálati jogviszonyt; a jövőben állami vagy önkormányzati egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet dolgozni.

A béremelés 2021. január 1-jén kezdődik és 2023-ig tart, érinti az orvosokat, szakorvosokat, fogorvosokat, szakfogorvosokat, gyógyszerészeket, szakgyógyszerészeket, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott, egyéb, nem egészségügyi végzettséggel egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottakat. A törvény büntethetővé tette a hálapénzt is.

A háziorvosok is sorra kerülnek

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter újabb komoly bejelentést tett ma a parlamentben: háziorvosokkal kapcsolatos szabályozást is készít a kormány, és ez "a jelenleginél kedvezőbb béreket fog lehetővé tenni" számukra - írta az ATV.hu.

Ez a törvény most nem a háziorvosokról szól. De a háziorvosok is sorra fognak kerülni, a háziorvosokra vonatkozó szabályozást is elfogad a kormány - jelentette be Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a parlamentben az orvosok rendkívüli bérrendezéséről szóló vitában.

A háziorvosok esetében nincs szükség ahhoz hasonló mértékű reformra, mint amit a járványhelyzet kezelése érdekében az egészségügyben szükségesnek tartunk - jelentette ki most a parlamenti ülésen Gulyás Gergely miniszter, aki szerint a változások azonban a háziorvosok esetében is a jelenleginél kedvezőbb béreket fog lehetővé tenni a szabályozás, amit a kormány elő fog terjeszteni - írta a portál.

Kásler: 1992 óta nem fogadtam el paraszolvenciát

Korszakos jelentőségűnek nevezte az orvosbérek emelését is tartalmazó egészségügyi törvényjavaslatot Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az előterjesztés keddi parlamenti vitájában - írta az MTI.

A mostani bérrendezés elengedhetetlen feltétele az egészségügy átfogó átalakulásának, a nemzeti népegészségügyi program további sikerének - fogalmazott a miniszter, aki szerint határozott cél, hogy az orvosok, ápolók anyagi elismerésének és munkafeltételeinek további javításával, vonzó pályakép felkínálásával lehetőség szerint itthon tartsák őket, mert "nagy szüksége van rájuk a hazának".

A kormány a jelenlegi járványhelyzetben még inkább szeretné kifejezni elismerését az egészségügyben dolgozók áldozatos munkájáért, tudva, hogy a súlyosbodó járványhelyzet egyre nagyobb nyomást helyez a szakmára, és ez az elkövetkező 7-8 hónapban tovább fokozódhat - mondta a fideszes Selmeczi Gabriella, aki jelentős változásként beszélt a hálapénz kivezetéséről, amiben szintén egyetértett a kormány és az orvosi kamara.

Lukács László György (Jobbik) a béremelés miatt frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést, ám azt hangsúlyozta, hogy a módosítás nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. A javaslat ugyanis nem minden egészségügyi dolgozó, csak az orvosok helyzetét rendezi, ráadásul a területtől idegen, a rendőrök és katonák jogállásához hasonló helyzetet teremt.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Jobbik vezérszónokának kérdésére, hogy fogadott-e hálapénzt onkológusként, úgy reagált: 1992. július 15. óta nem fogadott el betegtől paraszolvenciát, "egyetlen egy fillért se".

MSZP: És hol van a költségvetés módosítása?

Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka szerint pártja minden olyan törvényjavaslatot megszavaz, amely fizetésemelésről szól, mindegy, hogy az melyik ágazatot érinti. Ugyanakkor helytelenítette, hogy ilyen "rapid" módon fogadja el a javaslatot az Országgyűlés, érthetetlennek nevezve, hogy miért ilyen rövid időt adtak az előterjesztés véleményezésére. Hiányolta azt is, hogy a költségvetés módosítását nem terjesztette be a kormány, holott az egészségügyi béremelés forrásait szerinte nem lehet anélkül finanszírozni. Támogatta a másodállás korlátozását, de szerinte ennek szabályait pontosan ki kell dolgozni, és törvényi szinten kell rögzíteni azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján a kormány által kijelölt szerv engedélyezheti az orvosok számára a további keresőfoglalkozás létesítését. Úgy vélte: az alapítványoknál és a magánszolgáltatóknál dolgozókra is ki kell terjeszteni a javaslat hatályát.

A hálapénzzel kapcsolatban kifogásolta, hogy csak korlátozottan valósul meg a paraszolvencia kivezetése, mert a javaslat lehetőséget ad kéthavonta bruttó 8000 ezer forintos ajándékozásra, amely akár készpénz is lehet. Kifogásolta azt is, hogy a Büntető törvénykönyv módosítása csak a hálapénz nyújtását bünteti, annak elfogadását nem, kizárólag a jogtalan előny adását, vagy annak ígéretét szankcionálja.

Varga Zoltán (DK) szerint a másodállások korlátozása ellátási problémákhoz vezet majd, de bírálta azt is, hogy az egészségügyi dolgozók két évre is átvezényelhetők más intézményekben, városba.

Keresztes László Lóránt (LMP) döbbenetesnek nevezte a koronavírushoz köthető friss halálozási mutatókat. Azt kérte a kormánytól, fogadja el a szakemberek tanácsait. Szólt arról, hogy az első hullámban elmaradtak az egészségügyi beavatkozások, ami növelte a várólistákat. Felelőtlenségnek nevezte az elmúlt évek "késlekedését" az egészségügyi béremelést érintően.

A benyújtott törvényjavaslat nem felelt meg a kormány és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) megállapodásának - mondta Burány Sándor (Párbeszéd), aki szerint a bértáblaelemek támogathatók, de ezt is csak trükközésekkel tudta megvalósítani a kormány. Az előterjesztés előremutató elemeit a Párbeszéd üdvözli, az aggályosnak tűnő részeket pedig igyekszik majd korrigálni a jövőben.

Bencsik János (független) azt mondta: régi nagy adósságát törleszti a kormány az orvosbérrendezéssel, de az, hogy most, egy válságban lépi meg, azt bizonyítja, hogy korábban is lett volna rá forrás, csak a politikai akarat hiányzott.