„Magyarország az elmúlt évben is folytatta a felzárkózást. Nehéz éveken vagyunk túl: két covidos és egy háborús év van mögöttünk, ennek ellenére a tavalyi évben is – a baloldali gazdasági szakértők károgása és a jegybanki vélemények ellenére – az európai uniós átlag 75 százalékáról 77 százalékára emelkedett a magyar GDP" – mondta Gulyás Gergely az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb, az európai uniós országok átlagos fejlettségi szintjéről szóló jelentésére reagálva.
A tárcavezető hangsúlyozta: az a folyamat, ami a 2010-es kormányváltással megindult, továbbra is folytatódik. Tíz év alatt több mint tíz százalékkal közeledtünk az Európai Unió átlagához – tette hozzá Gulyás Gergely, aki szerint
ez azt mutatja, hogy a magyar gazdaság ellenállóképessége még nehéz és válságos időszakokban is kifejezetten jónak mondható.
A miniszter szerint Magyarország tartja a lépést a közép-európai régióval, és csökkenti a hátrányát azokkal az országokkal szemben, amelyek évtizedek óta az Európai Unió tagjai, a cél pedig az, hogy hazánk a közösség legfejlettebb öt országához tartozzon. Ehhez még nagy lépéseket kell tenni, még komoly feladatokat kell megoldani.
Gulyás Gergely ugyanakkor rámutatott:
Magyarország mára ugyanolyan fejlettségi szinten van, mint az 1986 óta uniós tag Portugália, a szintén a nyolcvanas években az Európai Unióhoz csatlakozott Görögországot pedig jelentősen, 8-9 százalékponttal meg is előzi.
Hozzátette: Közép-Európa fejlődési potenciálja nagy, és Magyarország a régió országaival is tartja a lépést, a lengyelek vannak 2 százalékkal előttünk.
Gulyás Gergely kiemelte: a foglalkoztatottsági adatok is bizakodásra adnak okot és ezt egy nehéz évben, a cégeknek is komoly megterhelést jelentő energia-áremelkedés mellett sikerült elérni.
Tovább nőtt a munkanélküliség, hangyányit a foglalkoztatottság is
Leginkább a fiatalok körében nőtt az álláskeresők száma. Kicsivel több a munkavállaló, mint tavaly de többen dolgoznak már külföldön is. Bővebben>>>Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely megerősítette:
Magyarország szeretne mielőbb az Európai Unió átlagához felzárkózni, és ha sikerülne lezárni az orosz-ukrán háborút, illetve az energiaárak elképesztő emelkedése is mérséklődne, akkor ez a folyamat folytatódhatna.
Arról, hogy mi a véleménye a Magyarország leszakadásáról beszámoló „baloldali hangokról", a miniszter azt mondta: mindenkinek a saját szakmai felelőssége, hogy milyen előrejelzést közölt korábban.
– fogalmazott a miniszter.
Ezzel szemben – folytatta – a helyzet az, hogy miközben az energiaárak az égbe szöktek, és az egész világ, ezen belül különösen Európa egy komoly inflációs hullámmal kénytelen szembenézni, a magyar gazdaság jelentős növekedést tudott produkálni, ami azt jelentette, hogy az Európai Unió átlagához képest a lemaradása tovább csökkent.