Tavaly az EU egészében 122,6 millióan, azaz a lakosság 24,5 százaléka volt kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának, ami a 2012-es 24,8 százalékos arányához képest csak enyhe mérséklődést mutat, és magasabb a 2008-as 23,8 százalékos szintnél. A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya az EU 28 tagállamában széles skálán mozog: míg Bulgáriában e csoportba a lakosság 48 százaléka tartozik, addig Csehországban ez az arány mindössze 14,6 százalék.

Ebből a szempontból Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a lakosságnak több mint harmada van kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának, azaz ez hazánk esetében 33,5 százalékos arányt jelent. Ebben a csoportban található még az előbb említett Bulgária, valamint Románia 40,4, Görögország 35,7 és Lettország 35,1 százalékkal.

Kapcsolódó

A sor másik végén, azaz azon országok között, ahol a lakosság körében a legalacsonyabb a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya, olyan országok szerepelnek Csehország mellett, mint Hollandia (15,9 százalék), Finnország (16 százalék) és Svédország (16,4 százalék).

Azon uniós tagállamok között, ahol rendelkezésre állnak ezek az adatok, a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya 2008 és 2013 között emelkedett, néhány kivétellel. Utóbbiak közé tartozik például Lengyelország, ahol 2008 és 2013 között 30,5-ről 25,8 százalékra esett a ráta, Románia, ahol ebben az időszakban 44,2-ről 40,4 százalékra csökkent a mutató, Ausztria, ahol 20,6-ről 18,8 százalékra csökkent ez az arányszám, Finnország, ahol 17,4 százalékról 16 százalékra mérséklődött a ráta, Szlovákia, ahol 20,6-ről 19,8 százalékra csökkent a mutató, a Cseh Köztársaság, ahol 15,3-hez képest 2013-ban 14,3 százalékos volt az arány és Franciaország, ahol 18,5-ről 18,1 százalékra mérséklődött a mutató. Belgiumban 20,8 százalékon stagnál e réteg aránya a lakosságon belül.

Az adatokból az látszik, hogy Magyarországon a V4-ek között nemcsak a legmagasabb a szegénység vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya, de ez a ráta még a V4-ek között egyedüliként - 28,2 százalékról 33,5 százalékra, azaz 2,79 millióról 3,29 millió főre - emelkedett is. A magyarországi helyzetről részletesebben itt olvashat.

Szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya egyes EU-tagállamokban
Kép: A nagyobb képért kattintson!


A szegénységi küszöb alatt

Az Eurostat felmérésében a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség azt jelenti, hogy az e csoportba sorolható emberekre a következő három kategórából legalább egy jellemző:

  • a társadalmi transzferekkel együtt is ki vannak téve a szegénység kockázatának (jövedelmi szegénység)
  • súlyos anyagi nélkülözésben élők (anyagilag súlyosan depriváltak)
  • nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek.

A három kategória közül a jövedelmi szegénység kockázatának az EU egészében a lakosság 17 százaléka volt kitéve 2013-ban, azaz az elkölthető jövedelmük a nemzeti szegénységi küszöb alatt volt. A jövedelmi szegénységben élők aránya az EU 28 tagállamában a 2012-es 16,9 százalékhoz képest kissé - 16,7 százalékra - mérséklődött 2013-ban, de ez a szint még mindig magasabb a 2008-as 16,6 százalékosnál. A 2008-as helyzethez képest 16 tagállamban nőtt a jövedelmi szegénység kockázatának kitettek aránya, 10-ben pedig csökkent.

Máshogy szegények

Fontos, hogy a szegénység és a szegénységi kockázat több okból is nehezen összehasonlítható az egyes államok között. Egyrészt az egyes országok általános életszínvonala jelentős eltéréseket mutat, vagyis nagyon másként szegény egy svájci, mint mondjuk egy román - erről itt írtunk bővebben -, másrészt az Eurostat is úgy határozza meg a szegénységi kockázatot, hogy az az adott állam medián jövedelmének 60 százaléka alatt (beleértve a transzfereket is) fenyeget. Az Eurostat ebben az elemzésében is megjegyzi, hogy a jövedelmi szegénység kockázatának kitettek rátája egy relatív mérték, a küszöbérékek a tagállamokban jelentős eltéréseket mutatnak. Ráadásul időről időre is változik, számos tagállamban például a küszöbérték a válság miatt az elmúlt években csökkent is.

Többen éltek jövedelmi szegénységben

Tavaly a jövedelmi szegénységben élők aránya 20 százalék felett volt Görögországban (23,1 százalék), Romániában (22,4 százalék), Bulgáriában (21 százalék), Litvániában (20,6 százalék) és Spanyolországban (20,4 százalék). Ezzel szemben a jövedelmi szegénység kockázatának legkevésbé Csehországban (8,6 százalék), és Hollandiában (10,4 százalék) voltak kitéve a lakosok. Magyarországon az e kategóriába tartozók aránya emelkedett, míg 2008-ban 12,4 százalékos volt ez az arány, addig 2013-ban a lakosságnak már 14,3 százaléka volt ide sorolható.

Többen élnek súlyos anyagi nélkülözésben

Az EU egészében 2013-ban a lakosság 9,6 százaléka számított súlyosan depriváltnak - ez némi csökkenést mutat a 2012-es 9,9 százalékhoz képest, de magasabb a 2008-as 8,5 százalékhoz képest. A tagállamok között e tekintetben is jelentős különbségek mutatkoztak, a ráta a 43 és 1,4 százalék között variálódott tavaly. A 2008-as helyzethez képest az anyagilag súlyosan depriváltak körébe tartozók aránya 15 tagállamban emelkedett, 9-ben csökkent és kettőben - Szlovéniában és Svédországban - stagnált.

Mi az, hogy deprivált?

Anyagilag deprivált a háztartás, ha az alábbi kilenc probléma
  • hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék
  • váratlan kiadások fedezetének hiánya
  • anyagi okból nincs telefonja,
  • anyagi okból nincs színes tévéje
  • anyagi okból nincs mosógépe
  • anyagi okból nincs autója
  • évi egyhetes üdülés hiánya
  • kétnaponta húsételfogyasztás hiánya
  • lakás megfelelő fűtésének hiánya
közül legalább három jellemző rá. Ha legalább négy tétel vonatkozik rá, akkor súlyosan depriváltnak tekintjük.

Magyarországon 2013-ban a lakosság 26,8 százaléka élt súlyos anyagi nélkülözésben (a 2008-as 17,9 százalékhoz képest), ezzel hazánk Bulgáriával és Romániával került azon országok csoportjába, ahol a lakosságnak több mint negyede számított súlyosan depriváltnak tavaly. Előbbi esetében 43, utóbbi esetében 28,5 százalékos volt ez a mutató. (Magyarországon az elmúlt években, főleg a válság hatására kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység is: mintegy egymillió olyan munkavállaló van, aki a KSH által számított létminimum alatti összeget visz haza 8 órás, teljes állású munkával. Erről bővebben itt olvashat.)

Súlyos anyagi nélkülözésben a legkevesebben Svédországban (1,4 százalék), Luxembourgban (1,8 százalék), Hollandiában és Finnországban (2,5 százalék) éltek az Eurostat szerint.

11 százalék nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban

Tavaly az EU-ban a lakosság 10,7 százalék élt olyan háztartásban, amelyben az elmúlt év során a felnőttek a teljes munkapotenciáljuk kevesebb mint 20 százalékát töltötték munkával. Az ilyen háztartásokban élők aránya 2008-hoz képest szinte minden tagállamban emelkedett, ez alól Románia - ahol 8,3 százalékról 6,4 százalékra esett a ráta -, Németország - ahol 11,7-ről 9,9 százalékra csökkent a mutató -, Franciaország - ahol a 2008-as 8,8 százalékhoz képest tavaly 7,9 százalék élt ilyen háztartásban -, Lengyelország - ahol 8-ról 7,2 százalékra csökkent a mutató - és Csehország - ahol 7,2 százalékhoz képest már csak 6,9 százalék élt ilyen háztartásban - volt a kivétel.

Az Eurostat megjegyzi, hogy ez az arány 2008 óta folyamatosan növekedett, a legmagasabb rátákat Görögországban (18,2 százalék), Horvátországban (15,9 százalék), Spanyolországban (15,7 százalék), Belgiumban (14 százalék) és az Egyesült Királyságban (13,2 százalék) mérték. Ezzel szemben ez a ráta a legalacsonyabban Romániában (6,4 százalék) Luxembourgban (6,6 százalék), a Cseh Köztársaságban (6,9 százalék), Svédországban (7,1 százalék) és Lengyelországban (7,2 százalék) állt. Magyarország esetében ez a mutató a 2008-as 12 százalékról 12,6 százalékra emelkedett.