Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Bizottságnak küldött, 58 oldalas levélben érvel amellett, miért nem köthet bele az Európai Bizottság az úgynevezett gyermekvédelmi törvénybe, amit kezdetben a kormány még pedofilellenes törvénynek nevezett - írja a 444.hu a birtokába került levél alapján.

Érvelésének egyik sarkalatos pontja, hogy ezt a törvényt muszáj volt a parlamentnek elfogadnia, mert 2020 decemberében belerakták a magyar alkotmányba, hogy "Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést". 

Kapcsolódó

Varga szerint ha ez van az alkotmányban a gyerekek születési neméről, akkor ennek megfelelő törvényt kellett hozni, és az alkotmány nem olyan dolog, amit az EU piszkálhat. Ha az április 3-i népszavazáson a négy kérdésre a "nem" válaszok kapnak többséget, akkor azzal a magyar nép kifejezi, hogy akarja ezt a törvényt.

Hasznosak lehetnek

A miniszter azzal is érvel, hogy félreértik a törvényt a bizottságban, mert az egyáltalán nem olyan szigorú, mint feltételezik. Például a műsorok és tartalmak korlátozása csak akkor szükséges, ha azoknak "meghatározó eleme" a nemváltás, homoszexualitás népszerűsítése. Leegyszerűsítve a miniszter arra utalhat, hogy ha egy filmben egy mellékszereplő meleg, attól még nem kell feltétlenül este 10 után vetíteni.

A miniszter érvelése szerint tévesen gondolja az Európai Bizottság, hogy a nemváltás vagy a homoszexualitás a kormány szerint rossz dolog, és ezért korlátozzák a megjelenítését. Varga szerint ebben nem foglalt állást a magyar törvényhozás, csupán azt mondta ki, hogy a témát részletező tartalmak károsan befolyásolhatják a kiskorúakat. Sőt, Varga azt is megengedi, hogy ugyanezen tartalmak felnőttek számára akár hasznosak is lehetnek.

Varga szerint a külföldről sugárzott tartalmakra eleve korlátozottan érvényes a törvény, a videómegosztókra például egyáltalán nem vonatkozik. A felvilágosító programokat pedig csak az iskolákban és állami gyermekvédelmi intézményekben korlátozza, a szülők egyébként oda vihetik a gyereküket, ahová akarják. A szolgáltatások szabadságát egyáltalán nem érinti a törvény, szerinte ha például a dohánytermékek reklámjait lehet korlátozni, akkor a homoszexuálisokat bemutatókat is.

Két dolog miatt fontos a törvény

A kormány számára két szempontból is fontos még a gyerekvédelmi törvény: az Európai Bizottság és az Európai Parlament is többször állást foglalt a homoszexualitást a pedofiliával összemosó törvénnyel szemben, amire az Orbán Viktor vezette kormány gyakran hivatkozik, mint a jogállamisági vita részére. Az uniós testületek jelezték, hogy a helyreállítási alap forrásainak folyósítását - valamint a 2021-2027. közötti költségvetési ciklus támogatásait - a vitatott jogszabály nem érinti, hanem az igazságszolgáltatás és a transzparencia hiányosságai, valamint a korrupció jelentik a fő vitás ügyeket, az elmarasztaló jelentésekben rendre előkerül a gyerekvédelmi jogszabály. A jogállamisági vita miatt közel 1000 milliárd forint sorsa kérdéses csak 2022-ben.

A másik tényező pedig a választásokkal függ össze: mivel április 3-án a parlamenti szavazással egyszerre az urnáknál a választók a jogszabály állításairól is állást foglalhatna. A kormány ugyanis népszavazást írt ki, ha pedig a kérdés elég ember számára fontos, akkor befolyásolhatja a részvételi adatokat is, segíthet mozgósítani a konzervatív szavazókat.