Egy húsz évvel ezelőtti Tárki-kutatás 29 milliárd, a 2017-es Hegymenet című kötetben megjelent, Lantos Gabriella által írt tanulmány pedig már 70 milliárdra teszi éves szinten azt az összeget, ami törvénytelen és adózatlan jövedelemként vándorol láthatatlanul a betegektől az orvosok zsebébe - írja 24.hu a hálapénzről készült összeállításában.

Eddig senki sem merte igazán megpiszkálni a kérdést, most az új vezetésű Magyar Orvosi Kamara (MOK) tette az asztalra a kényes témát. Egyebek között nagyarányú béremeléssel és büntethetőséggel oldanák meg a problémát. A minisztérium és a szakszervezet azonban azt mondja, a hálapénz nem büntetőjogi, hanem etikai kérdés, és első lépésként az orvosoknak, nem a döntéshozóknak kell határozniuk arról, büntethető legyen-e adni, illetve elfogadni.

A betegek többsége nem tudja, miért káros az, ha hálapénzt fizet, és nincs igazán tisztában azzal sem, miként torzítja ez az egész ellátás működését. Máté-Horváth Nóra aneszteziológus, a MOK budapesti etikai bizottságának elnöke azt emeli ki, hogy akár adja valaki, akár nem, az semmire nem jelent garanciát. Torzítja a betegutakat, sokszor felülírja a fontossági sorrendet, mert a sürgős esetek hátrébb sorolódhatnak a hálapénzes esetekkel szemben. Mindeközben sok hálapénzes betegen teljesen felesleges beavatkozásokat és vizsgálatokat végeznek el csak azért, mert úgynevezett fizetős betegek.