Magyarországon 3500-3800 forint a betegek „fájdalomküszöbe”, ennyit még kifizetnek a felírt orvosságaikért, a drágább gyógyszereket sokan inkább nem kérik, mondta Gábor Tamás gyógyszerész, piaci elemző a Népszavának.
 
Ahogy az államnak, úgy a  betegeknek is megállíthatatlanul nőnek a gyógyszerkiadásai. Míg 2019-ben a teljes hazai gyógyszerpiac 531 milliárd volt, addig 2024 végére már 738 milliárdra hízott.

Gábor Tamás adatai szerint 2019-től 2024 végéig a betegek térítési díjakra 25 százalékkal, az egészségbiztosító a támogatásokra mintegy 44 százalékkal költöttek többet.

Az államnak gyakorlatilag minden támogatási formában nőttek a kiadásai, csak a közgyógyellátottakra fordított 2019-ben még 17,2 milliárdos keret lett évről-évre kisebb, mostanra már csak 15,9 milliárd forint. Az elemző adatai azért is érdekesek, mert ez a legszegényebbeknek szánt támogatás, amire a jogosultak száma is évről évre kevesebb.

Arra a kérdésre, hogy ha a támogatotti körbe tartozó készítmények árát a forgalmazók nem emelhették, akkor hogyan növekedhettek mind az állam, mind a betegek költségei Gábor Tamás azt válaszolta: a közfinanszírozott készítmények palettája az utóbbi két évtizedben jelentősen átalakult. Sok új termék került be, például a daganatos, a cukor- valamint az érbetegségekre is érkeztek ilyenek, az új orvosságok ára pedig mindig magasabb, mint a már régebben alkalmazottaké.

A gyógyszerkasszát az utóbbi években leginkább az onkológiai kezelések drágulása terheli. A támogatott gyógyszerforgalmi büdzsé egyenletes éves növekedésének motorja a mind nagyobb számban végzett onkológiai kezelések magas ára, mostanra a teljes gyógyszerkasszának közel 23 százalékát fordítják az ilyen terápiákra.

Példaként említette, hogy az egyedi méltányosság keretében adható szerekre 2019-ben az egészségbiztosító 25,5 milliárdot költött, addig ez az összeg 2024-re 47,2 milliárdra ugrott.