Jövőre szinte biztosan nem valósul meg az állami fenntartású kórházak gyógyszerellátásának kiszervezése Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke szerint. Ám az intézményi vényforgalmas részlegek átvételének előkészítése hatványozott tempóban napirenden van – írja a Pharma Online.

Felköltöztek az alagsorokból az intézményi gyógyszertárak, és véleményvezérré váltak a kórházi gyógyszerészek – sűrítette egy mondatba az utóbbi 10-15 év, a klinikai gyógyszerészetet érintő változásokat Hankó Zoltán a napokban, az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, amelyet a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) szervezett. 

Dinamikus előrelépésre volt lehetőség mind infrastrukturális, mind szakmai téren, a klinikai gyógyszerészek státusza megerősödött, aminek nyomán ma már mintegy hétszázan vesznek részt a  betegellátásban – sorolta a kamara elnöke.

Kapcsolódó

A pozitív eredményekre árnyékot vetett, amikor deklarált célként fogalmazódott meg a kormányzati szándék tavaly áprilisban, hogy egységesítsék a kórházi gyógyszerbeszerzést és gyógyszertári informatikát, valamint, hogy az ezt működtető projekttársaságnak adja át az intézmények vényforgalmas részlegeinek üzemeltetését is.

Az átalakítás potenciális előnye a gyógyszeradagoló automaták egységes megjelenése a kórházakban. Ezek beszerzése és üzemeltetése ugyan meglehetősen drága, de minőségbiztosítási és betegbiztonsági szempontból nagy előrelépést jelent, ahogyan az informatikai rendszerek összehangolása is. Az egységesített szakmai adatbázis, az azonos vényíró és expediáló programok lehetővé teszik azt is, hogy a kórházból kikerülő pácienst saját lakóhelyén tovább gondozza a helyi gyógyszerész, hiszen hozzáfér a megkezdett gyógyszerelés adataihoz – vázolta a kamara elnöke. 

Talán elodázzák az átszervezést a politikai érdekek

Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy szakmai konfliktusokhoz vezethet, ha a kórházi gyógyszerészeknek két főneke lesz: egyrészt az intézmény, másrészt a projektcég menedzsmentje, de nem tisztázott az sem, ki viseli majd a szakmai felelősséget a kettős vezetésben.

Borítékolható, hogy az intézményi gyógyszerellátás egy kézbe adása a gyógyszer-nagykereskedelem teljes rendszerét is szétzilálja.

Hankó Zoltán szerint az Egyesült Államokban, Hollandiában és Szlovákiában próbálkoztak hasonló rendszer bevezetésével, azóta azonban már visszakoztak, így jelenleg világon sehol nem működik ilyen formában a kórházi gyógyszerellátás.

Bár a koncesszióba adás dátuma 2025. január 1-je, a kórházi menedzsmentek már felhatalmazást kaptak a jövő évi gyógyszerközbeszerzések elindítására, ami a kamara elnöke szerint arra utal, hogy a következő év végéig ez nem valósul meg, sőt, álláspontja szerint azt követően is elodázzák, mivel ez a lépés (szakma) politikai kockázatokat jelent a 2026-os választásokra vonatkozóan is.

A támogatotti gyógyszerpiac közel fele, mintegy 350 milliárd forint felett rendelkezhet majd a megalakuló projekttársaság, amelynek az intézeti gyógyszerbeszerzés mellett nagykereskedelmi jogosítványokat is biztosít a jogszabály, így a nagy értékű gyógyszerek is az ő kezébe kerülnek – hívta fel a figyelmet a konferencián Bodrogi József egészségügyi közgazdász, aki szerint az állami monopóliumot magánmonopóliummá konvertálják, ami komoly aggályokat vet fel.

Bármilyen plusz szereplő integrálása a gyógyszerellátásba drágábbá teszi azt, semmiképpen nem olcsóbbá – hangsúlyozta az MGYK elnökének aggályait is osztva Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke. Szerinte a szegmens egyetlen szereplője, így sem az innovatív és generikus ellátók, sem a nagykereskedők nem látják, mi lenne a koncesszióba adás haszna. 

Egyedi méltányosság: felkészült az átadásra a NEAK

Január 2-ától működnie kell a Batthyány-Strattmann László Alapítványnak, a NEAK már előkészítette az egyedi méltányossági kérelmek átadását és az egykapus rendszert – mondta a konferencián  Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója, hozzátéve, hogy az elszámolás folyamatát a jövőben is segítik majd. A nyár során jelent meg az a törvénymódosítás, amely szerint 2025 januárjától a Batthyány-Strattmann László Alapítvány járul hozzá a tb-támogatással nem rendelhető gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árához egyedi elbírálás után. Az egyedi méltányossági eljárások kezelésével megbízott szervezetet végül – meglehetős késlekedéssel – november elején alapította meg a kormány 112 millió forint induló vagyonnal.