A makrogazdasági fundamentumok a korábban vártnál is kedvezőbb alakulnak. A fiskális politika irányultsága lazult. Idén 3,3 százalékos GDP növekedést várok, miközben teljesülhet a 2,9 százalékos deficitcél, sőt az alá is mehet - jelentette ki Balatoni András, az ING Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője (képünkön) a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Költségvetési Tanács (KT) konferenciájának kerekasztalán.

Meglepett Varga Mihály mai bejelentése a 110 milliárdos zárolásról - mondta Tardos Gergely, az OTP Bank Nyrt. vezető elemzője. Az intézkedést valószínűleg a kormányzat óvatossága indokolja. Emellett az államadósság év végi szintjének menedzselése is szerepet játszhatott benne. Az OTP 3,2 százalékos idei GDP-ütemet vár.

Az alacsony kamatszint csak fokozatosan jelenik meg az államadósság átárazódásában - tette hozzá Balatoni. A magyar államadósság-pálya stabil. A 2016-os költségvetés viszont a stabilitási törvény nyomán hatályba lépő szabályok szerint komoly megszorítást hozhat majd.

Az igazi nagy kérdés, hogy mi történik a paksi bővítéssel, valamint az állami vagyon növelésével. Számításaink szerint ha a kormány nem ellensúlyozza ezek hatást, akkor a jelenlegi folyamatok alapján egy százalék körülre várható adósságcsökkenés megállhat - fogalmazott Tardos.

Véleményem szerint az adósságszabály megváltozik majd a 2016-os alkalmazása előtt - fogalmazott Madár István, a Portfolio.hu vezető makrogazdasági elemzője, aki 3 százalékos idei GDP-vel számol.

A devizaadós ügy kezelése sokba kerülhet

Balatoni szerint a 260 milliárdos banki kárral járó végtörlesztésnek nagy volt a reálgazdasági hatása (a GDP 0,8 százalékára rúgott). Ehhez képest most még nagyobb adósmentés előtt áll Magyarország.

Nem számolok azzal, hogy a devizahiteles-mentés nyomán a magyar államnak be kellene szállnia a bankok feltőkésítésébe - fogalmazott Tardos.

Sok múlik azon, hogy bankoknak készpénzben kell-e fizetniük, vagy inkább a tartozások tőkerésze mérséklődik - tette hozzá Madár.