„A globális felmelegedés miatt több gyümölcsnek annyira felmehet majd az ára, hogy a cukrászoknak nem éri majd meg ezekből fagylaltot készíteni. Ezek helyett jöhetnek majd a rovarokból és algákból készült ínyencségek" – vázolta a rémes jövőt Éskovács Péter, a Balatoni Turizmus Szövetség tanácsadója.
Jöhet a krumplibogárfagyi?
„Manapság sokat beszélünk a globális felmelegedés veszélyeiről, de addig nem mindenki veszi komolyan a figyelmeztetéseket, amíg a mindennapi életünkben nem tapasztaljuk meg ennek hatásait. Ráadásul a legtöbb esetben száraz adatokkal traktálják az embereket ezzel a témával kapcsolatban. A most elindított akcióban inkább az érzelmekre akartunk hatni. Elképzeltük, hogy milyen fagyit enne a jövő gépezete, a balatoni Terminátor” – írja a szakember.
Néhány balatoni játszótérre, strandra, fagylaltozó közelébe olyan qr-kódokat helyeznek most el a Nyitott Balaton akció keretén belül, amelyek annak a balatoni szörnyszülöttnek a történetéhez vezetnek el, amelyet a filmből is jól ismerhetünk.
Az 1984-ben bemutatott amerikai sci-fi a közeljövőben, 2029-ben játszódik. Elképzeltük, hogy ha a mai tudományos ismereteket felhasználnák a jövőben a fagylaltok gyártásához, akkor milyen „finomságokat" ehetne a jövő teremtménye. Sok egyetemen jelenleg is azon dolgoznak, hogy öt év múlva már olyan fagylaltokat is együnk, amelyek ma még nem is léteznek.
A 2029-ben fogyasztható fagylaltok ízét persze ma még nehéz megjósolni, de a tudósok és a trendek alapján biztosak lehetünk abban, hogy furcsa ízű fagyik is megjelenhetnek a piacon.
Számos egyetem és kutatóintézet foglalkozik rovarfehérje alapú élelmiszerek kutatásával, ilyen például a Wageningen Egyetem és Kutatóközpont Hollandiában, ahol például rovarfehérjéből próbálnak összeállítani ételeket. Rovarfehérje-fagylaltot még nem csináltak, de több tudós azt állítja, hogy a rovarfehérje fenntartható alternatívája lehet az állati eredetű fehérjéknek, és a jövőben fontos szerepet játszhat a fagylaltkészítésben.
Emellett 2029-re nem kizárható, hogy lesz algafagylalt is, hiszen az algák tápanyagokban gazdagok, és élénk színeket adnak a fagylaltnak. Sőt, vannak olyan kutatók is, akik gombákból próbálnak előállítani valamilyen ínyencséget – sorolja a fagylaltterveket Éskovács Péter.
Alig van már magyar eper és málna
A rózsaszín Terminátor csak egy jól kitalált történet, de a globális felmelegedés valós és veszélyes események sorozata: az amerikai CNN televíziónak néhány napja panaszkodtak a gazdák arról, hogy az előző évekhez képest mennyire más lesz az idei termés barackból, szamócából és szilvából.
A kutatások azt mutatják, hogy az olyan ingadozó időjárási események, mint a szélsőséges hőség, a szárazság és a hirtelen fagyok, megterhelhetik a gyümölcsfákat, ami befolyásolhatja a növény cukortartalmát, savasságát és általános ízét. Egyes gyümölcsök nem maradnak frissek, és stressz hatására kevésbé édesek vagy fanyarrá válnak.
Ezzel párhuzamosan az Európai Környezetvédelmi Ügynökség nemrég közzétett egy jelentést, amely rávilágított az élelmezésbiztonságot veszélyeztető súlyos éghajlati kockázatokra is. A jelentés szerint az élelmiszer-termelésre gyakorolt éghajlati hatások (különösen Dél-Európában) a vidéki és tengerparti megélhetésre, a földhasználatra, a szociálisan sérülékeny lakosság egészségére és a tágabb értelemben vett gazdaságra is kiterjedhetnek már most is. De ne gondoljuk azt, hogy csak a déli régiókban van nagy baj!
Magyarországon az eper mellett a málnatermelés is drasztikusan csökkent.
A statisztikák azt mutatják, hogy a málnatermő területek fokozatosan fogynak itthon is: a ’80-as években 7000 hektáron termeltek itthon málnát, az ezredfordulóra már csak 1200–1400 hektáron, négy-öt éve már csak 100 hektáron. A termelés pedig ebben az időszakban 40–60 ezer tonnáról 6–800 tonnára zuhant.
Idén azért még van jó fagyi
Éskovács Péter szerint az aggasztó számadatokat vég nélkül lehetne sorolni, egyelőre azonban nincs vészhelyzet a fagylaltok piacán. Ezt bizonyítja az idén májusban megrendezett Balaton Fagyija 2024 választás is, amelyre idén 20 fagylaltot neveztek be. Ezek készítői különösen jól prosperálnak, e balatoni fagylaltozók többsége az országos átlagnál is jobb minőséget kínál.
Az idei év győztese a balatongyöröki Promenád Kávéház lett, a „Balatoni mámor” nevű fagylaltja mindenkit elbűvölt. A Vadócz Jenő által készített diófagylalt vörösboros fügeöntettel és karamellizált dióval nemcsak ízében, hanem ötletében is újító volt. A dió helyi forrásból, Gyenesdiásról származott, míg a füge a györöki laposfüge ötlete alapján készült, amit egy közelben található díjnyertes balatoni vörösborral gazdagítottak.