2019. május 29.

Késő este érkezett a hír, hogy két hajó összeütközött a Dunán a Parlamentnél. A hatóságok megkezdték az emberek felkutatását, azonban a munkát nagyban nehezítette az esős időjárás, a Duna magasa vízállása, erős sodrása és alacsony hőmérséklete.

Kapcsolódó

Azt már akkor tudni lehetett, hogy a kutatás elhúzódik majd. A magyar hatóságok a honvédséggel együtt komoly erőforrásokat mozgósítottak.

Közben nyilatkozott a Hableány tulajdonosának, a Panoráma Deck Kft.-nek a szóvivője, aki szerint a hajót folyamatosan szervizelték, műszaki hibáról nem tudtak. A balesetet szenvedett jármű a cég flottájának egyik legkisebb tagja, egy Projekt 544 (Moszkvics) típusú, 27 méter hosszú, motoros személyhajó 60 fős befogadóképességgel. A cég a hajót 36,7 millió forintos piaci értéken tartotta számon.

2019. május 30.

A hajó roncsát szinte azonnal megtalálták a Margit híd pilléréhez közel.

Már másnap megérkeztek az első szakértői vélemények a tragédiával kapcsolatban. Egy szállodahajó fedélzetmestere például azt mondta, hogy csak idő kérdése volt a tragédia, ugyanis egyre több szállodahajós cég szervez városnéző túrákat. Mások arról nyilatkoztak, hogy alapvető problémák vannak a magyarországi hajós szakmában. A profitot rövid idő alatt kell kitermelni, tapasztalt szakemberből nincs elég, a vízi forgalom pedig egyre csak nő.

Mun Dzse In dél-koreai elnök a külügyminiszterrel az élén, kormányszintű operatív csoport megalakítását rendelte el. Egyben utasította kormányát, hogy a magyar hatóságokkal együttműködve tegyen meg minden lehetséges intézkedést azoknak a dél-koreai turistáknak a megsegítésére, akik hajóbalesetet szenvedtek.

A balesetnek óriási nemzetközi sajtóvisszhangja volt. A Google másnap hatvanhat találatot adott fel a hírrel kapcsolatban, első sorban az amerikai CNN és a brit BBC beszámolója nyomán, de a szintén brit Guardian és a New York Times írásait is átvették sokan. Számos további európai és amerikai site-on túl két dél-koreai angol nyelvű hírportál is tudósított a tragédiáról, akárcsak az arab Aljazeera, a South China Morning Post, az Ottawa Citizen, a szingapúri The Straits Times, az egész Ázsiát monitorozó CNA, a Bangkok Post, a New Zealand Herald, a Philippine Star, két ausztrál portál, illetve a többnyelvű orosz RT sajtóorgánum.

A koreai média megszólaltatta a Hableány katasztrófájának túlélőit Budapesten. Az egyikük azt mondta, az ütközés pillanatában körülbelül húszan a fedélzeten voltak, fotóztak, mintegy tíz ember pedig az alsó kabinokban volt. látta közeledni a nagy hajót, de elképzelni sem tudta, hogy össze fognak ütközni.

Már csütörtökön megjelentek az első videofelvételek is: az Időkép kamerái a távolból rögzítették a két hajó útját és találkozását.

Csütörtökön életbe lépett a hajózási zárlat a Duna érintett szakaszán. A budai oldalon a hajók közlekedhettek ugyan, de korlátozott sebességgel, hogy a hullámok ne zavarják a mentési munkálatokat.

A rendőrök meghallgatták a Hableány tulajdonosait, aki elmondták, hogy az elsüllyedt hajó kétfős legénysége komoly tapasztalattal rendelkezett. Közben megindították a büntetőeljárást is, a rendőrség szemtanúk jelentkezését várta. A történet jelenlegi "főszereplőjét", a szállodahajó kapitányát őrizetbe vették és gyanúsítottként hallgatták ki.

Nagy erőkkel folyt a mentés, de a magas vízállás és az erős sodrás miatt lehetetlen volt a Hableányt megközelíteni. A delegáció mellett Dél-Korea egy tizenkét fős mentőcsapatot is elindított, hogy segítsenek a kutatásban. Este hét óra körül egy darushajó érkezett a Margit hídhoz.

2019. május 31.

Pénteken Orbán Viktor szokásos rádióinterjújában együttérzését fejezte ki a dunai hajótragédia áldozatai családtagjainak, és ígéretet tett arra, hogy kiderítik, mi történt.

Sokak számára érthetetlen módon a Viking Sigyn elhagyta Budapestet és utasaival együtt Passauba tartott. A hajóskapitány Budapesten maradt, ügyvédein keresztül azt üzente, hogy nem szegett meg semmilyen szabályt.

A nemzetközi hírverés következtében nemcsak a távol-keleti vendégektől, hanem más piacokról is érkeztek lemondások a budapesti hajós utakra. A Magyar Beutaztatók Szövetségének elnöke ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a tragédiából nem szabad következtetéseket levonni a tejes budapesti hajós turizmusra nézve.

2019. június 1.

Már három nappal a tragédia után felmerült, hogy a budapesti segítségnyújtás hatékonysága több sebből vérezhet. A Népszava hosszabb cikkben foglalkozott többek között azzal, hogy az időjárási viszonyok nem voltak annyira extrémek, amely indokolta volna a speciális keresőhelikopterek bevetésének elmaradását. A mentés is komoly nehézségekbe ütközött. Egy bajai ipari búvár megpróbált lemerülni, de őt is ki kellett menteni.

Újabb videót töltöttek fel a balesetről, ezen már látszott, hogy a szállóhajó nekimegy a kisebbik hajónak, ami emiatt elkezd keresztbe állni.

Szombaton a bíróság a VI. és VII. Kerületi Ügyészség indítványa alapján elrendelte a Viking Sigyn hajóskapitányának letartóztatását. Jurij C. 15 millió forint óvadék letétele esetén, Budapest területén bűnügyi felügyeletbe kerülhetett, nyomkövető eszköz alkalmazása mellett.

Azonosították a baleset hét dél-koreai áldozatát többek között ujj- és tenyérnyomatok, és a hozzátartozóknak mutatott fényképek alapján.

Szombaton drónok is megpróbáltak lejutni a roncshoz, de nem jártak sikerrel, kiderült, hogy az mélyebben van, mint korábban gondolták.

2019. június 3.

Egy Dél-Koreában élő magyar publicista a hvg.hu-nak azt mondta, hogy az első napok információhiánya miatt meglehetősen rossz kép alakult ki Magyarországról Dél-Koreában. Azt sem értették sokan, hogy egy 70 éves hajó, miként üzemelhetett még.

Megbukott a magyar diplomácia is. A dél-koreai politikusok hiányolták az "ilyenkor szokásos" gesztusokat, kint az is furcsa volt, hogy nem Orbán Viktor kereste meg a dél-koreai elnököt a tragédia után, hanem ő hívta a magyar kormányfőt.

A baleset utáni első hétfőn találták meg az első holtesteket, a tragédia helyszínétől távol.

Polt Péter legfőbb ügyész a dél-koreai turistákat szállító hajó balesetét a kiemelt tárgyi súlyra és a nemzetközi összefüggésekre figyelemmel kiemelt üggyé nyilvánította.

16 óra 30 perc körül két búvár is lemerült a roncshoz és holtestet hoztak a felszínre.

2019. június 4.

Kedden hivatalosan 9-re emelkedett az áldozatok száma, a keresés nagy erőkkel folytatódott. Közben megszólalt Pintér Sándor belügyminiszter, aki az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt rendkívül gyorsnak és szakszerűnek értékelte a mentést.

Újabb holtestet hoztak fel a roncsból, az áldozatok száma 10-re emelkedett.

2019. június 5.

Szerda reggel elindult a Clark Ádám hajódaru Komáromból, hogy kiemelje a Hableány roncsát. A 200 tonna teherbírású jármű délután érkezett meg az északi összekötő vasúti hídhoz Újpestre, de magas vízállás miatt még várnia kellett az áthaladással.

Újabb holtesteket azonosítottak, ekkor még 13 áldozatot kerestek.

2019. június 6.

A Vessel Finder hajókövető oldal és a Duna-parti webkamerák felvételei alapján kiderült, hogy a balesetet okozó Vikingy Sigyn utasokat szállított egy héttel a balesetet követően.

Akkor röppent föl először az - azóta cáfolt - információ, hogy a Viking Sigyn kapitánya adatokat törölhetett a telefonjáról. A fővárosi főügyész 5 ügyészből, illetve alügyészből álló ügyfeldolgozó csoportot hozott létre a baleset vizsgálatára.

Újabb holtesteket találtak, ekkor még 9 dél-koreai utast és a hajó 2 tagú magyar legénységét keresték a hatóságok. Az első magyar áldozatot este találták meg a Szabadság híd környékén.

2019. június 7.

A szállodahajó tulajdosa a Viking Cruises szóvivője elismerte, hogy a kapitány korábban részese volt egy holland balesetnek, de állítása szerint azon a hajón nem ő volt a kapitány. A magyar ügyészség ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy gyanúsítottként vonták felelősségre az ügyben.

2019. június 8.

Újabb holtestet találtak Érdnél, még 8 embert kerestek, köztük az egyik magyar áldozatot.

2019. június 10.

A tragédia négy áldozatának hamvaival hazatértek hozzátartozóik Szöulba, egy házaspárt már el is temettek.

Ekkor derült ki, hogy a Viking Sigyn nem jön be Budapestre, hanem megáll Visegrádnál. A rendőrség újabb szemlét tartott a hajón "további bizonyítékok beszerzése és a tényállás teljes körű tisztázása érdekében".

Mivel sokakban felmerült, hogy esetleg szakszerűtlen lépés volt elengedni a hajót a tragédia után, a rendőrség közleményt adott ki, amelyben azt írták, hogy nem követtek el hibát és a hajó távozás semmilyen hatást nem gyakorolt az eljárás menetére.

2019. június 11.

13 nap után kiemelték a Hableány roncsát a Dunából. Az átvizsgálás során még 4 holttestet találtak, ezzel az eltűntek száma 4-re csökkent. A hajót a csepeli kikötőbe szállították, abban újabb testet nem találtak.

MTI Fotó, Mohai Balázs

2019. június 12.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság határozatát és 15 milliós óvadék ellenében kiengedték a Viking Sigyn kapitányát, akinek heti két alkalommal személyesen jelentkeznie kellett a nyomozóhatóságnál. Jurij C. nyomkövetőt viselt és nem hagyhatta el Budapestet.

2019. június 13.

Újabb utast azonosítottak, még három embert kerestek a hatóságok.

A balesetben ekkor jelent meg a politikai szál, ugyanis a New York Times megírta, hogy a turizmus az egyik legnyereségesebb szektor, amely kormányközeli emberek befolyási körébe tartozik. Így a Magyar Turisztikai Ügynökségébe is, amely a Viking Sigyn szállodahajó üzemeltetőjével közös cégben tulajdonolja a 70 dunai kikötőt üzemeltető Mahart Passnave céget.

2019. június 14.

Orbán Viktor azt mondta szokásos rádióinterjújában, felveszi a kapcsolatot Dél-Koreával, hogy közösen állítsanak emléket a tragédiának. Ebben a Panorama-Deck is részt kíván venni - közölte akkor a cég. Azóta erről nem érkezett hír.

2019. június 17.

Szabó Tímea a Viking hajózási cég és az állam közös üzletéről kérdezte Orbán Viktort a parlamentben, illetve azt szerette volna megtudni, hogy a baleset után miért engedték el a szállodahajót Magyarországról. Orbán Viktor azzal hárított, hogy ízléstelennek nevezte a kérdést.

2019. június 21.

A rendőrség megállapította, hogy nem állt tudatmódosító hatása alatt a Viking Sigyn kapitánya.

2019. június 25.

A Viking Sigyn újra Budapesten vesztegelt. Lapunk le is fotózta a hajó orrát, amelyen apró kopásoktól eltekintve nem látszott komoly sérülés.

Napi.hu, Szász Péter

2019. június 28.

Újabb holtestet azonosítottak, még két embert kerestek a hatóságok.

2019. július 2.

Kihallgatta a rendőrség a baleset túlélőit. Volt olyan tanú, aki arról beszélt, hogy az ütközés előtt a Viking Sigyn utasaival még a szemkontaktusa is megvolt. Ezután két nagy lökést éreztek, de a második már teljesen befordította a kishajót a vízbe.

2019. július 6.

Makád térségében újabb holtestet találtak, akiről kiderült, hogy az egyik koreai turista. Azóta tudjuk, hogy ő volt az utolsó, akit azonosítani tudtak. Az utolsó áldozat máig nem került elő.

2019. július 29.

Törvénysértő volt az alsóbb fokú bíróságok döntése, hogy óvadékot engedélyezett a hajóskapitány ügyében - mondta ki a Kúria elvi jellegű határozatában. A Kúria indoklása szerint a törvénysértés arra vezethető vissza, hogy a bíróság hallgatott és nem adott választ bizonyos kérdésekben, ez pedig egyoldalúságot jelent.

Néhány órával a Kúria döntése után őrizetbe vették Jurij C.-t.

2019. július 31.

Ismét elrendelte a dunai hajóbaleset ügyében a szállodahajó meggyanúsított ukrán kapitányának letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság.

2019. augusztus 8.

A Fővárosi törvényszék arról döntött, hogy letartóztatásban marad a kapitány. A korábbi, elsőfokú végzéssel szemben a gyanúsított és védője, illetve az ügyészség is fellebbezett. A védő a gyanúsított szabadlábra helyezését vagy enyhébb kényszerintézkedés elrendelését kérte, az ügyészség viszont azt indítványozta: a másodfokú bíróság állapítsa meg, hogy a gyanúsított és a büntetőeljárásban részt vevő személyek viszonya is okot ad a bizonyítási eljárás megnehezítésére.

2019. augusztus 27.

A VI. és VII. kerületi ügyészség indítványozta a nyomozási bírónál, hogy további három hónappal - november 30-ig - hosszabbítsa meg Jurij C. letartóztatását. Pár nappal később a törvényszék úgy döntött, hogy csak egy hónappal hosszabbít.

2019. szeptember 3.

Egymillió forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel az utolsó dél-koreai áldozat családja.

2019. szeptember 7.

A napi.hu szúrta ki, hogy hetek óta nem néz Magyarország felé a Vikingy Sigyn. Míg korábban a Danube Waltz túra részeként rendszeresen járt Budapesten, a cég honlapja szerint levették erről az útról. Ezt kérdésünkre a cég megerősítette.

A Hableány matrózának családját képviselő Magyar György ügyvéd azt mondta, hogy a jelenleg "utolsó áldozatként" emlegetett 41 éves, dél-koreai nő, akit még keresnek a hatóságok, valójában az első áldozat lehetett, aki vagy a Viking Sigyn vagy az öt követő Viking Idun alá kerülhetett közvetlenül a baleset után. Ha pedig így van, akkor igen kevés esély van arra, hogy a holttest keresése eredményes lesz.

2019. szeptember 27.

Az ügyészség megtámadta a Fővárosi Törvényszék döntését, hogy a Viking Sigyn kapitányának előzetes letartóztatását ne csak szeptember végéig hosszabbítsák meg. A fellebbezésnek helyt adtak, az új dátum november 30 lett.

2019. október 11.

Két felvétel került az ATV Híradó birtokába a balesetről: az egyiket egy amerikai turista készítette a Viking hajóorrából, a másik felvételt pedig egy térfigyelő kamera rögzítette.


2019. október 15.

Kiderült, hogy a rendőrség a Viking Idun nevű szállodahajó kapitányának és személyzetének felelősségét is vizsgálja.  Ebben az ügyben a segítségnyújtás elmulasztása lehet a vád.

2019. október 26.

Hiába hosszabbították meg a kapitány előzetes letartóztatását november 30-ig, a nyomozási bíró helyben hagyta a Viking Sigyn védőjének indítványát, és szabadlábra helyezte. Kijelölt budapesti lakhelyét ugyanakkor nem hagyhatta el.

2019. október 28.

A VI. és VII. kerületi Ügyészség fellebbezést jelentett be a szabadlábra helyező végzés ellen. Arra hivatkoztak, hogy nagy a szökés veszélye és Ukrajna nem fogja kiadni a kapitányt Magyarországnak. Emellett attól is tartottak, hogy a kapitány, a vele szakmai és baráti viszonyban álló tanúkat befolyásolhatja.

2019. november 28.

Megtörtént a vádemelés halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt.

A vádirat szerint a vádlott 1975 óta hajózik a Duna egész szakaszán. 1989 óta van hajóskapitányi képesítése, 2000. óta egy svájci székhelyű hajózási társaság alkalmazásában áll, mint hajóskapitány. A férfi érvényes rádió- és radarkezelői képesítéssel is rendelkezik.

A kapitány a hajót zuhogó esőben, éjszakai látási viszonyok között, a Duna két partján üzemelő közvilágítás mellett, sűrű vízi forgalomban vezette, azonban szabad szemmel több mint 1 kilométer távolságra el lehetett látni.

A Dunán ekkor azonos irányba közlekedett a Hableány nevű, kisebb személyhajó, amelyen utasként 33 dél-koreai állampolgár, valamint a kapitánya és egy fő legénység tartózkodott. A kisebb hajó a Parlament előtt, balról megelőzte a szállodahajót, majd előtte hajózott és így elsőbbségi helyzetbe került a Margit híd alatti áthajózásnál. A nagy hajót vezető vádlott ennek ellenére gyorsítani kezdett.

Ekkor körülbelül 5 percig szabad szemmel, és a hajó radarberendezésének képernyőjén, illetve a helymeghatározó adatokat megjelenítő kijelzőn is egyértelműen látható volt a Hableány hajó helyzete, iránya és sebessége. Az is észlelhető volt a vádlott számára, hogy ha változatlan sebességgel és irányban vezeti a saját hajóját, a Hableányhoz veszélyes közelségbe kerül és a két hajó ütközése is bekövetkezik. A kapitány azonban a tőle elvárható figyelmet elmulasztotta, percekig nem a hajó vezetésére koncentrált, így mindezt nem észlelte, a biztonságos távolságot nem tartotta meg, az előzéshez szükséges rádió- és hangjelzést nem adta le.

A vádlott magatartása miatt a Margit híd alatti hajóúton a szállodahajó nekiütközött a Hableány hátsó részének, a kisebb hajót beforgatta maga elé, rövid ideig maga előtt tolta, majd lenyomta. A Hableány körülbelül 30 másodperc alatt teljesen víz alá került, elsüllyedt, a rajta tartózkodó harmincöt személy vízbe került.

A vádlott az adott helyzetben tőle elvárható segítségnyújtási kötelezettségének a harmincöt közvetlen életveszélyben lévő sértettet illetően nem tett eleget, annak ellenére, hogy a megfelelő képzéseken és gyakorlatokon részt vett, 2019 áprilisában és májusában több mentési gyakorlatot le is vezetett.

2019. december 16.

Sokadjára ismét letartóztatták a kapitányt.