A munkavállalók már több mint egyharmada (36 százalék) kezdett el aggódni amiatt, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ez 8 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest.
A növekvő bizonytalanságról árulkodik az is, hogy míg tavasszal a megkérdezettek 61 százaléka bízott abban, hogy több mint öt évig fennmaradhat a jelenlegi pozíciója a munkahelyén, ez az arány mostanra 53 százalékra zuhant - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián közös kutatásából.
A 2022 második negyedévében készült felmérésben a munkaerőpiaci stabilitási indexe 75 pontos értéket vett fel, ez 2 pontos esést jelent a tavalyihoz, illetve 3 pontos csökkenést az előző negyedévhez képest.
A koronavírus-járvány két évvel ezelőtti megjelenéséhez hasonlóan a romló gazdasági mutatók, a válságtól való félelem, valamint a háború okozta bizonytalanság hatására a munkavállalók hangulata jóval pesszimistábbá vált – állapította meg Kiss Márk István, a BNP Paribas Cardif Biztosító vezérigazgatója. A korábbi negyedévekben tapasztalható emelkedő optimizmus ugyan megtorpant, de az csak egy-két negyedév után derülhet ki, hogy egy átmeneti hangulatromlásról, vagy pedig egy hosszabb távú negatív trendről lehet beszélni.
Mennyi időt tudnának átvészelni?
Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók 42 százalékának a háztartása legfeljebb három hónapot tudna átvészelni a fő kereső állásvesztése esetén.
Ezzel szemben közel 8 százalékpontot ugrott és így 33 százalékot ért el azok aránya, akik 4 hónap és egy év közötti időszakot is ki tudnának bírni, 22 százalékuk pedig több, mint egy évet is képes lenne átvészelni.
Állásvesztés esetére a válaszadók 69 százaléka szerint maradna valaki a háztartásban, akire támaszkodhatnak. Közel kétharmaduk (64 százalék) kölcsön tudna kérni olyan családtagtól, rokontól, akivel nem lakik közös háztartásban; 55 százalékuknak pedig valamelyik barát tudna segíteni. A válaszadók több mint negyede (28 százalék) állította azt, hogy amennyiben elveszítené az állását, rendelkezne olyan biztosítással, amelyből pénzhez jutna.
Akár biztosítást is kötnének munkanélküliség ellen
A munkavállalók egyre nagyobb hányada realizálja, hogy egy gazdaságilag bizonytalanabb időszakban – rosszabb esetben jövedelemkiesés esetén – nincs elegendő pénzügyi tartaléka a szokásos kiadások, adott esetben egy hiteltörlesztés fedezetére.
Tapasztalataink szerint ilyenkor szignifikánsan megnő az érdeklődés a különböző jövedelempótló biztosítások iránt. Érdemes tehát a nem várt eseményekre előre felkészülni és kalkulálni az esetleges következményekkel – tette hozzá a vezérigazgató.
Arra is rákérdeztek, hogy az interjúalany milyen valószínűséggel kötne meg egy olyan típusú biztosítást, amely munkanélküliség esetén anyagilag kisegítené. Az eredmények alapján a megkérdezettek közel negyede (25 százalék) valószínűleg vagy biztosan hajlandó lenne ilyen biztosítás megkötésére.
Bíznak az új munkahelyben is
Pozitív fejleménynek számít a munkavállalók azzal kapcsolatos optimizmusa, hogy mennyire érzik úgy, hogy egy esetleges állásvesztés, vagy felmondás esetén könnyen találnának a képzettségüknek megfelelő új állást.
A felmérésben regisztrált rekordmagas a 65 pont, az előző év azonos időszakának 60, illetve a 2020-as 58 pont után. Az ezzel kapcsolatos részkérdésben pedig a válaszadók 54 százaléka állította azt, hogy könnyen, vagy nagyon könnyen találna magának munkát: ez az érték az előző év hasonló időszakával összevetve 4 százalékpontos emelkedést jelent, ami továbbra is optimizmusra ad okot.
A kutatásból egyébként az is kiderül, hogy a megelőző évi adatokkal összevetve 4 ponttal visszaesett a magyar munkavállalók jelenlegi munkahelyük fennmaradásával kapcsolatos optimista percepciója és gyakorlatilag a járvány időszakához hasonló értéket vett fel (85 pont). A tavalyi évhez hasonlóan az interjúalanyok 73 százaléka vélte úgy, hogy több mint öt évig biztosan megmarad a munkahelye, vagy a cég, ahol dolgozik, vagyis az ezzel kapcsolatos percepció érdemben nem változott egy év alatt. Az interjúalanyok több mint egyharmada (36 százalék) viszont fél attól, hogy egy éven belül esetleg elveszítheti az állását, ami csaknem 8 százalékpontos emelkedést jelent az előző negyedévhez képest.