A kormány által összeállított tizenhat kérdés közül mindössze négy vonatkozik a magyar gazdaság egyik legfontosabb fejlesztendő területének tekintett kis-és középvállalkozói rétegre; közülük azonban a minimálbér emelésére vonatkozó inkább negatívan érinti a kkv szektort - írja a Policy Agenda. Szerintük ez is bizonyítja, hogy a kiscégeknél inkább átalányadózáson töri a fejét a kormány, azonban az elemzés szerint addig értelmezhetetlen ez a kérdés, amíg nem látjuk a tervezett  adókulcsokat és a kedvezmények mértékét. Bár első hallásra kedvezőnek tűnik egy egyszerűbb adózási rendszer, az nagy kérdés, hogy milyen területekre terjesztenék ki - vonja le a következtetést a Policy Agenda.

A cég szerint, bár a hátrányos helyzetű térségek bekapcsolása a gazdaság vérkeringésébe nélkülözhetetlen, a szabadvállalkozási zónák létrehozása nem csodafegyver, mivel nem kezeli az alapproblémákat; mint a felvevő piac hiányát, mint a megfelelő munkaerő hiányát és mint az alapinfrastruktúra rossz állapotát.

Ugyanakkor mindezeknek ellentmond az a kérdésekből is látható egyértelmű szándék, amely szerint további minimálbéremelésre készül a kabinet - olvasható az elemzésben. Ez pedig, bár elvileg javítja a munkavállalók anyagi helyzetét, de - mivel hatása rövid időn belül megjelenik a bérszínvonalban, sőt a foglalkoztatottak számában is - egyúttal rontja a vállalkozások gazdálkodását, és versenypozícióit.

Újabb hadüzenet a nagyoknak

A kérdések közül hat érinti a nagyvállalatokat, és alig van, amelyik pozitív értelemben viszonyulna hozzájuk. Az egyik például a banki, távközlési, biztosítási piacot és a közszolgáltatást végzők különadóinak (még ha most más is az elnevezésük) hosszú távú fenntartására vonatkozik, ám ez a kérdés inkább csak szimbolikus, mivel elképzelhetetlen, hogy a több százmilliárd forintnyi ilyen formában befolyó adókat ebben a kormányzati ciklusban képes legyen bármi mással is kiváltani a kormány.

A kérdések között vannak olyanok, amelyek tovább erősítik azt a stílust, ami tavaly decemberig jellemezte a magyar kabinetet. Bár ettől az évtől kezdve főként a kommunikációban érezhető volt egy konszolidációs törekvés, amelynek két látványos eleme, egyrészt a bankokkal való kiegyezés, másrészt a német gazdaság meghatározó szereplői felé való újranyitás volt.

A mostani kérdőív újra ezt a politikát látszik felülírni, mivel ismét élesen szembemegy például német befektetők érdekeivel. A közszolgáltatások területén pedig akár úgy is értelmezhetőek a szándékok, hogy az ezeket végző cégek (víz, villany, gáz, szemétszállítás, távfűtés) indirekt államosítására is sor kerülhet, kiemelve ezt a területet a piacgazdaságra érvényes törvényszerűségek közül. Ez persze jól hangzik, mivel a választók reménykedhetnek a csökkenő havi számlákban, ugyanakkor a befektetési környezet újabb bizonytalansága miatt ez hamar a visszájára fordulhat, növelve a költségvetés terheit.

Gazdaságról beszélünk?

Bár a nemzeti konzultáció a választókat elvileg a gazdaságról kérdezi, de a kérdések közül tíznek minimális köze van a gazdaság fejlesztéséhez, inkább az embereknek szóló üzenetek - véli a Policy Agenda. A kormány eszerint keresi az ösztönzőket, hogy minél több idős, nyugdíjkort elért ember maradhasson a munka világában, amit teljes adó- és járulékmentes foglalkoztatási lehetőséggel ösztönözné. Az elemző cég elképzelhetőnek tartja, hogy egyes ágazatokban, akár kvótaszerűen bevezessenek egy ilyen rendszert, de általános kiterjesztése a jelenlegi foglalkoztatottsági helyzetben nehezíthetné a fiatalok elhelyezkedési esélyeit.

A konkrét megoldási javaslatokat hiányolja a Policy Agenda azokból a kérdésekből is, amelyek a kisgyermekes nők munkába állását, a fiatalok elhelyezkedését és a szociális szövetkezetek működését érintik. A kabinet a kérdések során ismét felveti a szokásos témáit, így a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését, a devizahitelesek további megsegítését, illetve a luxuscikkek utáni emelt áfakulcs bevezetését. De ezek mögött igazi tartalom nem látszik, inkább tűnik - főleg a nyugdíjasok esetében - későbbi pozíciók építésére szolgáló lépéseknek.

A mostani konzultáció kérdéseiben a korábbiakhoz képest kevesebb konkrétum található, ebből következően a kabinet nem is készül hosszú távú megoldásokra a felvetett témákban - vonja le a végső következtetést az elemző cég.