Magyarországon utoljára 1990-ben fordult elő diftéria (torokgyík), haláleset pedig legutóbb a hetvenes években volt. A kórokozó és a betegség ugyanakkor jelen van a világban, ott ahol nincs védőoltás, vagy az átoltottság alacsony szintű, még mindig tömegesen fordulhat elő a kór. Magyarországon 99 százalékos az átoltottság, az ország akkor is mentes maradt a fertőzöttségtől, amikor 1990-1996 között a volt Szovjetunió utódállamaiban ötezer halálos áldozatot követelt a diftéria, s a betegséget 14 európai országba behurcolták - hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, amelyet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) oltások és mellékhatások témakörben szervezett.
Miközben az oltásellenes mozgalmak a védőoltások veszélyes, akár halálos mellékhatásaival riogatnak, a Magyarországon tavaly beadott 2,5 millió oltás után 174 nem kívánatos eseményt jelentettek összesen. Ezek közül a legtöbb az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltás (46), és Di-Per-Te, Polio, HIB (diftéria, szamárköhögés, tetanusz, járványos gyermekbénulás, hib) oltás (49) kapcsán érkezett.
Mint minden élő szervezetre gyakorolt beavatkozásnak, így a védőoltásoknak is lehetnek nem kívánt hatásai, hiszen ilyenkor egészséges emberek immunrendszerét provokálják a súlyos fertőző betegségek elleni immunválasz kiváltása érdekében. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója kiemelte, természetesen igyekeznek a nem kívánt hatásokat minimalizálni, mindenesetre az oltások kockázatai összehasonlíthatatlanul kisebbek, mint az általuk elkerülhető életveszélyes betegségeké.
Minden egyes, az oltással összefüggően bejelentett, nem kívánt hatást kivizsgálnak, lehetőleg 24 órán belül, a súlyosabbakat az európai szakhatóságoknak is jelentik. A vizsgálat az oltás és a nem kívánt hatás közötti ok-okozati kapcsolatot tárja fel. Az oltási szövődményről bárki tehet bejelentést, a vizsgálódók bármilyen további szakértőt, labort igénybe vehetnek a munkához. Dán járványügyi szakemberek például a napokban kérték az Európai Gyógyszerügynökséget, kutassa fel, vajon Dániához hasonlóan máshol is okozott-e szapora szívverést a tinilányoknak beadott HPV oltás.
Az egyik vezetői női halálok, a méhnyakrák ellen 70-80 százalékos védettséget nyújtó HPV oltást Magyarországon tavaly ősszel vezették be térítésmentesen a 12 évet betöltött, hetedikes lányok körében. Az első kampányoltás során 35 ezer lányt oltottak be, s mindössze 13 bejelentés érkezett nem kívánatos eseményekről, ebből 11 pánikreakció volt, két esetben erős helyi fájdalomról panaszkodtak - mondta Melles Márta. Tavasszal a második körben négy olyan bejelentést kaptak enyhe reakcióról, amelyek összefüggésben lehettek az oltással. A HPV oltás amúgy már 2007-óta forgalomban van, 2007-2014 között mintegy 245 ezer esetben adták be, nem kívánatos eseményről összesen 10 bejelentés érkezett.
Az oltásellenes mozgalmakról a szakértők úgy vélték, nagyon sok kárt okoznak, de bár úgy tűnik sokan vannak hirdetői és nagyon hangosak, társadalmi támogatottságuk valójában nem jelentős, amit az is bizonyít, hogy a nem kötelező oltásoknál, mint például a HPV, mért 80 százalék fölötti az átoltottság.