A fogyasztói árak augusztusban 0,1 százalékkal csökkentek, ami kissé alacsonyabb várakozásokhoz képest - kommentált a KSH friss adatait Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. elemzője.. A meglepetést leginkább a szolgáltatások vártnál kisebb árnövekedése okozta. A maginfláció 1,2 százalék volt, ami azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a hazai gazdaságban.
Szeptemberben részben bázishatások, részben a dohánytermékek jövedéki adójának emelése miatt az infláció 1 százalék közelébe emelkedhet, azt követően az üzemanyagok áraiban jelentkező bázishatások, valamint az üzemanyagok jövedéki adójának várható emelése miatt 1,5 százalék jöhet, év végére pedig elérheti a 2 százalékot, de a 3 százalékos inflációs célt várhatóan így sem éri el 2018-ig, ami lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását, valamint a nem-konvencionális eszközök alkalmazását. A tavalyi átlagos infláció mínusz 0,1 százalék volt, idén 0,5 százalékra számít. Jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfa csökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet - véli Suppan.
Az inflációt továbbra is elsősorban az üzemanyagárak alakulása mérsékelte, miközben a ruházati cikkeknél és a szolgáltatásoknál figyelhettük még meg az infláció jelentősebb mérséklődését. A friss adat nem változtatja meg az általános vélekedést, továbbra is az infláció jelentős megugrására számítunk a következő hónapokban - állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank Zrt. közgazdásza. Ennek oka elsősorban a bázishatás mellett a jövedéki adó emelések, mely a dohánytermékeket és az üzemanyagokat érinti. Ez egyben azt is jelenti, hogy egy újabb váratlan sokk hiányában huzamosabb ideig búcsút inthetünk a negatív inflációs mutatóknak. Sőt, az év végére akár 1,8 százalékra is ugorhat az áremelkedés éves üteme.
Így látja a helyzetet az MNB
Az MNB-nek az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatói augusztusban lényegében nem változtak az előző hónaphoz képest - adta hírül saját elemzésében a jegybank. Az indikátorok változatlanul visszafogott inflációs környezetre utalnak .
A keresletérzékeny termékek inflációhoz való hozzájárulása nem változott, míg a volatilisebb, költségváltozásokra érzékenyebb élelmiszer- és energiaárak összességében továbbra is az árcsökkenés irányába hatottak.
Az iparcikkek éves inflációs rátája mérséklődött júliushoz képest, de az elmúlt másfél év átlagánál továbbra is magasabb szinten tartózkodik . A termékkörön belül a tartós iparcikkek szezonálisan igazított árszintje lényegében nem változott, míg a nem-tartósaké enyhén mérséklődött. Utóbbihoz a havi alapon nagy volatilitást mutató repülőjegyárak a szokásostól eltérő augusztusi csökkenése is hozzájárult. Az iparcikkek árazását a mérsékelt importárak árleszorító hatása, valamint a folyamatosan élénkülő belföldi kereslet kettős hatása alakítja.
Augusztusban a piaci szolgáltatásoknál az árak visszafogott dinamikát mutattak. A feldolgozott élelmiszerek szezonálisan igazított árai enyhén emelkedtek. A feldolgozatlan élelmiszerek szezonálisan igazított árszintje nőtt, melyhez leginkább a szezonális termékek - friss zöldség, gyümölcs - árdinamikája járult hozzá. A szabályozott termékek széles körében változatlanok maradtak az árak az előző hónaphoz képest.
A lakosság inflációs várakozásai az elmúlt időszakban nem változtak, és az alacsony inflációs folyamatokkal összhangban mérsékelt szinten alakulnak - olvasható az elemezésben.
| Teljes infláció | -0,1 |
| Ritkán változó árú termékek inflációjának hozzájárulása (súlya 32,4 százalék) | 0,6 |
| Egyéb tételek hozzájárulása (67,6 százalékpont) | -0,7 |
| Keresletérzékeny infláció hozzájárulása (súlya 55,0 százalék) | 0,8 |
| Egyéb tételek hozzájárulása (45,0 százalékpont) | -0,9 |
| Adószűrt maginfláció hozzájárulása (súlya 67,9 százalék) | 0,8 |
| Egyéb tételek hozzájárulása (32,1 százalékpont) | -0,9 |
| Forrás: MNB | |