A párizsi székhelyű OECD Magyarországról szóló legfrissebb prognózisában 2018-ra 4,4, 2019-re 3,6 százalékos gazdasági növekedést vár. A két adat az előző, novemberben kiadott előrejelzéséhez képest 0,5, illetve 0,8 százalékponttal gyorsabb növekedést jelent.

Az OECD GDP-prognózisa optimistább az Európai Bizottságénál, miután a brüsszeli testület legutóbbi, tavaszi gazdasági előrejelzésében erre az évre 4, jövőre pedig 3,2 százalékos GDP-bővülést vár a magyar gazdaságtól. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése a legpesszimistább, a nemzetközi szervezet ugyanis erre az évre 3,8, jövőre pedig csupán 3 százalékos ütemet jelez előre.

Az OECD növekedési számai ugyanakkor immár közel állnak a magyar kormány várakozásaihoz, miután a kabinet az áprilisi várakozások szerint idén 4,3, jövőre pedig 4,1 százalékos GDP-növekedést vár. Egy azonban minden előrejelzésben közös: a magyar gazdaság lassul jövőre - a kérdés csak az, milyen ütemben

A belső kereslet a motor

Az OECD elemzői szerint a gazdasági növekedés motorja továbbra is a belső kereslet, amelyet a jelentős minimálbér-emelés, a gyorsan növekvő foglalkoztatottság és az erős fogyasztói bizalom támogat. A munkanélküliség az OECD várakozásai szerint az idei 3,6 százalékról jövőre 3,4 százalékra csökken. Sőt a munkaerőpiac már a túlfűtöttség jeleit mutatja.

A várakozások alapján a magyar jegybank továbbra is fenntartja a nulla közeli alapkamatot és laza politikát folytat, illetve jelezte, hogy ezt a politikát kívánja folytatni még egy ideig. Emellett a fiskális politika is expanzív; az OECD ennek kapcsán kiemeli a vállalati adók csökkentését és a szelektív áfacsökkentést, amelyek növekedésösztönző intézkedésekkel (például oktatásra, szociális intézkedésekre és az igazságszolgáltatásra fordított kiadások, illetve a lakásvásárlásokra adott támogatások) vegyülnek.

Szigorítani kellene

A nemzetközi szervezet ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az erős gazdasági növekedés ellenére a GDP-arányos államháztartási hiány csak mérsékelten csökken 2019-ben, az idei 2,6 százalékról 2,1 százalékra, a 2017-es 2 százalék fölött maradva. Az államadósság viszont csökkenő pályán marad: az idei 72,2 százalékról 69,8 százalékra csökken a GDP arányában.

Az OECD elemzői szerint mind a fiskális, mind a monetáris politikának szigorúbbá kellene válnia, de ezt az elemzők 2019 előtt nem tartják valószínűnek. Ahhoz viszont, hogy az alacsony inflációt fenn lehessen tartani, a kamatokat emelni kell. A pénzromlás üteme egyébként a prognózis szerint az idei 2,6 százalékról jövőre 3,4 százalékra gyorsulhat, meghaladva az MNB 3 százalékos célját.

Ezeket a sokat olvasva már egyáltalán nem számít meglepetésnek Varga Mihály pénzügyminiszter keddi kijelentése. A politikus ugyanis a Bloombergnek úgy fogalmazott, hogy azon befektetőknek, akik komoly növekedésösztönző fiskális intézkedésekre számítanak a magyar kormánytól, még várniuk kell. Ezt azzal indokolta, hogy egy ilyen turbulens időszakban több költségvetési mozgástérre van szükség - ez pedig az államháztartási hiány faragását és a tartalékok erősítését jelenti.

Milyen kockázatok leselkednek a magyar gazdaságra?

A friss elemzés szerint az erős növekedés lehetőséget ad a közmunkaprogramban résztvevők számának csökkentésére is, amely ha hatékony képzéssel párosul, tartalékokat jelenthet az elsődleges munkaerőpiac számára. Emellett deregulációs és különböző, a versenyképességet ösztönző intézkedések révén javítani lehet az üzleti környezeten, ami a termelékenységet erősítheti, és javíthatja Magyarország integrálódását a globális értékláncokba.

Az OECD szakértői a lefelé mutatók kockázatok között emelik ki a vártnál gyorsabb béremeléseket, a tovább erodálódó a magyar versenyképességet és az infláció megugrását. Ezt ellensúlyozhatja egy vártnál nagyobb termelékenységi növekedés. Ugyanakkor Magyarország továbbra is sérülékenynek számít a fő exportpiacát, a német gépjárműpiacot érő bármilyen sokkal szemben.

Képünk forrása: Shutterstock.