Amikor arról beszélünk, hogy hányan vándoroltak ki Magyarországról, nagyon nehéz konkrét számot mondani, mivel egy mozgó célpontot vizsgálunk - mondta Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatója a Millennium Intézetnek adott interjújában. Továbbá azt is gyakran elfelejtjük, amikor számokról beszélünk, hogy mennyien vannak azok, akik kimentek ugyan, de haza is jöttek. A visszatérők aránya általában 50 százalék körül mozog - persze ez nem jelenti azt, hogy a visszatértek nem mennek el újra - mutatott rá a kutató, aki szerint azonban az egyik probléma ezzel a témával, hogy nem nem szakmai, hanem politikai vita folyik róla.

Arra, hogy mennyien mennek el, általában a külföldön élők állományának növekménye adhat valami fogódzót, ami különböző statisztikákban elég hasonló számokat mutat - magyarázta a kutató.

Kapcsolódó

Hirtelen megváltozott a helyzet

Eddig azt lehetett tudni, hogy például Lengyelországból és a Balti államokból sokan mentek el, de Magyarországról nem. Ez viszont hirtelen megváltozott, sok minden történt egyszerre: volt kormányváltás, megnyíltak a Magyarországnak fontos célországok - Németország, Ausztria, Egyesült Királyság - munkaerőpiacai. Emellett a válság is erősen érintette Magyarországot és az eladósodottság miatt itt megszorítások is voltak - mondta Hárs Ágnes, aki szerint utóbbinak ugyan nincs köze a migrációhoz, de fontos intézményi változások történtek. A kormányváltáskor például az új kabinet sok, a munkavállalók számára zavarba ejtő intézkedéseket vezetett be, akik közül sokan már nagy valószínűséggel eleve készülhettek a 2011-es osztrák és német munkaerő-piaci nyitásra és egyszer csak hirtelen azt lehetett észrevenni, hogy valóban megugrott a növekmény is.

A szakmunkások elsősorban Ausztriába és Németországba mentek, míg a diplomások, illetve azok az érettségizettek, akik tovább akartak tanulni pedig inkább az Egyesült Királyságba. Bár Magyarország az utóbbi években egy felzárkózási folyamaton keresztül megy keresztül, összességében még mindig nem drámai az elvándoroltak aránya, viszont az utóbbi években minden más csoporthoz - a szakmunkáshoz, a középiskoláshoz - képest a legnagyobb növekedést a magasan kvalifikáltak körében lehet látni. A diplomások között az elvándorlók aránya nagyon magas Magyarországon más országokhoz képest - emelte ki Hárs Ágnes.

A diplomások és a szakmunkások hiánya bizonyos szakmákban meg is jelenik bizonyos, ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs valamilyen visszaáramlás - tette hozzá.

Miért mennek el?

Az elvándorlás okai között viszont a Tárki kutatója szerint nem politikai okokat kell keresni, hanem sokkal inkább a megélhetési gondokat: munkahelyi környezet, a lehetőségek és a kilátások gyengesége, a megélhetés, de megjelenik a devizahitel és a lakáshelyzet problémája is. Hárs Ágnes szerint a mindennapi élet gondjai erősebb motivációk, mint a politikai indíttatások.

Az elvándorlást szokás a munkaerőhiány okaként is emlegetni, ugyanakkor a szakember - több kutatás eredményére utalva - rámutatott: az okok nagy része nem az elvándorlásban, hanem sokkal inkább a hazai gazdaság működésében keresendőek, Magyarországon a munkaerő-piaci helyzethez nagyon lassú volt a béralkalmazkodás. Bár a munkaerő elvándorlása súlyosbítja a helyzetet, de a pályaelhagyás ennél sokkal nagyobb problémát jelent, aminek az oka a bérstruktúra és a munkakörnyezet, a bánásmód. A legdrasztikusabb, egészségügyben történt elvándorlásnál is ezt lehetett látni - mutatott rá a kutató.