Nemrég, július elején hagyta jóvá az Európai Unió a Magyarországon január elsejével életbe lépett megújuló villamosenergia-termelést támogató rendszert (Metár). A döntést régóta várta a szakma, hiszen tavaly év végétől megszűnt az eddigi kötelező átvételi rendszer, a KÁT. Ennek lényege az volt, hogy a piaci ár felett lehetett értékesíteni a megújuló energiaforrásokból előállított energiát. Erre nagy szükség volt, illetve van ma is, hiszen a jelenlegi árak mellett nem lehet gazdaságosan zöldenergia-projekteket megvalósítani (mint ahogy fosszilis vagy nukleáris projektet sem).

Éppen ezért nem meglepő módon a Metárnál is lesz a KÁT-tal megegyező rendszer, amibe a 0,5 MW alatti erőművek tartoznak majd. A fél és egy MW közötti termelők egyedi kérelmek alapján, míg az ennél nagyobb erőművek pályázati alapon egy árprémium támogatási rendszerbe tartoznak majd. Ezek az erőművek a szabad piacon értékesíthetik az áramot, azaz a prémium típusú rendszerben a termelőnek magának kell vevőt keresnie a villamos energiára. Ez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szerint arra ösztönzi a termelőket, hogy a piaci árak változásához igazítsák a termelésüket, azaz lehetőség szerint akkor termeljenek, amikor arra nagyobb igény van: azaz alkalmazkodjanak a piaci kereslethez. Ezen felül kapnak a termelők egy árprémiumot, a két bevétel együtt pedig biztosítja a projekt megtérülését.

Kapcsolódó

Az állami szervezet szerint az új rendszer egyik fontos újdonsága az, hogy a nagyobb termelőknél versenyben dől majd el, kik kaphatnak támogatást, ami "lényegesen hatékonyabb megoldás lesz" a korábbi kötelező átvételhez képest. Ugyancsak változás, hogy a Metár-rendszerben létezik az úgynevezett "barna prémium", ami a KÁT-ból kikerülő, biomasszát vagy biogázt felhasználó erőművek gazdaságos továbbműködtetését szolgálja. A jelenlegi piaci árak mellett ugyanis támogatás nélkül nem gazdaságos ilyen erőművekben termelni, ugyanakkor az új erőművek építéséhez szükséges támogatáshoz képest ezeket viszonylag kis költséggel lehet működésben tartani.

Bármely megújulót lehet támogatni

"Az első dolog, amit kiemelnék a Metárral kapcsolatban, hogy Magyarország láthatóan hitet tett a megújuló energiatermelés mellett, azaz egyértelművé vált, hogy hazánk energiastratégiájában fontos helye van a megújulóknak is" - mondta a Napi.hu érdeklődésére ifj. Chikán Attila, az ALTEO Nyrt. alapító-vezérigazgatója. Pozitívumnak nevezte azt is, hogy ezáltal még ismertebb lehet a fenntarthatóság eszmerendszere: "Szokták mondani, hogy Magyarország kicsi ország, ám én úgy vélem, hogy senki sem elég kicsi ahhoz, hogy égve hagyja a villanyt" - fogalmazott ezzel kapcsolatban.

Ifj Chikán Attila: Senki sem teheti meg, hogy nem kapcsolja le a villanyt

Amennyiben a részleteket nézzük, úgy fontos megemlíteni, hogy az EU döntésének megfelelően a technológia szempontjából semleges tendereket fognak kiírni, azaz a magyar állam nem határozhatja meg, hogy mely megújuló energiaforrást kívánja támogatni. Ez ugyanakkor az ALTEO vezetője szerint nem jelent problémát, hiszen egy transzparens tenderrel a piac amúgy is szabályozni fogja magát, magyarán kiválogatódnak majd minőségi projektek, így pedig nem várható, hogy csak egyetlen terület vinné el a támogatások zömét. (A szélenergiát pedig egyéb törvényi előírásokkal továbbra is korlátozza az állam.)

Nem rontunk ajtóstul a házba

A második kiemelendő dolog ifj. Chikán szerint, hogy a magyar kormány nem kíván kapkodni az új rendszer bevezetésével. Ennek oka, hogy amikor már látni lehetett, hogy lezárják a KÁT-féle támogatási rendszert, akkor nagyon sok, közel 2500 kérelem érkezett a MEKH-hez. "Ha minden, tavaly beadott támogatási kérelemhez tervezett erőmű megvalósulna, akkor a hazai napelemes kapacitás - a háztartási méretű kis erőműveket nem számítva - mintegy 2100 MW-ra nőne 2018 végéig. Csak viszonyításként: ez összességében meghaladja a paksi atomerőmű teljesítményét."

Ifj. Chikán Attila szerint ugyanakkor még az ekkora érdeklődés sem meglepő, hiszen ez szinte kockázatmentes nyereséget jelent az abban részt vevőknek. "A bevétel 25 évig garantált. Nagyon stabil alapot jelent egy cég működésében az a projekt, amely úgy tud működni, hogy 25 évre előre biztosan - törvény által garantált módon - számíthat a bevételekre. Ráadásul a napenergiánál a technológia sem okozhat nagy meglepetést: plusz-mínusz 10 százalékkal meg lehet előre mondani, mennyit tudunk termelni. Ezzel szemben például ha egy biogázerőműnél tönkremegy a sertéshizlalda, ahonnan a trágyát vettük, máris gond van. Éppen ezért a napenergia olyan, mintha biztos hátterű kötvényt vennénk. Csak éppen a hozam a magasabb" - magyarázta a cégvezető, aki elárulta azt is, hogy nem titkolt módon az ALTEO is jelentős szeletet akar ebből az üzletből kihasítani, és a metáros programban szintén aktív szereplő kíván lenni. És ehhez hajlandók komoly beruházásokat eszközölni. "A mostani KÁT-os felfutás alatt én már a következő metáros dübörgést várom" - kommentált ifj. Chikán.

Kép: Reuters

Ugyanakkor azt megtippelni, hogy a fent említett kapacitásból végül mennyi épül meg, lehetetlen feladat. Ennek több oka is van: egyrészt egy beruházás kezdeti fázisában is be lehetett adni a kérelmeket, amit sokan meg is tettek, ám ezek közül várhatóan néhány el fog vérezni. Ezen felül kérdéses az is, hogy mindenki talál-e magának megfelelő finanszírozási forrást.

"Várhatóan 500 és 1000 MW közötti napenergia-kapacitás épülhet ki a KÁT utolsó rohamával, ami azt jelenti, hogy a Metárnak előreláthatólag kell majd egy-két év, amíg be tud indulni. Amennyiben a teljes kérelmezett kapacitás kiépülne, úgy magának a Metárnak rövd távon már nem nagyon lenne értelme, hiszen akkor Magyarország lenne a megújuló energia egyik fellegvára. Ha viszont a kérelmek nagy része nem valósul meg, akkor akár már holnap elindulhat a Metár támogatási rendszere" - mondta ifj. Chikán, majd hozzátette, hogy kifejezetten örömteli, hogy nem egyszerre kell a két rendszerrel foglalkozniuk, hanem sorban bővíthetik a kapacitásaikat.

Szerinte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) meg fogja várni, amíg kiderül, mennyi épül meg a KÁT-engedélyekből, és utána fog dönteni a hogyan továbbról. Ezt mutatja a nemrég megjelent kormányrendelet is, amely egyelőre évi egymilliárd forintnyi büdzsét enged a piacra. "Ez majdnem nulla" - kommentált az ALTEO vezetője, aki azonban egyből hozzátette: az állam meghagyta magának a módosítás lehetőségét, hiszen az összeget meg lehet emelni, így bár jövőre "nem lesznek óriási tenderek, de idővel biztosan jönnek majd".

Nagy lehetőségek

A Metár létrehozása részben annak köszönhető, hogy ezáltal Magyarország könnyebben elérheti az EU-nak tett vállalását, miszerint 2020-ra 14,65 százalékra növeljük a megújulók arányát a magyar energiatermelésben. Ezeket a célokat várhatóan teljesíteni fogjuk, bár a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy ehhez az is kellett, hogy a statisztikában megújuló energiának számít a tűzifa égetése is.

Ifj. Chikán Attila: A hőtermelés akár 40 százaléka is megújuló lehetne

"2020 nagyon közel van, így ezt a célt nehéz lenne túlteljesíteni, ám a 2020-as évek végére reális cél lehet az akár 30 százalékos arány" - véli ifj. Chikán Attila, aki szerint a fő kérdés az lesz, hogy mi lesz azokkal az erőművekkel, amelyek időközben kikerülnek a KÁT-ból. Nem kis piacról van szó: előreláthatólag 300-400 MW-nyi kapacitásról, másképp fogalmazva 300-400 millió eurónyi befektetésről. Ennek megoldásán az ALTEO is dolgozik, amely nemrég félmilliárd forintot nyert el annak érdekében, hogy megoldja, hogyan lehet ezeket a megújulókat a rendszerbe integrálni.

Ez már csak azért is fontos, mert elképzelhető, hogy mire a KÁT-os projektek kifutnak, a megújuló forrásokra épülő rendszerek már állami támogatás nélkül is megállnak majd a saját lábukon. Míg öt évvel ezelőtt 100 euró volt 1 mWh előállításának költsége, ma már 60 eurót is mérnek. A piaci ár 40 euró körül van, ám az ALTEO vezetője szerint ezek kifejezetten alacsony árak, így 20-30 eurónyi áremelkedés "simán benne van a piacban". Nem mellesleg Paks 2 kiépítése során a kormány is 65 euróval számolt. Ez pedig már olyan ár, hogy megéri majd megújuló energiába fektetni, főleg akkor, ha folytatódik a beruházási költségek most látható folyamatos csökkenése. Mindehhez hozzátartozik, hogy maga a villamosenergia-rendszer és a szabályozói piac is folyamatosan fejlődik, ez utóbbi jelenlegi állapota "ég és föld" az öt évvel ezelőttihez képest.

Jó hír, hogy az időjárásfüggő technológiáknak - a nap- és szélenergia - gyakorlatilag nincsen mennyiségi korlátja, miközben például a biogázerőművek száma attól is függ, hogy mennyi hulladékot termel az ország. "Az ország adottságait figyelembe véve a biomasszának és a geotermiának pedig inkább a hőtermelésben lehet kiemelt szerepe, ezen a területen akár a 30-40 százalékos részarányt is el lehet érni" - mondta ifj. Chikán.

A cikk megjelenését az ALTEO Nyrt. támogatta.