Átlépte az 50 ezer milliárd forintot a háztartások nettó pénzügyi vagyona - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Az összes háztartás csaknem 900 millió forintot tett félre tavaly emellett még 700 millió forint hozamot is zsebre tehetett. A negyedik negyedévi előzetes adatok alapján így a teljes pénzügyi vagyon 61 161,4 milliárd forintra hízott az év végére, ami azt jelenti, hogy egy átlagos háztartásnak már 15 millió forintnyi vagyona van elméletileg, és ebben nincsenek benne sem az ingatlanok, sem az ingóságok, ékszerek vagy autók.

Azért csak elméletileg, mert az összegben még mindig benne vannak olyan tételek, mint a 2011-ben államosított magán-nyugdíjpénztári eszközök, amelyek fejében még mindig 2788,3 milliárd forintot követelhetnek az államtól az egypilléres nyugdíjrendszerbe visszatért tagok. Ezt a tagonként nagyjából egymillió forintos összeget azonban aligha fogja bármelyik egykori tag viszontlátni. Emellett az átlagot erősen felhúzzák a felső tízezer megtakarításai, a privátbanki vagyonok az átlagosnál is sokkal gyorsabban nőnek.

Kapcsolódó

Nem jött be a mesterterv

A készpénzállomány tovább nőtt, összesen 388,9 milliárd forintnyit halmoztak fel 2019-ben a háztartások, ezzel a készpénzben lévő megtakarítások mennyisége 5186,4 milliárd forintra nőtt, vagyis az MNB statisztikája szerint egy átlagos háztartás csaknem 1,3 millió forintot tart otthon bankjegyekben, nagyjából 100 ezer forinttal többet, mint 2018 végén. A mennyiség annak ellenére nőtt, hogy a kormány hadat üzent a készpénzhasználatnak, ami a fekete- és szürkegazdaságot erősítheti. Az egyik fegyver a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) lett volna, a jelek szerint azonban a lakosság nem a felhalmozott készpénzvagyonból vásárolt szuperkötvényeket.

Bankbetétekben több mint 10 400 milliárd forintot tartanak a kisbefektetők, ennek a héttizede már folyószámlabetét, az egyéb - javarészt lekötött - betétek mennyisége csupán 3261 milliárd. Ez nem meglepő, hiszen a bankok nagyon alacsony kamatot fizetnek, az átlagos lekötött betéti kamatok nem érik el a 0,3 százalékot. A betétek állománya is nőtt tavaly, igaz, nem olyan nagy mértékben, mint 2018-ban, de így is több mint 600 milliárd forinttal gyarapodtak a bankszámlák.

Tarolt a szuperkötvény

A MÁP+ ennek dacára népszerű volt, a háztartások magyar állampapír állománya rekordot döntött, az év végén meghaladta a 8 ezer milliárd forintot. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) törekvése, hogy a hosszabb lejáratú papírok felé terelje a megtakarításokat, sikeres volt: miközben az egyévesnél rövidebb lejáratú állampapírokból több mint 1000 milliárd forintnyit visszaváltottak a kisbefektetők, hosszú lejáratúakból több mint 3300 milliárdnyit vásároltak. Ennek döntő része MÁP+ volt.

Van még a háztartásoknál egy kevés nem a magyar állam által kibocsátott hitelpapír is, de a hazai banki és vállalati kötvények mennyisége összesen sem éri el a 73 milliárd forintot. A külföldi kötvények viszont egyre népszerűbbek, már 215 milliárd forint fölötti összeggel finanszíroznak a magyar kisbefektetők más országokat.

Háztartások vagyona (2019 végén)
Pénzügyi eszközök61 161,4
Készpénz5 186,4
Folyószámla betétek7 151,7
Egyéb betétek3 261,4
Központi kormányzat rövid lejáratú értékpapírjai2 070,8
Központi kormányzat hosszú lejáratú értékpapírjai5 976,3
ebből: kárpótlási jegyek3,7
Nem pénzügyi vállalatok értékpapírjai13,1
Hitelintézetek értékpapírjai59,1
Külföld által kibocsátott értékpapírok215,1
Egyéb szektorok értékpapírjai0,3
Tőzsdei részvények934,7
Nem tőzsdei részvények2 111,3
Egyéb tulajdonosi részesedések18 532,1
Befektetési jegyek4 260,7
Nem életbiztosítási díjtartartalékok374,0
Életbiztosítási díjtartalékok2 095,8
Nyugdíjpénztári díjtartalékok2 025,1
Szabványosított garanciák78,8
Pénzügyi derivatívák1,5
Kereskedelmi hitelek és előlegek191,8
Egyéb4 916,2
Kötelezettségek10 229,6
Rövid lejáratú hitelek845,5
Hosszú lejáratú hitelek7 686,3
Pénzügyi derivatívák1,7
Kereskedelmi hitelek és előlegek532,3
Egyéb1 163,8
Nettó pénzügyi vagyon50 931,8
Forrás: MNB

Cégekben van a sok pénz

A háztartások vagyonának legnagyobb hányada valamilyen cégben van, összesen 25 838,7 milliárd forintot tartanak ilyen jellegű befektetésben. A tőzsdei cégekben lévő vagyon ennek csak a töredéke, nem egészen 935 milliárd forint volt tavaly év végén. Ebből hazai részvényekben 693,7 milliárd forint volt, a többi a külföldi tőzsdéken fektették be a kisbefektetők. A részvénypiacon tavaly csaknem 80 milliárd forintot kerestek a háztartások, voltak persze olyanok is, akik buktak.

A befektetési alapokon is nyertek összességében véve a kisbefektetők, a mintegy 286 milliárd forintos nyereség 6,6 százalékos átlagos éves hozamnak felel meg, vagyis jobban jártak a befektetők az alapokkal, mint a MÁP+-szal jártak volna. Mégis az alapok lettek az új állampapír megjelenésének nagy vesztesei, a kisbefektetők összesen -367,8 milliárd forintnyi hazai befektetési jegyet váltottak vissza 2019-ben, ennek zömét a második és a harmadik negyedévben a MÁP+ megjelenését követően.

Bejött az öngondoskodóknak

A hosszú távú befektetések is szép hozamot termeltek tavaly, rekordot döntött az életbiztosítási tartalékok, az önkéntes és a magán-nyugdíjpénztári vagyonok volumene is. Az életbiztosításokban lévő vagyon lassan megközelíti a 2100 milliárd forintot főleg a hozamoknak köszönhetően. A kisbefektetők életbiztosításokból is vásárolhattak MÁP+-t, a második és a harmadik negyedévben ugyanis a jegybanki adatok szerint történtek visszavásárlások.

A magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona szépen hízott tavaly döntően a hozamoknak köszönhetően. Az önkéntes kasszákban az év végén már 1755 milliárd forint volt, vagyis egy átlagos tag megtakarítása megközelítette az 1,7 millió forintot. A magánkasszák 270 milliárd forintos vagyont kezeltek, ott egy átlagos pénztártag 4,9 millió forinttal rendelkezik.

Nőnek a tartozások

Miközben a háztartások egy része felhalmoz, egy másik része egyre jobban eladósodik. A háztartások kötelezettségei ismét 10 ezer milliárd forint fölött vannak, amire 2013 eleje óta nem volt példa. Összesen 1225 milliárd forinttal növelték a kötelezettségeiket egy év alatt a háztartások, ebből 1041 milliárd forint hitel volt. A háztartások hitelállománya az év végén meghaladta a 8531 milliárd forintot, ami hétéves csúcsnak számít.

A lakásvásárlásra is sok hitelt vett fel a lakosság, de a személyi és fogyasztási hitelek mennyisége nőtt a legnagyobb mértékben, csaknem 700 milliárd forinttal. A teljes személyi- és fogyasztásihitel-állomány az év végén már 4343 milliárd forint volt, ami történelmi rekordnak számít. Ennek az elérésében komoly szerepe lehetett a babaváró hiteleknek és az állampapír-fedezet mellett felvett lombardhiteleknek is.

Az államnak is egyre több pénzzel tartozik a lakosság. Az év végén az adó- és járuléktartozások volumene meghaladta a 760 milliárd forintot, ami történelmi csúcsnak számít, ami egy családra vetítve nagyjából 190 ezer forintot elmaradást jelent. Itt is nagyok persze az eltérések, a háztartások többségének egyetlen fillér köztartozása sincs, miközben másokat több tíz- vagy százmillió forintnyi adótartozás miatt tesz feketelistára az adóhatóság.