Így hatott a lakosság pénztárcájára a járvány: rendkívüli adatokkal állt elő az MNB

Hiába van válság, hatalmas összeget képesek megtakarítani a háztartások. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jóformán minden statisztikája ezt igazolja, de a legutóbbi, a háztartások 2020 végi vagyonát összesítő különösen. A háztartások pénzügyi vagyona - ebben nincsenek benne az ingatlanok és ingóságok, például autók vagy festmények - 2020 végén meghaladta a 66 ezer milliárd forintot, vagyis több mint 12 százalékkal nőtt egy év alatt.

Rekord összeg maradt a pénztárcában

Az utolsó negyedév különösen nagy növekedést hozott, a jegybank adatai szerint októbertől december végéig a lakosság rekord összeget 1477 milliárd forintot tudott félretenni, emellett még csaknem 700 milliárd forintnyi hozam is hizlalta a számláit. A nettó pénzügyi vagyon, vagyis az a megtakarítás, ami a hitelek, tartozások levonása után marad 54 544 milliárd forint volt 2020 végén, ez szintén történelmi csúcs. Ez alapján egy-egy háztartásban átlagosan 13,5 millió forintnyi nettó megtakarításnak kellene lennie, de valószínűleg kevés családnak van ennyije. A szegényebb és vagyonosabb rétegek közötti olló ugyanis valószínűleg tavaly is tovább nyílt.

A rekord összegű negyedik negyedévi megtakarítás hátterében például az is állhat, hogy a kifejezetten jó anyagi helyzetű családok tavaly sokkal kevesebbet költöttek szolgáltatásokra, utazásra, szórakozásra a korlátozások miatt. A nem ritkán milliós összegeket felemésztő családi síelések például az idén télen valószínűleg sok háztartásnál elmaradtak. A karácsonyi és szilveszteri kiadások is visszafogottabbak lehetettek 2020-ban, mint más esztendőkben. Vélhetően az ilyen elmaradt költéseknek is köszönhető, hogy a teljes év során több mint 4100 milliárd forintot tudtak félretenni a háztartások, ami átlagolva egymillió forintnál is több lenne háztartásonként.

Nyilvánvaló azonban, hogy ez csak az átlag, az egyes háztartások megtakarítási képessége tavaly eltérő volt. Miközben egyes jómódú családoknál, amelyeket anyagi értelemben nem érintett kedvezőtlenül a járvány, a szokásosnál akár több millió forinttal több is megmaradt, más, a pandémiában rosszul járt családok nem tudtak félretenni, sőt sokaknak kellett hozzányúlniuk a tartalékaikhoz is.

Gigantikus készpénzvagyon, rengeteg devizabetét

A friss megtakarítások háromötöde bankbetétekbe vagy készpénzbe került. A készpénz és betétek állománya 18 ezer milliárd forint fölé emelkedett a történelem során első alkalommal. Ezen belül a készpénz 5 865,7 milliárd forint volt - ez is historikus rekord. Hiába figyelmeztettek arra, hogy a pandémia idején biztonságosabb elektronikus úton fizetni, és ugrott meg az internetes kereskedők forgalma, a készpénzhalmozás nem állt meg. Tavaly csaknem 640 milliárd forint készpénzt tettek félre a magyarok, 70 százalékkal többet, mint 2019-ben. Ez nagyrészt forint volt. Egyetlen olyan időszak volt, amikor számottevő mértékben vásároltak külföldi készpénzt is a magyar háztartások, a második negyedévben 14,4 milliárd forintért vettek az akkoriban éppen viszonylag olcsónak számító valutákból. A többi negyedévben devizás készpénzforgalom sem pozitív, sem negatív irányban nem volt, vagyis a forintgyengülésre spekulálók nem készpénzben tartott eurókkal és dollárokkal akartak meggazdagodni.

A bankbetétek volumene 12 234 milliárd forintra nőtt. Az már korábban publikált MNB-s statisztikákból is jól látszott, hogy 2020 végére történelmi csúcsra fog emelkedni a lakosság bankokban tartott betétállománya. Ennek a 70 százaléka sima folyószámlabetét, a lekötéseket az alacsony kamatok miatt egyre kevesebben választják. A devizázó kisbefektetők is készpénz helyett inkább devizaszámlát nyitottak, és azon helyeztek el külföldi pénzeket. Tavaly összesen 225 milliárd forintnyi friss pénz került devizabetétekbe, amelyek állománya részben ennek, részben pedig a több mint 107 milliárd forintnyi árfolyamnyereségnek köszönhetően 1582,2 milliárd forintos történelmi csúcsra ért.

Volt, aki biztosra ment, de a spekulánsok többet nyertek

Az állampapír tavaly is népszerű befektetés maradt, összesen több mint 1000 milliárd forintnyi friss megtakarítást vonzott. Ez úgy állt össze, hogy a hosszú lejáratú állampapírokba több mint 1840 milliárd forintot fektettek be a háztartások, a rövideket viszont nem vásárolták, a lejáratokat sem újították meg sokszor, így ezekből csaknem 770 milliárd forint távozott. A jelenlegi állampapír-kínálat mellett ez logikus döntés, hiszen az egyéves lakossági állampapírok kamata csupán 2,5 százalék, miközben a Magyar Állampapír Plusz (máp+) az első félévre 1,75, a következőre pedig 2 százalékos kamatot fizet ki, amit a kamatfordulók hetében ugyanúgy büntetés nélkül felvehet a befektető, mintha Egyéves Magyar Állampapírt vásárolt volna.

A háztartások állampapír-állománya az év végére meghaladta a 9100 milliárd forintot, és ha az idén és jövőre is hasonló mértékben gyarapodik, mint 2020-ban, akkor 2023 elejére meglesz a kormány célkitűzése, a 11 ezer milliárd forintos lakossági állampapír-állomány.

Részvény jellegű befektetésben csaknem 26 400 milliárd forintja van a háztartásoknak, ebből 18 541 milliárd valamilyen egyéb tulajdonosi részesedés, tehát üzletrész valamilyen cégben. Érdekesség, hogy miközben tavaly a gazdaság recesszióba süllyedt, az MNB adatai szerint ezeknek az üzletrészeknek az értéke még így is emelkedett, igaz, jóval szerényebb mértékben, mint 2019-ben vagy az azt megelőző években.

A saját vállalkozást vivő üzletemberek tehát nem biztos, hogy elégedetten zárták a tavalyi évet, sokat nyerhettek viszont azok, akik a tőzsdén vagy befektetési jegyeken keresztül fektettek be cégekbe. A tavaly márciusban padlóra került részvénypiac sokak fantáziáját megmozgatta, a háztartások az első kilenc hónapban 252 milliárd forint friss pénzt fektettek be tőzsdei részvényekbe. Csak az utolsó negyedévben kezdték el eladogatni a papírokat, hogy zsebre tegyék a profitot, ami abban a három hónapban volt a legnagyobb, összesen 231 milliárd forinttal emelkedett a háztartások értékpapírszámláin lévő részvények árfolyama. Az év végén az árfolyam-emelkedéseknek és a vásárlásoknak köszönhetően 1161,4 milliárd forintnyi részvény volt a magyar háztartások tulajdonában, ami történelmi rekord. Ennek a harmada külföldi részvény, de a Budapesti Értéktőzsdén forgó részvényekben is csaknem 775 milliárd forintot tartottak a magyar kisbefektetők az év végén. Különösen az OTP volt a kedvencük.

A befektetési alapok állománya is történelmi csúcson volt az év végén, első ízben meghaladta a 4500 milliárd forintot. Ennek több mint a tizede most már külföldi befektetési jegy. A befektetési alapokba is megérte befektetni, hiszen az első negyedév kivételével nagyon szép hozamot értek el.

Jól hajráztak a nyugdíjpénztárak

Az első negyedévben esett a nyugdíjcélú megtakarítások árfolyama, de az év végére visszahozták a veszteséget a pénztárak és a biztosítók is. 2020 utolsó napján 4968,4 milliárd forintos rekord összeg volt biztosítási tartalékokban, ebből 2 241 milliárd forint életbiztosításokban és 2 168,5 milliárd nyugdíjpénztárakban. Előbbi összeg szintén rekord, az utóbbi nem, hiszen a magánnyugdíjpénztárak államosítása előtt 4 ezer milliárd forint fölött is volt ez a tartalék.

Az MNB tavasszal, amikor az árfolyamok estek, arra figyelmeztette a biztosítással és pénztári megtakarítással rendelkezőket, hogy lehetőleg ne vegyék ki a befektetésüket, hiszen így realizálják a veszteséget. A statisztikák szerint a hosszútávú megtakarítással rendelkező lakosság hallgatott a tanácsra, egész évben folyamatosan áramlott a friss pénz a biztosításokba és a nyugdíjpénztárakba is, előbbiek végül éves szinten csaknem 82, utóbbiak majdnem 60 milliárd forintos hozamot értek el, ebből a magánnyugdíjpénztárakra 5,5 milliárd forint - tagonként nagyjából 100 ezer forint jutott.

Az MNB folyamatosan közli azt is, elméletben mennyi pénzük van azoknak, akik tíz évvel ezelőtt visszaléptek az egypilléres nyugdíjrendszerbe. 2020 végén 2776,5 milliárd forintnál járt a számláló, ennyivel tartozik az állam a visszavett magánvagyon után a lakosságnak. A háztartások pénzügyi vagyonát ez az összeg is növeli, de ez csak virtuális megtakarítás, az értékpapírokat már évekkel ezelőtt értékesítette az állam, és a pénzt felhasználta részben az államadósság csökkentésére, részben pedig folyó kiadásokra.

Egyre több a tartozás is

Miközben a lakosság egy része a szokásosnál jóval több pénzt tudott félretenni, egy másik rétege egyre inkább eladósodik. A háztartások kötelezettségei 11 500 milliárd forint fölé emelkedtek az év végére, és ha tovább folytatódik a tavalyi tendencia, akkor az idén megdőlhet a 2010. közepén felállított 12 ezer milliárd forintot meghaladó rekord is. Márpedig minden adott ahhoz, hogy a lakosság eladósodottsága nőjön, hiszen a törlesztési moratórium miatt a hitelek felét-harmadát most sem fizetik az ügyfelek, az új hitelek piaca pedig élénk. A lakáshitelezés tavaly sem csökkent, a személyi hitelezésnek lendületet adhat, hogy eltörölték a thm-plafont, a babaváró támogatás és a támogatott felújítási hitel szintén keresett termék a bankoknál.

Tavaly a háztartások több mint 1200 milliárd forinttal több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, ennek a harmada volt ingatlanhitel, és csaknem a kétharmada valamilyen fogyasztási hitel, amit banknál vettek fel. Volt emellett még néhány tízmilliárd forintnyi kölcsön, amit egyéb pénzügyi vállalkozástól - például zálogház, lízingcég - vettek fel. A háztartások teljes hitelállománya ennek köszönhetően az év végén már megközelítette a 9900 milliárd forintot.

A lakosság többi tartozását főként egyrészt a kereskedelmi előlegek másrészt adó- és járuléktartozások teszik ki. Utóbbiak értéke 750 milliárd forint fölött volt 2020 végén, ez szintén közel jár a mindenkori rekordhoz.