A magyarok körében a legalacsonyabb azok aránya, akik elégedettek a külsejükkel, ez derül ki a STADA Health Report 2024 reprezentatív kutatásából. A 23 országban végzett felmérés eredményei alapján a hajbeültetés a férfiak terepe, de minden egyéb szépészeti beavatkozásra nyitottabbak a nők.

A magyarok 56 százaléka a saját bevallása szerint elhízott, ennek ellenére sokkal többen vesznek vitamint, étrend-kiegészítőt, mint edzőterembérletet vagy sportszert.

Nem jó a fizikai állapotunk

Magyarországon vannak a legkevesebben (32 százalék), akik elégedettek azzal, ahogy kinéznek. Mindez összefügghet azzal, hogy az európai átlagnál jelentősen kisebb arányban valljuk magunkat jó fizikai állapotúnak. Míg Európa-szerte 54 százalék állítja magáról, hogy jó fizikai egészségnek örvend, addig az üzbég (71 százalék), az osztrák (68 százalék), a román (67 százalék) és a svájci (66 százalék) lakosok különösen jó állapotban érzik magukat, nálunk ez az arány csupán 39 százalék.

Kapcsolódó

Az európaiak valamivel több mint egyharmada (35 százalék) közepesnek, 11 százalékuk pedig rossznak minősíti a fizikai állapotát.

Magyarországon tízből négyen közepesnek ítélik a fizikai egészségüket, 22 százalék pedig rossznak. 

A reprezentatív felmérés szerint az európaiak közül minden ötödik elégedetlen a kinézetével. Romániában (35 százalék), Kazahsztánban és Írországban (31-31 százalék) elégedettek a legkevesebben a külsejükkel. Mi őket követhetjük ebben a sorban, hiszen a magyarok 29 százaléka elégedetlen a testével a felmérés adatai alapján.

A leggyakoribb okok, amiért a magyarok küzdenek a külsejükkel kapcsolatos önbizalommal, a túlsúly (42 százalék) és az, hogy egyszerűen másokat vonzóbbnak találnak maguknál (21 százalék). A nők a férfiakhoz képest jelentősen nagyobb valószínűséggel hivatkoznak arra, hogy túlsúlyosnak érzik magukat, holott a magyar nők (35 százaléka) egyébként nagyobb valószínűséggel számolnak be egészséges BMI-ről, mint a magyar férfiak (29 százalék).

Sok a túlsúlyos magyar

Bár ellentmondásos, a testtömegindexet (BMI), amely a testsúly és a testmagasság viszonyításával számol ki egy numerikus pontszámot, még mindig széles körben használják a testzsírszázalék felmérésének általános eszközeként.

Az európaiak csekély többségéhez képest, akik úgy tartják, jó fizikai állapotban vannak, csak 40 százalékuk írja le BMI-jét egészségesnek. Az üzbég (52 százalék), az olasz (48 százalék) és a francia (46 százalék) lakosok tartoznak leginkább ebbe a tartományba. Az európaiak valamivel több mint egyharmada (35 százalék) tekinthető túlsúlyosnak a BMI alapján, és további 17 százalékuk tartozik az elhízott kategóriába 31-es vagy annál magasabb BMI-vel.

A magyarok közül minden harmadik (32 százalék) sorolta magát az egészséges tartományba, 12 százalék az alacsonyba, 34 százalék vallotta magát túlsúlyosnak, 22 százalék pedig elhízottnak. 

Toljuk a vitamint

A lakosság jelentős része már befektetett vagy legalábbis érdeklődik a külső megjelenést javító termékek és eljárások iránt, ami alátámasztja a testkép és az önbizalom közötti összetett kapcsolatot.

A vitaminok és ásványi anyagok sok európai számára kulcsfontosságúak a fizikai megjelenés támogatására, és a magyarok az európai átlagnál jóval nagyobb arányban költenek saját bevallásuk szerint vitaminokra és étrend-kiegészítőkre.

A második leggyakrabban említett kiadás az általános egészségügyi termékek, amelyet a kozmetikumok követnek. Az edzőterembérletre, sporttagságra, szükséges felszerelésekre fordított kiadások nálunk elmaradnak az európai átlagtól.

Az esztétikai fogászat a legnépszerűbb 

Bár eddig az európaiaknak csak 2, a magyaroknak pedig 1 százaléka költött plasztikai műtétekre, jelentős részük legalábbis eljátszott már a gondolattal, hogy komolyabb beavatkozásokra is hajlandó lenne külső megjelenésének javítása érdekében.

Ha összehasonlítjuk a magyarok 10 százalékát, akik esztétikai fogászati beavatkozáson részt vettek már, ami a legkeresettebb szépészeti beavatkozás nemcsak nálunk, hanem az egész kontinensen, azzal a 70 százalékkal, akik fontolóra vennék, hogy elvégeztessék, ha ingyenes lenne, világossá válik, hogy a költségek erős gátló tényezőt jelentenek.

A magyarok 41 százaléka fontolóra venné a lézeres szőrtelenítést is. Alig minden negyedik magyar (23 százalék) tudna elképzelni testsúlycsökkentő vagy általános plasztikai műtétet. Míg a férfiak közül többeknek volt már hajbeültetése vagy többen gondolkoznak rajta, addig a nők vezetnek a testmódosítás minden más típusa tekintetében Magyarországon és Európa-szerte is. 

A kutatásról

A STADA Health Report 2014 óta vizsgálja, hogy az emberek mit gondolnak, mit szeretnének és mik az aggályaik az egészségügyi témákkal kapcsolatban, valamint azt, hogy ezek hogyan tükröződnek a viselkedésükben. A STADA Health Report eredetileg németországi tanulmányként indult, idén a 10. kiadását ünnepli és immár hatodik alkalommal nemzetközi szinten is elvégezték. Magyar adatok először kerültek bele. A kutatás 2024. február és március között készült. Összesen 46 ezren válaszoltak a kérdésekre. A felmérés reprezentatív kor, nem és régió tekintetében.